Dr. Balázs Géza

Dicséret és dicsekvés

A magyar ember nem kedveli a dicséretet. Az öndicséret pedig eleve visszataszító. Ahogy a népi szólás tartja: az öndicséret büdös; az öndicséret gyalázat. A falusi illem nagyon sokáig tiltotta a kisgyermek túlzott megdicsérését. Különösen igaz ez az újszülöttre. Ennek egy ősi hiedelem az alapja.

Juhász Dósa János

Egy szelíd költő a Garam mentéről

Kilencven éve született Ozsvald Árpád. Bár őt is számtalanszor arcul csapta a napi politika, mégsem vett tudomást róla. Nem énekelte meg a sematizmust, nem adott számot a szocialista világrend sikereiről, ahogy nem szedte versbe a bársonyosnak hazudott forradalom vélt vagy valós eredményeit sem. Cserébe viszont elmondhatta magáról, hogy minőségtől függetlenül minden verse vállalható. Szerkesztője és meghatározó alakja volt a Hét című hetilapnak.

Vass Géza

A szabadkai honvéd gyalogsági kaszárnya története

Az Oszmán Birodalom kiűzése után, a 17. század végén, Szabadka a Magyar Királyság részeként Habsburg-fennhatóság alá került. Igaz, a bécsi udvar elnyomását könnyebben elviselték, mint a törökökét, ez azonban nem akadályozta meg a magyar nemességet abban, hogy tovább harcoljon függetlenségéért.

Silvia Mann

„A költők kortalanok, a versek élnek”

2022. március 19-én töltené be 85. életévét Gergely József költő, a lévai Pedagógiai Szakközépiskola mellett működő legendás Juhász Gyula Irodalmi Színpad ikonikus rendezője, amatőr színész, aki 2007. január 9-én oly szerényen és magányosan távozott el közülünk, mint ahogy élt.

Vajda Anna Noémi

Hatasszonyos kártyajáték Kisiratoson – járvány-játszma Lévai Lajcsi bácsival

Más időket élünk. Járványidőket. Öregjeink félig vagy egészen oltatlanok. Találkozásról szó sem lehet. Találkozás nélkül viszont kártyázásról sem. Márpedig nem játék a játék, ha nem játsszák. Nem játékleírás a -leírás, ha nem tudják játszani is; ha rögzítője nemcsak hatasszonyozni nem tud, de kártyakedvét, rutinját is gyerekkorában hagyta. Így hozta az élet: nem hozta vissza eddig. Most viszont, ha körülményesebb is, de megtanulom. Telefonon keresztül kártyázunk. Lévai Lajcsi bácsi meg én.

Dr. Balázs Géza

Suta sajtó

Az vesse másra az első követ, aki még nem bakizott. Nyelvi hibák mindig voltak, vannak és lesznek. Tudjuk: az ördög nem alszik. Sőt: az ördög a részletekben van.

Molnár Flóra

A #metoo mozgalomról másként – a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közös produkciója

Dálnoky Réka, Elise Wilk és Székely Csaba drámát írt a #metoo mozgalom témájában, Nem történt semmi címmel. Egy olyan, az utóbbi években hangsúlyos, sokakat érzékenyen érintő kérdéskörről van szó, mely rendkívüli módon megosztja a közvéleményt.

Dr. Balázs Géza

Az év szavai, 2021.

A 2021. év legjellemzőbb szava nyilván az új típusú koronavírus-járványhoz kapcsolódhat. Úgy is van, annak talán leggyakrabban hangoztatott, az orvosi szaknyelvben már korábban fölbukkant, de általánosan most elterjedt szava, a nyelvi vitát is kiváltó oltakozás.

Bordás Győző

Az előkerült Krisztus

Azt hiszem, a legtöbb írónak van kedvenc alakja, amelyhez többször is vissza-visszatér, hiszen úgy érzi, rajta keresztül tudja tolmácsolni azokat a gondolatokat, amelyeket olvasóinak szánt, vagy mert nem mondott el róla még mindent, amit szeretett volna.

Mák Ferenc

A Himnusz szerb fordítása

Kisebbségi sorban minden magyar embernek megvan a maga Himnusz-élménye, lévén a nemzeti imádságunk vállalása egyben közösségi hitvallás is, melyet olykor – elkeseredettebb időkben, ahogyan keletkezésének pillanatában is – rejtegetni kellett. Erkel Ferenc emelkedett, ünnepi zenéje olykor eljutott hozzánk a rádió hullámain, de Kölcsey Ferenc versének megismerése már komolyabb kihívást jelentett a délvidéki ifjú nemzedékek számára.

Patyi Szilárd

A király beszéde

I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek nyomására, valamint hogy a diktatúra helyzetét megszilárdítsa, 1931. szeptember 3-án új alkotmányt bocsátott ki. Ez volt az úgynevezett oktrojált alkotmány, amely megteremtette a feltételeket a parlamenti választás megtartására. A november 8-án megrendezett esemény azonban egypárti szavazás volt csupán, amelyen csak a Jugoszláv Radikális Paraszt-Demokrata Párt indulhatott el.

Klamár Zoltán

Gion 80/20

Nézem a könyvespolcot, a rajta sorakozó Gion-köteteket… azokat, amelyeket még az újvidéki Forum adott ki, no meg az újabbakat, amelyek a pesti Osiris és Noran kiadásában láttak napvilágot. Hihetetlenül korán lezárult alkotói életpályája tárgyiasult darabjai sorjáznak a családi könyvtárban.

