Pál-Lukács Zsófia

Jó úton haladok

A valóság egy lehetőség a boldogságra. Mindenhol ott van önnön tökéletességében és tökéletlenségében, az önnön szépségeivel és hibáival, ráncaival, gyűrődéseivel, simaságaival, örömeivel és szenvedéseivel, amelyeket egymás kontrasztjában tudunk értékelni – csakhogy mi ezt nem igazán akarjuk élni.

Nagy Erika

A Csallóköz és az itt élő emberek múltja

Nagy Iván amellett, hogy 2019-től igazgatja a múzeumot, hangszeres népzenével, a folklorisztika különböző ágaival is foglalkozik. Csaknem tíz évig a Csallóközi Táncegyüttesben tevékenykedett, és több mint húsz éve a Pántlika Zenekarban cimbalmon és dudán játszik. 1999-től a dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola alkalmazottjaként a Dunaág Néptáncműhely munkájából is kiveszi a részét. A Pátria Rádióban több éven keresztül dolgozott néprajzi szerkesztőként. Etnológusként két önálló kötetet és számos szakcikket publikált, és publikál a mai napig.

Ilyés Krisztinka

Nagy Feró: A jó dalok időtlenek

„A rendszer különben nem úgy ismert, mint egy rockzenekar, hanem úgy jellemzett minket, hogy mi egy jelenség vagyunk, a Beatrice-jelenség” – meséli Nagy Feró énekes, amikor a Beatrice zenekar múltjáról, alakulástörténetéről kérdezem. A zenekar frontembere szerelem miatt kezdett el énekelni, azóta viszont telt házas koncerteken tombol a rajongótábora, hangosan kiáltva a „Rice, rice, Beatrice” szólamot. A nyárádmenti székely énekessel többek között a rock- és a punkzenéről, az egykori Garázs című rádióműsoráról és az örökzöld slágerekről beszélgettünk.

Ilyés Krisztinka

Száraz Miklós György: Az írásban nincs egyidejűség

„Az író a jelenben lát jól, lát tisztábban, mint sokan, írói vagy költői vagy művészi érzékenységnek szokták nevezni. Tisztábban lát, gyanakvóbb, és ami igen lényeges mozzanat, le is írja” – mondta Száraz Miklós György József Attila-díjas író. A szerzővel az idő vonatkozásában olyan témákról beszélgettünk, amelyek az irodalmi szövegeinket és azok befogadási lehetőségeit is folyamatosan alakítják. Az írót mindig is vonzotta a múlt megismerése, mindeközben azt is fontosnak tartja, hogy a világvége-érzet az emberi létezés része, velejárója.

Kincses Krisztina

Szörényi Levente: Jön két srác, akik rájönnek, hogy elindítottak egy népzenei forradalmat

Szörényi Leventével, az egykori Illés-együttes énekesével, gitárosával, a Fonográf vezéralakjával, valamint a leghíresebb magyar rockopera, az István, a király zeneszerzőjével beszélgettünk a darab negyvenéves ősbemutatójáról, megalkotásának körülményeiről, illetve az azt megelőző és utána következő színpadi műveiről.

Ilyés Krisztinka

Tolcsvay Béla: Elfelejtjük, hogy hol van a föld, hol van a tűz, hol van a víz…

„Nincs még egy nyelv a Földön, aki a tudás átadásának igéjét a saját népe nevével teszi. Mi a tudás népe vagyunk” – meséli Tolcsvay Béla, akivel ugyan elsősorban a zenevilágról, az átalakulásokról beszélgettünk, mindig visszakanyarodtunk a magyarsághoz, s ahhoz a magyar dallamvilághoz, ami mindig ott lesz bennünk, amit – akaratunktól függetlenül is – viszünk tovább magunkkal. Ez a gondolat, s az életének legjobb emlékei, élményei is mind ugyanoda vezetnek vissza: Gyimeshez. Az akusztikus gitár társaságában világot látott folk beatzenész elmesélte legizgalmasabb történeteit, melyeknek egyik legfőbb konklúziója: „Az ember dolga a bölcsőtől a

Kincses Krisztina

Milyen csillagállás kellett ahhoz, hogy a Beatles tagjai egy időben szülessenek meg?