Dr. Balázs Géza

Majomméz és őrült bors

Sokan neheztelnek a bolti eladókra, a gyorséttermi személyzetre, hogy nem eléggé udvariasak. Pedig talán el sem hisszük, hogy mennyi pontatlan rendelésből, meghatározásból kell kihámozniuk az értelmet, és mennyi olcsó tréfához, jópofáskodáshoz kell jó képet vágniuk.

Várallyay Réka

Az altorjai Apor-kastély 17. századi falképei

Altorja hosszú főútján haladva különös látvány a történelem viharait megélt Apor-birtok: félig befalazott barokk kapuzatok, tégla-, kő- és betonkerítések, az egykori „társas” által építtetett istállók és raktárak sorakoznak egymás mellett. A telekre lépve a valamikori park öreg fái közül alig találunk egyet-kettőt, ami azt sugallja, hogy itt is láncfűrésszel kezdte térhódítását a kommunista rezsim.

Bálint Tamás

Földink földjei – Gáspár Loránd útja Marosvásárhelytől Párizsig

Lorand Gaspar (vagy Gáspár Loránd) méltatlanul ritkán kerül szóba itthon, holott életútja és irodalmi munkássága egyaránt okot adhatna rá. Noha végül hazáját a francia nyelvben, alkotói közegét pedig a Közel-Kelet sivatagos vidékein találta meg, sosem tagadta meg erdélyi gyökereit. S bár alig két éve hunyt el a legmagasabb francia költészeti díj birtokosaként, erdélyi származása ellenére alig-alig kerül említésre itthon a neve.

Dr. Balázs Géza

Anyanyelvi hiányosságaim

Felnőtt koromban, immár nyelvészként tudatosult bennem, hogy mennyire tájékozatlan, suta, elveszett vagyok bizonyos hétköznapi témákban. Egyszerűen nem tudok magyarul! Ez különösen a mindennapi megnevezések ismeretének hiányában mutatkozik meg. Vagyis: bizonyos, teljesen hétköznapi témákban nem találom, sőt nem is ismerem a szavakat.

Silling István

Jertek, menjünk Betlehembe!

Ősi hitvilágunkból és megőrzött szokásainkból merített, örömtől túláradó szívvel énekli ezen az estén az Ígéret megtestesülését. Zengzetes énekekkel, fenséges dramatikus játékokkal, repesve várt éjféli áhítattal, gyermeki csodavárással nézünk a sötétségbe, melyet a december vége és ez a felfordult világ ránk zúdított, és várjuk a fény megjelenését, a Megváltót.

Lampl Zsuzsanna

Útmutató csillag

Könyv nélkül nekem nincs igazi karácsony. Gyermekkoromban is mindig azokat a lapos, kemény és szögletes csomagokat vártam a legjobban, amelyekben a könyveket sejtettem, s mint az ínyenc, aki a legfinomabb falatot hagyja utoljára, mert a várakozás fokozza az élvezetét, én is mindig ezeket a csomagokat bontottam ki utolsóként.

Juhász Dósa János

Nagy Irén, aki gyorsan feladta

Vasutascsaládból származott, s amikor száz esztendeje megszületett, családja épp Zágráb mellett, Velika Goricán lakott. Nagyapját előbb Lubicsnak hívták, amelyet Zerinvárira magyarosított. Később Szombathelyre költöztek, itt is érettségizett.

Dr. Balázs Géza

Egy maréknyi (maroknyi?) hiba

Viszont nagyon fura lenne az egy maréknyi ember, itt már csak az helyes, hogy: egy maroknyi ember. S ugyanez vonatkozik a maroknyi kalandorra is. Lehet, hogy pontosítani kellene az értelmező kéziszótárt?

Peter Juščák

A kisebbségi írói lét valósága

Ritkán jut el egy szlovák író ahhoz, hogy eltöprengjen, milyen egy nemzeti kisebbséghez tartozó írónak lenni. Egyrészt, mert elmerül a saját közösségében, és sokszor nem talál okot arra, hogy elgondolkodjon, hogyan élnek más közösségben működő kollégái.

Dr. Kiss László

„Bovaryné én vagyok” – Flaubert patográfiája

Mackowiak 1995 óta évente rendez olyan „történelmi kliniko-patológiai konferenciákat”, amelyeken szakemberek (törvényszéki orvosok, orvostörténészek, történészek) igyekeznek fényt deríteni ismert személyiségek betegségeire, haláluk okára.

Dr. Balázs Géza

A karácsony eltörlése

Egyes nyugati országokban egy ideje problémásnak számít a karácsonyfa, de most már maga a szó is. Elég nagy a baj, ha a Vatikán államtitkára is megszólal ez ügyben. „A Vatikán államtitkára bírálta az Európai Bizottság kommunikációs útmutatóját, amely felszólította alkalmazottait, hogy tartózkodjanak a karácsony szó használatától.

Gerold László

Előszó a Gion-kismonográfiához

Az alábbi dolgozat szándék szerint kismonográfia, hogy terjedelem és műfaj tekintetében némileg pontosítsunk, tárgya Gion Nándor (1941–2002) életművének áttekintő, monografikus bemutatása. Ha Gion Nándor opusát az első saját neve alatt megjelent írásától (Helyzetjelentés, 1962. november 8.) haláláig (2002. augusztus 27.) számítjuk, akkor az mintegy negyven esztendőt tesz ki, de helyesebb talán, ha Gion alkotói életútját nem években, hanem műveiben mérjük.

Bordás Győző

Eligazító jegyzet a Gion-kismonográfia Bevezetőjéhez

Az öt éve elhunyt Gerold László (1940–2016) irodalomtörténész és egyetemi tanár volt a nyolcvan éve született Gion Nándor (1941–2002) író legjobb itteni ismerője, s nem véletlen, hogy a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó a népszerű Tegnap és Ma című, kortárs magyar írók, költők „munkásságáról mérleget készítő” monográfiasorozatába éppen őt kérte föl a Gion-opus értékelésére.

Puskás Attila

Börtönversek és kommentárok – emlékezetbe vésett sorok és gondolatok

Az 1931-ben Kolozsváron született Puskás Attila 1954-ben szerzett tanári diplomát, tanított Szépvízen, majd a csíkszeredai vegyes líceumban (1955– 58). 1959. május 12-én öt tanártársával és öt diákkal együtt letartóztatták, és „a társadalmi rend elleni felforgató tevékenység”, valamint „tiltott írások terjesztése miatt” kényszermunkára ítélték. 1964. augusztus 3-án szabadult általános közkegyelem révén. A marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben született verseiből, valamint az azokhoz fűzött kommentárjaiból tallózunk.

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Ahogy Teleki Sándorban egyetlen arisztokrata barátját becsülhette, úgy vált életének – Arany János mellett – legnagyobb barátságává a lengyel Jozef Bemhez fűződő kapcsolata. A lengyel arisztokrata és királypárti Bem Józsefet talán ezért is mondta Bem apónak a köztársaságpárti Petőfi.

Vajda Anna Noémi

Máthé Samu, Bölön naiv költője

Máthé Sámuel (1904–1993) Bölön nagy tudású embere volt. A szomszédság és a szegről-végről való rokonság folytán gyermekként be-betévedtünk Samu bácsihoz és Lujza nénihez. Az, hogy naiv költő is volt, csak most derült ki számomra, amikor unokája, Bedő Áron – úgy silabizáltuk: más ágról édesapám harmadik unokatestvére – megmutatta Samu bácsi hátramaradt verseit. Maradék, foghíjas hagyaték, mert egy jó kötetnyi verses füzetének nyoma veszett. Hol, hol nem, odalett.

Dr. Balázs Géza

Pustol a hó

Ahogy nem jön vissza az a hó sem, ami éjjel, vaksötétben, egy apró lámpafénnyel megvilágítva pustol. Pustol a hó. Folyosókat kellett vágni: a kúthoz, a farakáshoz, a disznó- és a csirkeólhoz, a budihoz, a kukoricadarálóhoz és a bekötőúton, ki egészen a dűlőútig…

Pál-Lukács Zsófia

A jelenvaló múlt. Daczó Katalin: Megyecsinálók (dokumentumfilm, 2019)

Nem tudom, milyen lehetett részt venni a 1968. február 13-i csíkszeredai tüntetésen, amelyen a környékbeli lakosok felemelték a hangjukat a megyésítés miatt, és szinte szó szerint kiharcolták, hogy Udvarhely helyett Csíkszereda legyen a megyeközpont. Nem tudom, milyen lehetett egy kibontakozó diktatúra időszakában szót emelni valami mellett Ceauşescuval szemben, később a vendége lenni Bukarestben – a székelyek érdekeit képviselve.

Demeter Szilárd

Pilinszky 100

Mégis, mégse: Pilinszky nem filozófus-költő, még csak nem is istenes költő, „költő vagyok és katolikus”, mondja magáról, magának. Katolikus, tehát tudja, hogy a világ nem tökéletes hely, ami annak a lehetőségét is magában hordozza, hogy jobbá lehet tenni.

Finta Viktória

Színház, film, valóság

Az idén a Komáromi Jókai Színház egy olyan darabot választott a repertoárjába, amelyet nem lát a néző minden évadban: a Hat szerep szerzőt keres címűt Luigi Pirandello tollából. A 20. századi olasz drámaírót a színháztörténet egyik legkiemelkedőbb szerzőjeként tartják számon.

Györgyei Szabó Magdolna

Gyakran behúzódom az én kis vicces paravánom mögé

A modern regény fortélyait szellemileg leépülő nagyszüleitől tanulta, ezért egyéni írói hangját már igen fiatalon, első regényével megalapozta. Kafkát tartja a világ egyik legkimagaslóbb humoristájának, így nem csoda, hogy depresszióra hajlamos alkatát jellemzően humorral palástolja és szellemes tréfáit könyvei mellett hetente jelentkező rádióműsorában is bő marékkal szórja. A kortárs írók kortárs szerzőkről sorozatban Balázs Attilát kérdeztük.

Dr. Balázs Géza

„Nemes” ember

Hívjad barátaidat is a könyvtárba! Vigyázz a könyvre, ne rongáld! Egy tábla mutatja a könyvtárhasználat rendjét, egy másik a katalógusrendszer logikáját. Lefényképezem, és ismét teszek egy barátságos megjegyzést: Nagyon teszik ez a könyvtár. A gondnok ismét kiigazít: Ez nem könyvtár, ez kiállítás!

Juhász Dósa János

Szabados András balladája

Rossz időben, rossz helyre születtek. A harmincas években indul(na) el írói pályájuk, ahogy Rónay László írja egy tanulmányában: „a »hűvös magány« világa az övék, ahol rémülten, tapogatódzva keresik helyüket”.

Pál-Lukács Zsófia

A néprajztudomány hadvezére. Andrásfalvy Bertalan kilencvenéves

2021. november 17-én ünnepelte 90. születésnapját Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, politikus, akinek nevét, illetve tevékenységét valószínűleg minden humántudományban kicsit is jártas személy ismeri.