„Úgy gondolom, hogy az elmúlt hatvan évben a Beatles is kellőképpen bebizonyította, hogy nem egy tiszavirág-életű produkció volt, hanem ennél sokkal több.” Hoffmann Györggyel, a The Blackbirds Beatles-emlékzenekar dobosával és alapító tagjával beszélgettünk arról az angliai együttesről, amely újító és kísérletező attitűdjével gyökerestül megreformálta a zeneipart és a könnyűzenei életet.

Ilyés Krisztinka

Kalapács József: Nem mindegy, hogy mit viszek fel magammal a színpadra

Volt szó a rockzenéről, volt szó a színházról, s arról is, amit talán senkinek nem kell megmagyarázni, hiszen ahogyan a Pokolgép egykori énekese is fogalmazott: „Mindenkinek megvannak a maga harcai az életében, de az biztos, hogy akkor lehet a legjobban és a legkönnyebben átvészelni, és jó érzéssel lehunyni majd egyszer a szemünket, hogyha tudjuk, hogy útközben mi is nemesültünk, bölcsebbé váltunk, és tényleg egy kicsit jobbá tettük a világot.”

Ilyés Krisztinka

Pataky Attila: A rockzene a pillanat varázsa

„A koncertjeinkre azt lehet mondani, hogy ezek már szertartások, szert tartunk a boldogságnak és a szeretetnek” – mesélte Pataky Attila, akivel nem csupán a rockzene világáról, de a zene szeretetéről is beszélgettünk. Az Edda Művek frontembere figyeli a világban zajló történéseket, ez pedig új dalok megírására inspirálja.

Kincses Krisztina

Bagossy-Biró Barbara: Hangos, olaszos család a miénk, amelyik nagyon szeret mulatni

„Folyton kerestem az utamat, új dolgokat próbáltam ki, és egy idő után rájöttem, hogy mennyire beszűkíti a gondolkodásmódomat és a döntéseimet az, hogyha kitalálom, hogy csak egyvalami lehetek” – mondja Bagossy-Biró Barbara, aki még szinte gyerekként tizenegy hónapot töltött Amerikában, dolgozott Széll Tamás Michelin-csillagos szakács konyháján, kipróbálta magát énekesként, és az utóbbi időben a Magyar Kultúra magazin gasztrorovatának vezetőjeként is találkozhattunk a nevével. 

Ilyés Krisztinka

Lukács László: A Tankcsapda egy olyan zenekar, amely igyekszik megőrizni a gyökereit

„A rockzene nem most éli az aranykorát” – vallja Lukács Laci, a Tankcsapda énekese, amikor a műfaj főbb jellegzetességeiről kérdezem. S hogy miért van ez így? Összetett és bonyolult láncolatok eredménye ez, tudom meg az énekestől, miközben – ennek a kérdéskörnek a vonalán haladva – eljutottunk a mai tehetséges fiatal zenekaroktól az időbeli és technikai változásokon át a külföldi turnék szépségéig.

Ilyés Krisztinka

D. Nagy Lajos: Mindig is többet jelentettek puszta zenekaroknál, gondolati műhelyek voltak

Sokaknak példakép: férjként, apaként, énekesként, de minden külső tényező és szereposztás nélkül, emberként is példamutató életet él. A zene iránti kötődésemet az általa teremtett különleges dallamvilág megismerésének köszönhetem. Ugyan nem játszom semmilyen hangszeren, énekelni sem tudok, de a zenét, a dalszöveg-, illetve a dallamvilágot én is átérzem, magaménak tudom. Azóta van ez így, amióta megismertem a Bikini zenekart. Az együttes énekesével beszélgettünk mindarról, amit a zenéről, a 80-as évekről, és az életről érdemes tudni. 

Ilyés Krisztinka

Köteles Leander: Őrült világot élünk

„Egy alkotó embernek pont az a feladata, hogy új fúziókat alkosson mindabból a sok hatásból, amit fiatalkorában szedett össze” – meséli Köteles Leander, amikor a zenehallgatás és a szövegalkotás egyvelegéről kérdezem. A Leander Kills együttes alapító tagja és énekese új jelentés-összefüggésekbe helyezi a zene világát, néhány éve nem hallgat semmilyen zenét, mondván mindent hallott már: „Ma már nem hallgatom, hanem írom.”