Jancsó Péter

Az írótársaságok napja

Egy ilyen emléknap – hasonlóan sok más hasonszőrű naphoz – a kívülállók számára maximum csak egy érdekes adatot jelent a reggeli forgalom alatt unalmunkban hallgatott rádióműsor színes-szagos hírei között. Az érintettek számára azonban igenis fontos egy-egy ilyen nap, hiszen az együvé tartozás érzésén kívül még egy jelentős dimenzióval is bír: az önmagunkkal való számvetéssel.

Dr. Balázs Géza

Eltévedt szavak

A most következő példákban nem hibás szavak szerepelnek. Velük nincs semmi baj. Csak rossz helyen szerepelnek. Eltévedtek. Igyekszünk helyre tenni őket!
*Az elmúlt 24 órában egy nem túl karakán hidegfront vonult át felettünk.

Kis Petronella

Esőcseppek hajfonatban

Láttak már halat repülni? Hát bogáncspihét csészében pihenni? Ha nem, máris jó okuk van arra, hogy kézbe vegyék Szente Anita első kötetét, melyben ezek olyan természetes jelenségek, mint hogy a fejünkben élő lények képesek szeretni egymást (utóbbi gondolat a kötet mottója).

Szilágyi Zsófia Emma

,,Minden definíció az Istentől és teremtéstől elidegenedett ember művégtagja.” interjú Juhász Kristóffal

Juhász Kristóf minden művészeti ágba belekóstolt már, és az így megszerzett tapasztalatokat nem sajnálta felhasználni írásművészetébe. Ezt támasztja alá legújabb elbeszéléskötete is, a Történelmi esemény utáni tabletta.

Péter Beáta

Szülőfaluja őrzi az emlékét: Márton Áron

Isten szolgája, Márton Áron 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson, a Gyulafehérvári (Erdélyi) Római Katolikus Egyházmegye püspöke volt 1939-től 1980-ig. Szülőfalujában a püspök iránti tisztelet jeléül múzeumot hoztak létre 2010-ben, halálának harmincadik évfordulóján.

Döme Barbara  

Múlt és jövő egy hathónapos szemével

Milán vagyok, a családom legfiatalabb tagja. Édesanyám Ruzicska-Panák Annamária, a népművészet ifjú mestere. Csodálatos dolgokat alkot és imád engem, most is csinosan felöltöztetett ebbe a kékfestő ruhába. Vendégeket várunk, megmutatjuk nekik, hogyan készül a kékfestő kelme.

Dr. Balázs Géza

Tévútra futott vonzatok

Mi a vonzat? A legegyszerűbb meghatározása: kötött bővítmény. Szorosan (elválaszthatatlanul) hozzátartozik az alaptaghoz (többnyire igéhez), lényeges mozzanattal egészíti ki. Persze a vonzatok egy része sem örökkévaló: az alaptag elveszítheti vonzatát vagy kicserélheti másra. Pontosan ugyanúgy, mint az életben…

Györgyei Szabó Magdolna

Egy magányos kőszál vagyok

Klasszikus költői műfajok művelője, aki hexameterekben nemcsak verset írni, de akár beszélni is tud. Mostanában leginkább alkaioszi sorokban gondolkozik, az emberi DNS-t leképező lírai eposzát kutyasétáltatás és jógázás közben, fejben írja. Egy kis bakonyi faluban él felesége, kutyája, macskái és aranyhalai társaságában, ahol különleges, egzotikus növényeket is nevelget kultúrdzsungelében. A kortárs írók kortárs szerzőkről sorozatban Babics Imrével beszélgettünk.

Szőcs Géza

Credo (részlet)

Meghatározni nem fogom magam, de azok számára, akik foglalkoznak ilyesmivel, a következő támpontokkal szolgálok:
• támogatom a magyart a magyartalannal szemben és az embert az embertelennel szemben
• a bölcső pártján állok a koporsóéval szemben
• a megszólaló harangok pártján az elnémult harangokéval szemben

Valentin Lustig

In memoriam Szőcs Géza

Zürichben megtudtam a hírt, hogy barátom többé már nem lesz velünk. Szőcs Géza kiemelkedő és bonyolult egyéniségéről sokan írtak és beszéltek, és mindezt sokkal hozzáértőbben, mint ahogy én erre képes vagyok. Miközben a festményen dolgoztam, számtalan gondolat és emlék merült fel bennem

Dr. Balázs Géza

Tűpontos, tűéles – hajszálpontos, borotvaéles

Újabban egyes szerzők előszeretettel használják a tűpontos jelzőt. Főleg akkor, ha nagyon egyetértenek valakinek az álláspontjával. Például így:
• Péter tűpontos tájékoztatást adott H. Á.-nak arról, mi várható egy ellenzéki győzelem esetén

Pál-Lukács Zsófia

„Nem kívánkozom a dolgok sűrűjébe” – interjú Papp Attila Zsolttal

Eléggé szerteágazó az érdeklődésem, nagyon sok minden foglalkoztat – mondta Papp Attila Zsolt egy interjúban Varga Melindának. Ez a sokféleség a munkáiban is jól látszik: költő, a kolozsvári Helikon film- és interjúrovatának szerkesztője, a Főtér munkatársa, korábban főszerkesztője, a Filmtett munkatársa. Jellegzetes stílusú publicisztikáival is gyakorta találkozhatunk a különböző fórumokon. Saját elmondása szerint bizonytalan(kodó) alkat, óvatos, mélabús.

Szalai Klaudia

Blues, libabőr és köntös – Szente Anita kötetbemutatójának margójára

Szente Anita 1995-ben született Székelyudvarhelyen. Diákként festészetet, színjátszást tanult, később diplomát szerzett pedagógiából és biblioterápiából. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem papír- és bőr-restaurátorművész szakos hallgatója, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, az A38 hajó Deck-sorozatának szerkesztője. Novellái, recenziói, naplójegyzetei, interjúi megjelentek többek között az Előretolt Helyőrségben, az Életünkben, a Bárkában, az Irodalmi Jelenben, a Hajónaplóban, a Pannon Tükörben és a Kultúra.hu-n. De vajon hogy látják mások Anitát? 

A hét szerzője: Portréfilm Marcsák Gergely költőről

Helyőrség

„Marcsák Gergely vagyok, harmincéves., foglalkozásomat tekintve költő, bár ezt a legnehezebb ilyen egyenesen kimondani.”

Milivoj Nenin

Egy novella története

A fiatal és szép szerzetes menekül a testi szerelemtől, visszautasítja a gyönyörű és fiatal angol királynőt (aki felkínálkozik neki), viszont az öreg és csúf szajhával hál – merő szánalomból!

Dr. Balázs Géza

Hiba hiba hátán

Eredetileg a poroltó – erre egyesek azt mondták, hogy azzal nem port oltanak, mondjunk helyette porral oltót. Ugyanezen az alapon támadták a munkavédelem és a katasztrófavédelem szavakat is.

Hanák Gábor

Sohase láttam ilyen időt

Bereményi pontos szavait hosszan idézi Csengey 1981-ben: „Mi akkor valami egészen újat akartunk. Felnevelkedtünk, főleg az ötvenes években, ugye, és aztán ennek hatása alól próbáltunk szabadulni, s így tájékozódni a világban, a szellemi életben. A hatvanas évek elején tényleg egy nyitottabb korszak kezdődött, és jól mondod, mi abba úgy léptünk be, mint talán az utolsó történelmi nemzedék.

Szilágyi Zsófia Emma

Zárkába zárták a színésznőt

Darvasi László Karády Katalin három hónapon át tartó fogságáról írt zenés monodrámát, amelynek szövegéből rendezett színpadi előadást Béres László. Az október 19-i előadáson a Karádyt alakító színésznőt, Bartha Borókát ezúttal Horváth Zoltán helyett Szép András kísérte zongorán.

Szalai Klaudia

Géczi János – A napcsíkos darázshoz

Géczi János gyűjteményes verseskötetében több mint négy évtizedes úton kísérhetjük végig a szerzőt, szálláshelyeit tekintve a hajdúsági szülőföldtől a szegedi egyetemi éveken át Veszprémig, a Balaton-felvidékig s onnan újra és újra barangolásra indulva a Mediterránumba. A kötet bemutatóján Torma Mária, a Kalligram Kiadó szerkesztője, s az est moderátora, Reményi József Tamás, a kötet szerkesztője, valamint a szerző, Géczi János beszélgettek a rózsa szimbolikus jelentésváltozásairól, a kötet szerkesztésmódjáról és arról, hogy miért olvasható ez a szerző életútjának keresztmetszeteként.

Helyőrség

Két hangoskönyv Majoros Sándortól

A Szamártemetés című novellát Borbiczki Ferenc, Lengyel Tamás és Tóth József, a Medvehistória című elbeszélést Gyabronka József előadásában hallgathatjuk meg.

Böszörményi Zoltán

A fordítás jó értelemben vett megszállottság – Sohár Pál fordításairól és verseiről

„Akinek nem jelennek meg az írásai minél több irodalmi lapban, annak nincs kreditje” – mondta egyszer Kányádi Sándornak, akinek összesen nyolc kötetet fordított, hetet angolra és egyet spanyolra.

Pál-Lukács Zsófia

A fényképezés határhelyzetei. Szávai Géza Polcz Alaine-könyve a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron

Október 16-án, szombaton a Margó Irodalmi Fesztiválon Szávai Géza Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban című könyvéről Szabó T. Anna beszélgetett a szerzővel.

Cseke Péter

„Bűntelenül nem lehet megismerni”* – a Páskándi-líra recepciótörténetéből

Páskándi Gézának a tíz év költői termését egybegyűjtő Holdbumerángját (1966) Magyarországon nem hozták forgalomba, csak az ugyanazon évben megjelent Tündérek szakácskönyve című verses mesekönyvét. Jóllehet Szakolczay Lajos ebben is felfedezi Páskándi lírájának értékeit – „a legjobb gyermekkönyvek egyikével, Weöres Bóbitájával vetekedik” –, e „fájdalomdíj” nem volt gyógyír Páskándi számára. Merthogy a miskolci Napjaink mint a „fiatal romániai magyar költők” egyikét mutatta be őt.

Pál-Lukács Zsófia

„Ez egy olyan könyv, aminek a tartalmáról soha senkinek nem akartam beszélni”

2021. október 14–17. között a Várkert Bazár a helyszíne a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárnak, ahol idén olyan szerzők új könyveivel ismerkedhettünk meg, mint Tóth Krisztina Bálnadal, Háy János Mamikám, Markó Béla A haza milyen?, Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői, és Szávai Géza Az életed, Polcz Alaine című kötetei.

Györgyei Szabó Magdolna

Szeretem a magukat a kötelező körökön kívülinek definiáló embereket – interjú Zalán Tiborral

Zalán Tibor a mai magyar irodalmi élet egyik legsokoldalúbb alkotója, egy személyben költő, író, drámaíró. Független személyiség, aki tudatosan távol tartja magát a pártoskodástól, mégis számos irodalmi díjjal elismerték már munkáját. Ahogy alkotótársai is, akik mindig szeretettel és megbecsüléssel méltatják őt. Kortárs írók kortárs szerzőkről sorozatunkban most őt kérdeztük.