Ilyés Krisztinka

Tóth János Rudolf: Az a muzsikus, akinek dalból van a lelke

Tóth János Rudolf bejárta a világot és muzsikált. Abban viszont biztos, jó döntés volt hazajönnie, jól érzi magát magyarként, néhány napja pedig az Artisjus Előadóművészi díjat is átvehette itthon. És hogy miként is szól a blues? A múltat szólaltatja meg, mondja a muzsikusok nagyja. „Három harmónia, igaz tartalom. Kinyitod a lelkedet, és kimondod, ami belőle árad.”

Kincses Krisztina

„Olyan alapvetésként gondolok ötünk közösségére, mint arra, hogy levegőt veszek”

„Az igazodási pontok, utalások hajtóerőként szolgálnak, hogy elmerülhessünk jobban a kultúránkban, esetleg bővítsük tudásunkat.” Ilyen igazodási pontok bukkannak fel a legtöbb alternatív (rock)zenében. Hadik Ákos, a Grabovski zenekar énekese éppen ezekről, valamint az alternatív rockzenei közösségek pozitív hatásairól számolt be nekünk, de azt is elárulta, hogy miként fejlődtek az elmúlt évek során csapatként, mi ihleti a dalszövegeiket, mit szeretnének közvetíteni általuk, és hogy miként és miért is jött létre külön projektként a Hadik–Karádi-koprodukció.

Nagy Erika

A kutatás perspektívái

 A budapesti születésű H. Nagy Péter 1999 óta szerkeszti a Prae irodalmi folyóiratot. Pécsett kezdett oktatni a ’90- es években, majd 2006-tól 2008-ig a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem kutatója volt, jelenleg pedig a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának docense a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken. Az Opus és a Partitúra alapító szerkesztője, az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport alapító tagja. 2016 óta a Selye János Egyetem Tanárképző Kara folyóiratának, az Eruditio – Educatio című tudományos lapnak a főszerkesztője.

Ilyés Krisztinka

„A dalszövegírás minden esetben problémamegoldást jelent”

„Rockzenész akartam lenni” – mondja Bodor Áron, amikor gyerekkoráról, illetve a zenével való találkozásáról kérdezem. A rockzenészi lét – a rengeteg gyakorlásnak köszönhetően – többféleképpen is rátalált Áronra: először a Sántakutya zenekar alapító tagja volt, ma már viszont az Esti Kornél énekese.

Kincses Krisztina

„A rock & roll kultúra az egyik legnagyobb összetartó erőt is jelenti”

Kékkői Zalánt elsősorban Ákos gitárosaként ismerhette meg a nagyközönség, 2018 óta tagja a Beatricének, és különféle színházi produkciókban is találkozhatunk a nevével. Beszélgetésünk során kiderült, mit jelent neki a rockeréletstílus, milyen volt a váltás Ákos és a Beatrice között, hogyan látja a mai fiatal zenészeket és milyen önálló projektekkel készül.

Ilyés Krisztinka

„Ha az ördög létezik, nem a rockerek között kell keresni”

„A zenét át kellene helyezni egy másik polcra” – mondja Lukács Péter Peta, a Bikini gitárosa, amikor a rockzenéről kérdezem. A beszélgetésből hamar kiderül, Petának a zene a mindene, ezt igazolja az is, hogy jelenleg is több zenekarban gitározik, s arra is volt már példa, hogy 38 fokos lázzal bulizott végig egy koncertet. Ám a gitározás fortélyait nemcsak a színpadon mutatja meg, tanítja is a Kőbányai Zenei Stúdióban.

Kincses Krisztina

„A zene a lelkünk hangszeren keresztüli interpretálása” – Interjú Bordás Józseffel

„Próbálom továbbadni azokat a tapasztalatokat, amelyeket az évek során felhalmoztam, de a szívem mélyén a mérleg nyelve egyértelműen középen áll” – meséli Bordás József, aki a dobolás mellett a könnyűzene népszerűsítésére is ugyanúgy feltette az életét. A Kőbányai Zenei Stúdióban végzett dobművész még Jávori Vilmos szárnyai alatt sajátíthatta el az oktatás különféle formáit, s ami a mesternél még csupán ösztönös cselekedet volt, az a tanítványnál már kiforrott, tudatosan alkalmazott pedagógiai eszközzé vált. 