Helyőrség

Iancu Laura: Párhuzamok

A József Attila-díjas költő megzenésített verse az Eleven Költők Társasága előadásában.

Pál-Lukács Zsófia

A művészet és a nyelv születése

Hogyan lehet visszamenni a nyelv eredetéig, megtalálni a művészet és a nyelv kialakulása közötti párhuzamokat? – ezzel az összetett kérdéssel foglalkozik Balázs Géza professzor új könyve, A művészet és a nyelv születése, melyet október 12-én mutattak be a Nemzeti Színházban, a magyar kultúra „fellegvárában”, ahogy erre a bemutatón utaltak.

Dr. Balázs Géza

Enyhelyek

Nyelvtörténetünkben további csodaszép példákat találhatunk. A kerti lugas vagy pergola Eötvös Károly szerint leveles árnyék, Kemény Zsigmondnál hűselő, a Bakonyalján leveles sátor. Nyelvújítási szavunk is van erre. A szécsényi Forgách--Pulszky-kastély kerektorony-pavilonjának reformkori neve: gyönyörde.

Mezei Kinga

Történet a színházban VII. – A zene mint a színház organikus eleme

A hagyományokra is visszatekintve, a színpadi zenét leginkább a színpadi játék hangulati megtámasztásaként, a dráma zenei kíséreteként szokás aposztrofálni. A zeneművészet jelenléte, valamilyen módú alkalmazása többnyire az összes színházi korszakot végigkísérte, alkalmazkodva az éppen aktuális esztétikai alapelvekhez, követelményekhez, művészeti irányzatokhoz.

Luzsicza István

Örök kortársunk, innen, a történelem végeiről – Bene Zoltán vázlatos pályaképe az indulástól napjainkig

Bene Zoltán irodalmi munkásságáról és világfelfogásáról sok minden elmondható – ez meg is fog történni –, az azonban a legkevésbé, hogy túlzottan gyakran hivatkozna Francis Fukuyamára. Őszintén szólva ilyet szinte egyáltalán nem tesz, ami annak fényében különösen tisztességes dolog, hogy amennyiben nagyritkán mégis a neves amerikai filozófusról esik szó Benénél, akkor leginkább elrettentő példaként.

Dr. Balázs Géza

Egy meghatározó beszélgetés

Az egyik egyházi egyetem fiataljai megkértek, hogy számoljak be egy engem mélyen meghatározó beszélgetésről. Ezt válaszoltam nekik.
Egy meghatározó beszélgetésről? Egyről? Egy értelmiséginek soha nem lehet csak egy. Egy magyartanárnak sem érdemes föltenni a kérdést: Ki a legkedvesebb költője?

Hanák Gábor

Szól a kakas már

És hetven évvel ezelőtt, 1951. október 6-án 11 órakor, a nemzeti gyásznaphoz is illő ünnepséggel elindult a rendszeres adás – a Szabad Európa Rádió hullámhosszán. Szól a kakas már – szólalt meg tárogatón a szünetjel, és üzente, hogy majd megvirrad már… Ünnepi beszéd, ima, himnusz. Aznap tizenegyszer ismételték az egyórás beköszöntőt.

Pál-Lukács Zsófia

Az emlékezet szent helyei

Most újra vendégségben lehetünk Pannonhalmán. A Néprajzi Múzeum és a Pannonhalmi Főapátság együttműködésében nyílt, „Az Év Kiállítása 2021” címre jelölt Láthatatlan spektrumok című kutatásalapú művészeti kiállítás során átélhetjük a szerzetesközösség vedégszeretetét.

Juhász Dósa János

Mikola Anikó eltékozolt költészete

A hetvenes évek elején új nemzedék jelentkezett a szlovákiai magyar irodalomban. Tőzsér Árpád szerkesztésében előbb az Egyszemű éjszaka vers-, majd Duba Gyula szerkesztésében a Fekete szél prózaantológia jelent meg. Előbbiben kilenc, utóbbiban tíz pályakezdő kapott helyet, köztük Keszeli Ferenc, Varga Imre és Mikola Anikó nevével mindkettőben találkozhattunk. Míg a versösszeállításban Mikola egyedül képviseli a női nemet, addig a prózakötetben csatlakozik hozzá Kovács Magda is. Ötven év távlatából megállapíthatjuk, mindketten nemzedékük kimagasló, de ugyancsak ritkán szóló képviselői közé tartoznak.

Kégl Ildikó

A Fejedelem pszichoanalízise

Meglehetősen szokatlan, hogy egy történelmi narratívában a cselekmény-központúságot látszólag háttérbe szorítja a szerző azzal a deklarált céllal, hogy teret engedjen a lélektani regényekre jellemző belső monológoknak. Tallián Mariann A szegények fejedelme című regényében ezt a módszert választotta.

Pál-Lukács Zsófia

„Kell egy újabb találkozás Pilinszkyvel”

Mit mondana Pilinszky János? Ez volt a címe a 2021. szeptember 30-án a Kertész Imre Intézetben tartott Közelről című rendezvénysorozat nyitóestjének. A program több szempontból is rendhagyó, ugyanakkor nagyhatású volt. Nemcsak Pilinszkyt, illetve Pilinszkynek a zenéhez való viszonyát láthattuk az esemény során közelről (két, a koncerttermekhez képest jóval kisebb teremben, egészen más perspektívával és akusztikával), hanem Bogányi Gergely világhírű zongoraművészt és beszélgetőpartnerét, az akadémiai életben elismert irodalomtudóst, Orbán Jolánt is.