Ilyés Krisztinka

„Most érzem magam a legjobban, a saját utamon” – interjú Rudán Joe-val

– Az a jó, ha érezni a levegőben azt a feszültséget, hogy tényleg együtt van a zenekar, a zene és a közönség – mesélte Rudán Joe, a Pokolgép zenekar egykori énekese, amikor fiatalkoráról, a rockeréletről kérdeztem. A vendégszerető, nagyhangú énekes még a beszélgetésünk előtt körbevezetett a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben, ahol olykor koncertezni is szokott zenésztársaival. Ez a környezet pedig megalapozta a beszélgetésünk hangulatát, hiszen a rockzene nemcsak szavak és történetek által került terítékre, hanem külsőségeiben is jelen volt: Rudán Joe amolyan ékszerként viseli magán a rockzene csodálatos világát.

Nagy Erika

A sors kegyeltje

A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.

Gerencsér Anna

„Veszélyesen élni nem, de veszélyesen írni szeretek” – Interjú Viola Szandrával

Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.

Kincses Krisztina

„A művészet küldetés” – interjú Juhász Annával

Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.  

Farkas Wellmann Endre

A Szabadakarat egyik Júliája

2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.

Nagy Erika

Megkönnyebbülést hozó mese

Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.

Brenner János

Versről, világról, versvilágokról

Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.

Géper László

Kafka árnyéka

Egy lepusztult kocsmában délelőtt,
amikor még sehol senki, csak a füst szaga
árulja el, hogy itt valami volt,
olyan kisebbféle angyali háború.

Nagy Erika

A hangulatok visszhangjai

Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.

Zvekán Péter

Hegedű helyett szaxofon

Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.

Madár Anikó

Nem kell félni Máraitól

Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.

Zvekán Péter

Világhír és tehetséggondozás

Gyerekkorában még sorba kellett állnia, hogy idősebb testvérei mellett hozzájuthasson édesapja gitárjához. Jó hallásának és kitartásának köszönhetően végül sikerült elérnie, hogy abból éljen, amit szeret, az pedig nem más, mint a gitár és a dzsessz. Bár ma már Berlinben él, a Kossuth-díjas zenész sosem felejtette el, honnan is jött. A palicsi Nyárhangoló Fesztiválon a hangpróba előtt sikerült „elrabolnunk” pár percre. Ez Snétberger Ferenc története.

Nagy Erika

A nyelvvel való foglalkozás bűvkörében – Beszélgetés a 85 éves F. Kováts Piroskával

Kováts Piroska 1938. augusztus 28-án született Budapesten. 1974-től nyugdíjazásáig, vagyis 1992-ig a Madách Könyvkiadóban dolgozott szerkesztőként, majd vezető szerkesztőként. A kiadóban kezdődött műfordítói pályája is. F. Kováts Piroska fordításában olvasható magyarul többek között Dominik Tatarka Reverendás köztársaság, Václav Kaplický Boszorkányégetés, Dušan Šimko Esterházy lakája című regénye, Gabriel Viktor 1848–1849 legendája a szlovák történetírásban című műve vagy a Levélbe öltözik a fa címmel megjelent antológia.

Karkó Ádám

Jobb és rosszabb napjaink – Interjú Tóth László József Attila-díjas költővel

Beszélgetőpartnerem nemrég adta ki legújabb verseskötetét. Ennek apropóján kérdeztük őt a hétköznapok folyásáról, a kötet összeállításáról, valamint arról, miként látja a fiatal kortárs költők versírási szokásait.

Ilyés Krisztinka

,,Ha hosszabb útra indulok, mindig kérem a Jóisten áldását” – interjú Shrek Tímeával

„Nem számít a kényelem, mindennél fontosabb, hogy időben és épségben odaérjek, ahová elindultam” – meséli Shrek Tímea, amikor az autókról, az autóvezetésről kérdezem. Az író a kárpátaljai tömegközlekedés hiányosságaira hivatkozva – amolyan elvi kérdésként – döntött amellett, hogy beül a volán mögé. Hat éve vezet folyamatosan, azóta többször gurult keresztül az országhatáron is, otthon, Beregszászban is legtöbbször autóval közlekedik. 

Kincses Krisztina

„Az autóvezetés is azt az érzést hozza ki belőlem, mint egy jó koncert” – Interjú Ilyés Krisztinkával

„Azt hiszem, ez volt az első olyan pillanat az életemben, amikor büszke voltam magamra, egy olyan kislány, aki kapott a szabadságból egy kisebb falatot” – meséli Ilyés Krisztinka gyermekkori biciklizésélményeinek egyikét. A szabadságérzet később sem múlt el, inkább csak átalakult; felnőttként, az autó vezetőülésében már a félelem és az izgalom ötvözetében van jelen, melynek vetületei talán még talán a költészetét is befolyásolják. 

Kincses Krisztina

„Mámorító élmény, az első nagy győzelmek közül való az életben” – Interjú Nagy Koppány Zsolttal

A Magyar Kultúra magazin legújabb, a közlekedést fókuszba helyező lapszámához kapcsolódva ismét beszélgetésre hívtunk egy kiváló írót, szerkesztőt, hogy elmesélje mindazokat az emlékeket és élményeket, amelyek az autók és a kétkerekű járművek világához kötik. Mint kiderült, bőven volt miből válogatnia, Nagy Koppány Zsoltnak ugyanis a benzingőzt hányó Oltcit és a bődületes teljesítményű Audi mellett még sok más módon is sikerült kapcsolódnia az autókhoz, a vezetéshez. Mégpedig az írásain keresztül. 

Ilyés Krisztinka

,,Az autóvezetés is inkább filozófia, mint technikai skill” – interjú Farkas Wellmann Endrével

,,Egyfajta világ- és létértelmezés” – mondja Farkas Wellmann Endre, amikor megkérdezem tőle: miben rejlik számára az autóvezetés lényege, s hogyan kötődhet ez a költészet univerzumához. Az autóval megtett hosszú út egy különleges csapatmunka együttes erejét bizonyítja: az ember, az Isten és a technika közös sikere. 
,,Sok olyasmi van az emberi lélekben, amit az autó meg képes mutatni.”

Ilyés Krisztinka

,,Kicsit gyorsabb, mint gyalog, de még mindig emberléptékű” – exkluzív interjú Szabó Zoltánnal

,,Rájöttem, hogy jóval több dolog köti össze az embereket, mint ami szétválasztja őket” – meséli Szabó Zoltán, akit barátai és ismerősei becenevén, Kobraként ismernek. Kobra 2013-ban indult el BéBike nevű biciklijével egy föld körüli útra, amely az addigi kalandjai közül a legnagyobb kihívást jelentette, de mint a beszélgetés során kiderült: csak addig érdemes tekerni, ameddig boldog az ember, ezért tizenhat hónap után úgy döntött, hazatér otthonába.

Nagy Erika

Irodalom, zene és matematika

Az életemet nagyon régóta megosztom a zene és a matematika között. A zene tölti ki az életemet, de nincs olyan nap, hogy ne olvassak el legalább egy verset. Tulajdonképpen matematikatanárnak tartom magam, aki itt-ott kiruccan különféle területekre. Nyelvészet, zene, és a fényképezést is ide sorolnám, mert ha kell, a Tanítókórus dokumentumfotósaként is igyekszem helytállni. Kántorkodom a zselízi templomban, és mint megrögzött pedagógus, felkészülés nélkül nem tudok sehova sem menni. Fiatalkoromban volt egy saját zenekarom, és ezek a régi zenésztársaim, barátaim arra ösztönöztek, hogy álljuk össze újra a magunk szórakoztatására, örömére.

Madár Anikó

A szirom teljesebbé teszi a virágot – Beszélgetés Vitkay-Kucsera Ágota operaénekessel, egyetemi tanárral

Vitkay-Kucsera Ágota operaénekes érdeklődése szerteágazó, energiája kifogyhatatlan, énekel, tanít, előadásokat tart, a tudományok és a művészetek doktora titulust is megszerezte. Repertoárja nem korlátozódik a klasszikus zenére, operettslágereket, musicaldalokat és magyar nótákat is énekel. Az Újvidéki Művészeti Akadémia tanáraként diákjait is ugyanerre a nyitottságra neveli. A beszélgetés születésnapi köszöntő és ajándék, neki és nekünk is.

Kincses Krisztina

Póka-udvar – A kapcsolódási pont – Interjú Szakadáti-Póka Vanesszával

Beszélgetésünk apropóját azonban főként a névváltoztatás adta, ez évtől ugyanis – Póka Egon személye és munkássága előtt tisztelegve – már a Póka-udvar fogadja be az érdeklődő közönséget. Az interjúból az is kiderül, hogy milyen előadókra, programokra lehet számítani a hamarosan startoló Póka-udvarban, illetve hogy miképp kapcsolódik be ebbe az alapvetően zenei világba a Petőfi Kulturális Ügynökségen keresztül maga Petőfi Sándor és a reformkor.