Varga Melinda

Író az elefántcsonttoronyban

Miközben küldöm a meghívókat az irodalommal foglalkozó ismerősöknek, mindenkit, aki Budapesten él, igyekszem személyesen megszólítani, levelet, messenger-üzenetet küldök, rádöbbenek, hogy sziszifuszi munkába fogtam. Az írók java részét ugyanis egyáltalán nem érdekli a pályatársa legújabb verseskötete, novellásgyűjteménye, esszékönyve vagy nagyregénye.

Acsai Roland

A lovak reggelijéről

Egy külalakjában és tartalmában egyszerre impozáns könyv Zalán Tibor legújabb kötete, a kilenc év verstermését összefoglaló A lovak reggelije. A kötetet Kovács Péter grafikái díszítik, aki Zalán munkáinak egyik visszatérő, vizuális alkotótársa volt (a Kovács Péter halálára írt vers a könyv utolsó ciklusában találhatók), ami nem is véletlen...

Dr. Balázs Géza

Elesett

Siófok elesett. Ezzel a mondattal volt tele a sajtó augusztus végén néhány napig. Miért is? A megjegyzés folytatása:

· Államalapításunk ünnepének estéjén elmentünk megnézni, a hírhedt siófoki viszonyok vajon ezen a szent napon milyen képet mutatnak. Bűnbandák dáridója, kábítószer-terjesztés minden mennyiségben.

Pál-Lukács Zsófia

„Tükörbe nézünk/ De önmagunkba soha”

Új prózakötetében Ákos nagy pillanatokat lassít le és közel hozza a szereplők gondolatvilágát, de a kötetet nyitott kérdéssel zárja: láttam, hogy mi történt a szereplőimmel, de mit csináljak én? 

A novelláskötetet Juhász Anna irodalmár mutatta be, aki a szerző mellett a könyv szerkesztőjét, Helfrich Juditot is végigkérdezte a kiadás munkafolyamatáról, az Ákossal való együttműködés élményéről.

Ficsku Pál

Lajos-nap Tokajban

Tavaly találtam egy padot a Bodrog és a Tisza összefolyásánál. Odajártam olvasni, írni, gondolkodni. Csodálatos látvány, ahogy a gyors folyású Bodrog belefolyik a méltóságos Tiszába. Belezúdul, de a Tisza elnyeli, egy darabig visszafolyik, aztán megint elindul, és kibékülve továbbhömpölyög...

Pál-Lukács Zsófia

Kapcsolatban a legnagyobb nyugat-európai és amerikai képregénykiadókkal

Szeptember 24-én a PesText Világirodalmi és Kulturális Fesztivál Petőfi Irodalmi Múzeumban zajló programsorozatának keretében kiemelkedő magyar képregény-illusztrátorokkal folytatott kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők, bepillantást nyerve munkájukba, a képregénykiadás hazai sajátosságaiba, egyáltalán, ennek sajátos magyar világába.

Pekár Tibor

Ki írta az első magyar operettet?

Ez lett volna az első magyar operett? De mitől lenne magyar, amikor szövegét Deréki egy francia vígjáték – Vicomte Letorières – alapján írta, zenéjét pedig egy magyarul alig tudó lengyel, Konti József komponálta? És első sem volt, mert már a korábbi években is születtek magyar operettek.

Farkas Wellmann Endre

Vadászösztön valamilyen mértékben mindenkiben van

A Sormás Völgye Vadásztársaság területén voltunk, a 23-as szektorban az Égeres erdőnél, utána pedig ugyanebben a szektorban a Dögkert nevezetű helyen. A Sándorháza nevű részen láttunk szarvasbikát, és bőgést is hallottunk a Vát melletti erdőben. Izgalmas délutánt töltöttünk el Bíró Zsolt vadászíjásszal egy olyan helyen, amiről az út menti bokrokat látva a főúton közlekedő nem is gondolná, hogy kicsit beljebb gazdag vadvilágával egy erdő pompázik.

Bonczidai Éva

Magyarország Németországban van?

„Zanglába készültem, de nem jutottam el, helyette Dardzsilingben kötöttem ki. Gyalogútra indultam, de lett benne repülés és vonatozás is. A körülmények több alkalommal is erősebbnek bizonyultak nálam. A mérleg másik serpenyőjébe 195 nap utazás kerül, 4062,63 legyalogolt kilométer, 5 143 762 lépés, na meg rengeteg élmény és tapasztalat” – összegzi Pengő Zoltán Ötmillió lépés Erdélytől Ladakig című könyvében, amelyben egy különleges vállalás krónikáját rögzítette.

Patak Márta

Két keréken

A tavalyi online meetingek után ha fél csapattal is, de végre személyesen is ott lehettünk Balatonfüreden a Fordítóházban a magyar–spanyol műfordító szemináriumon. A munka mellett még egy feladat várt, Akaliból a Fenye-hegyről, hajdani alkotóházamból, ahol 2011-től a regényeim kéziratán dolgoztam, két év után most végre elhozhattam még a pandémia előtt ott rekedt biciklimet.

Dr. Balázs Géza

Vissza a szavakhoz!

Korunkban valóságos kulturális jel- és értékváltás zajlik. Megváltoznak kommunikációs módok, új technikák, nyelvi kifejezésmódok jönnek létre. A gyerekek ebben – úgy tűnik – jól elboldogulnak, de közben az emberiség kulturális örökségének java része alig érinti meg őket.

Blankó Miklós

Rigmusok, mondókák a családban

Egy gyerek öltözik az óvodában, s közben mondókákat mormog magában. Mindennapi esemény ez, szinte nem is csodálkozunk a látszólag értelmetlen versikén. Ösztönösen teszik ezt a legkisebbek, mondókáznak, ahogyan a szülők is, amikor rigmust kiáltva keltik fel csemetéiket, vagy éppen egy versikével hívják a családi asztalhoz vacsorázni őket.