Kovács Jolánka

Összművészeti programok kavalkádja határon innen és túl

Ha le szeretném egyszerűsíteni, három területen dolgozunk: magyar nyelven született irodalmat népszerűsítünk magyarul olvasóknak, magyar nyelvről a világ bármely nyelvére fordított irodalmat mutatunk be a világ bármely nyelvén olvasóknak, és ez fordítva is érvényes: a világirodalom alkotásait igyekszünk magyarra fordítani, vagy azok alkotóit ide csábítani.

Ilyés Krisztinka

,,Úgy gondolom, van bennem egy egészséges bizonytalanság” – interjú Bánki Benivel

,,Én igazán szeretek a határokon dolgozni és hibridekben gondolkozni” – meséli Bánki Beni, aki eszerint rendezte be az életét is: egyszerre kíváncsi arra, milyen módon használhatja fel az internet és a közösségi média által kínált lehetőségeket, ugyanakkor vonzza őt a költői lét magányos, alkotói világa is. Ezt a kettőt pedig ötvözve tárja rajongói elé, aminek elsődleges célja, hogy megmutassa generációjának, mennyi minden rejtőzhet egy kortárs dalszöveg, de akár egy száz évvel ezelőtt született vers sorai mögött.

Nagy Erika

Akit megtalálnak a jó szerepek

Mokos Attila segédszínészként került a kassai Thália Színházhoz 1984- ben, majd 1989-ben felvették a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Rövid időn belül meghatározó színészegyéniséggé vált a Komáromi Jókai Színházban, és a filmes szerepek is megtalálták. Majd az idén, márciusban átvehette a kiemelkedő színészi tevékenység legmagasabb elismerésének számító Jászai Mari-díjat.

Gerencsér Anna

„A legfontosabb, amit az írótáborok nyújtani tudnak, azok az emberi interakciók” – Interjú Gál Jánossal

Gál János 1999-ben született Budapesten. Jelenleg az ELTE bölcsészettudományi karán, történelem és latin szakon folytatja tanulmányait. Költőként 2019 óta a KMTG Előretolt Helyőrség Íróakadémia ösztöndíjas hallgatója, azóta rendszeresen publikál különböző folyóiratokban. 2021-ben jelent meg első verseskötete Az eltűnt hírnév nyomában címen. A költői pályakezdésről, az írótáborokról és a humorról beszélgettünk.

Kincses Krisztina

„Mint a rókalyuk, aminek bármikor nekironthat két habzó szájú kopó” – Interjú Marcsák Gergellyel

 „…a hadviselés, a háború lélektana Radnóti óta nem sokat változott, és tőle tudjuk, mi a helyzet azzal, aki akár csak lelkesedni rest” – mondja Marcsák Gergely a jelenleg is zajló szörnyű háborúra reflektálva, mely éppen csak gyökerestül fordítja fel a biztonságot nyújtó otthon képzetét. Elmondása szerint a hadiállapot és az abból fakadó kilátástalanság költészetében is tetten érhető, jövőbeni tervei között pedig szintén szerepelnek a háborúval kapcsolatos alkotói munkák. 

Brenner János

Életszag, halálszag

2022 év végéhez közeledve jelent meg a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában Lovas Ildikó Szép Amáliák című cselédregénye, a kötet egyik recenzensének, Bordás Győzőnek a méltatásából kiindulva: „a vajdasági tényirodalom nagyregénye”.

Gerencsér Anna

Interjú Vöröskéry Dórával

Vöröskéry Dóra 1995-ben született Békéscsabán. Szegeden szociális munka szakon tanult, jelenleg kultúrdiplomáciát hallgat az Andrássy Egyetemen. 2016-ban kezdte meg művészeti karrierjét a KMTG ösztöndíjasaként az Előretolt Helyőrség Íróakadémián, azóta rendszeresen publikál különböző folyóiratokban, illetve két novelláskötete jelent meg: a Magyar Írószövetség debütdíjával is kitüntetett Röpképtelen madarak (2019) és A pozitív egész számok jelentéktelenségéről (2021). 