Antalovics Péter

Konzultáció minden nyelven

Ahogyan arra Keresztury Tibor fülszövegként felhasznált tárlatmegnyitója rámutat, Máriás Béla, az „utolsó magyar punk” önazonos művész és szabad ember, aki úgy nyúl témáihoz, hogy közben „áthágja a szabályokat, feszegeti a kereteket”.

Kégl Ildikó

Permanens kallódás

Iróniával és rezignáltsággal sűrűn dúsított történetek alkotják Rónai Balázs Zoltán A Vascsöves Atya legendáriuma című novellagyűjteményét, melyek afféle rendszerváltás-narratívák, s azt igyekeznek elbeszélni, milyen érvényesülési lehetőségei kínálkoztak annak a korosztálynak, melynek tagjai egy gyökeresen megváltozott társadalmi és gazdasági rendszerben lépték át a felnőtté válás küszöbét.

Patyi Szilárd

Vezércikkek két csillaggal

Az Országos Magyar Párt nem hivatalos lapja a szabadkai Hírlap volt. A napilap hasábjain így számos vezércikk, publicisztika, helyzetelemzés látott napvilágot a délvidéki magyarság legfőbb problémáiról, önszerveződéséről, a kisebbségi létről, az SZHSZ Királyság keretein belüli megmaradás lehetőségeiről.

Molnár Tibor

Gyermekkatonák a nagy háborúban

Manapság a gyermekkatona kifejezés hallatán legtöbbeknek a Fekete-Afrikában a 20. század 80-as, 90-es éveiben lejátszódott fegyveres konfliktusok jutnak eszébe. Pedig gyermekek már az első világháborúban is részt vettek.

Oros László

Elmélkedés az Ünnepi Könyvhétről

A Könyvhét ötletét annak idején Supka Géza újságíró vetette fel azzal az elgondolással, hogy az irodalomnak, az íróknak meg az olvasóknak is legyen saját ünnepük. Az első Ünnepi Könyvhétre kilencvenkét évvel ezelőtt, 1929-ben került sor Budapesten.

Dr. Balázs Géza

Diákszleng

Az online világ egészen biztosan hat a nyelvhasználatra, de nyitott kérdés, hogy az online oktatás miként hat a diáknyelvre. Vajon a ritkuló személyes találkozások és a sokasodó online kapcsolattartások nem teremtenek-e új helyi helyzeteket, például miként terjed mostantól a diákszleng?

Kulcsár Gábor

Papír, ceruza és egy nemzet kultúrája – Jankovics Marcell emlékére

Ha a magyar rajzfilmgyártásról van szó, úton-útfélen Jankovics Marcell nevébe botlunk, nem véletlenül. A közelmúltban elhunyt művész tagadhatatlanul a modern magyar kultúra egyik kimagasló egyénisége, aki amellett, hogy tanár és számtalan kulturális intézmény tagja is volt, egy ponton még a Duna Televízió elnöki posztjára is jelentkezett. Valószínű azonban, hogy a legtöbbünknek a név hallatán az egyedi stílusú animációs filmek és rajzfilmsorozatok jutnak eszünkbe.

Helyőrség

Csoóri Sándorra emlékezünk

Mit szoktam én meg?

Az ide-oda járkáló Napot?

Az orrlikak körül tolongó levegőt?

Kézfejemet ajtókilincseken

s disznók habos vérét

a hideg cseréptálban?

Zorkóczy Zenóbia

Néha önmagát teszi tönkre a szakma – beszélgetés Tapasztó Ernő rendezővel, az Aradi Kamaraszínház alapítójáva

Az Aradi Kamaraszínház a nyári szünidő alatt sem állt le, hanem teljes bedobással próbálta bepótolni a karantén ideje alatt elmaradt előadásait. Két előadás között, éppen egy próba szünetében a társulat vezetőjét, Tapasztó Ernőt kérdeztük.

Pál-Lukács Zsófia

„Milyen üzenet bízatott reá?” Baka István költészetéről

Három nagy író-költőegyéniség is felhívja a figyelmünket kötődése révén Szekszárdra a magyar irodalomban: Mészöly Miklós, Babits Mihály és Baka István. A három szerzőt természetesen nemcsak Szekszárd köti egymáshoz, hanem alkotói nagyságuk is.

Dr. Balázs Géza

Túros, dürgés, ólajtó

A szólásokban használt egyes szavak eredeti alakja és értelme olykor elhomályosul, s ilyenkor beleesünk egy nyelvi verembe. Olykor csak egyetlen magánhangzó vagy annak az időtartama tér el az eredetitől, és máris mást mondunk, mint amit akarunk.

Hanák Gábor

A szűrt és szűk levegő ideje – Cseh Tamás a determinánsok vonzáskörében

Akik a század második felében nőttek fel – a diktatúrák különböző árnyalataiban, a hatalmak szabdalta Közép-Európában kellett élniük és alkotniuk – helyzetük ezáltal már önmagában volt determinálva. A térség történelmi meghatározottsága, a durva restrikciós akciókon túl is finom szövedéket sző az alkotások köré.

Pál-Lukács Zsófia

„Nem magamat, a létezést kell kihallgatnom”. Pilinszky János: Önéletrajzaim

Nem tudom, milyen egy igazi önéletrajz. Nagy hatásúnak kellene lennie, mint például József Attila Curriculum vitae-je, melynek jellegzetes megfogalmazásai még ma is itt élnek az emlékezetemben.