Madár Anikó

Nekem a könyv egy szent forma

Maurits Ferenc, Móri, ahogy sokan ismerik, grafikus, festő és költő. Egyformán mind a három. Nincs fontossági sorrend. Műveiben a kép és a szöveg egyenrangú társai egymásnak. Remegő vonalai, vibráló színei, gondosan válogatott szavakból álló rövidversei rendkívül jellegzetesek. Mint mondja, képes előhívni és megrajzolni a mindannyiunkban ott rejtőző (emlék)képeket, de nemcsak képek rejlenek benne, hanem történetek is, a gyerekkoráról, az újvidéki Telepről, költőbarátokról, utazásokról, művészetekről és művészekről…

Kincses Krisztina

„Az önbizalom új önismereti perspektívát nyit és ezáltal csodákra képes” – Interjú Pelyvás Gergővel

Pelyvás Gergő harmadéves bölcsészhallgató, a germán nyelvek és az utazás szerelmese, de mint kiderült a falmászás és az ütős hangszerek világa sem áll távol tőle. A 2022-ben megjelent A kozmosz uborkái című novellája megadta számára a tökéletes flow-élményt, amely egyben számos családi szállóigét is eredményezett. 

Nagy Erika

Jelek a létünkről

Csáky Pál több száz publicisztikai írás és tucatnyi szépirodalmi könyv szerzője. Barátja, Pomogáts Béla figyelemmel kíséri és számon tartja írói munkásságát, és pár évvel ezelőtt így nyilatkozott: „Számomra ő egy olyan személyiség, akinek sikerült egyesíteni a magyar nemzet szempontjából is meghatározó két kulcsfontosságú területet, a politikát és az irodalmat.” Majd hangsúlyozta, hogy „ugyan a múltban is voltak íróknak politikai próbálkozásai, illetve politikusoknak írói ambíciói, de az egyedinek számít, ha valaki mind a két területen maradandót alkot”.

Ilyés Krisztinka

,,Az ember jobban teszi, ha arról ír, amit ismer” – interjú Gorondy-Novák Mártonnal

Gorondy-Novák Márton tizenöt éves korában írta első novelláját. Ez az írás abban az értelemben meghatározó volt számára, hogy örökre megtanulta: az alkotás ismereti tudást is igényel. Próbálkozott versírással és dalszövegekkel, de a novella műfaját érzi magához a legközelebb, minden idők legjobb novellistájának Kosztolányit tartja. A nagyregény megírásának gondolata – mint minden prózaírót – őt is foglalkoztatja. Idén készül debütálni első könyvével. Alkotói mivolta mellett jogász és édesapa is.

Kincses Krisztina

„Prózai alkat vagyok, némi költői lélekkel, ami tökéletes arány a dalszerzéshez.” – Interjú Berta Zsolttal

„Azt végzem el, ami magától elindul, isten tudja, kinek, minek a kezdeményezésére.” Pontosan így indult el Berta Zsolt És így tovább, és így tovább című irodalmi albuma is, mely 22 szemernyi prózát és ugyanennyi fikarcnyi dalt foglal magába, s amelyben ez a két világ, a próza és a líra tökéletesen egybefonódik (olyannyira, hogy némiképp még szerepet is cserél a kettő). Természetesen a beszélgetés fókuszában az említett alkotás állt, de sokat megtudhattunk magáról az alkotóról is, a személyiségéről, a világlátásáról, s azt hiszem, az albumban jelentkező természetesség, szabad hatás már itt, Berta

Kincses Krisztina

„Az írás számomra egy nagy játék, amit komolyan lehet venni” – Interjú Nagy Leával

Nagy Lea elképesztő nyitottsággal és érdeklődéssel lép az élet felé, „mindig szükségem van valami új impulzusra” – mondja, s ezen kijelentését az is kellőképpen alátámasztja, hogy öt évig csellózott, nyolc évig kórusban énekelt, balettozott, mindeközben pedig verseket, novellákat ír, illetve nemzetközi kapcsolatokra, sikerekre is szert tett. Tavaly szeptemberben jelent meg a harmadik, francia nyelvű verseskötete, Le chaos en spectacle címmel, amelynek elmondása szerint, nagyon jó volt a fogadtatása francia nyelvterületen.

Kincses Krisztina

„Zenélni bármikor tudok, amíg létezem” – Interjú Szathmári Dominikkal

„Túl sok mindennel foglalkozik, és mégis rövid akar lenni” – olvashatjuk Szathmári Dominik az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oldalán található bemutatkozószövegében. Most bevallotta, hogy ez valóban így van, hiszen végzettsége szerint energetikai mérnök, mindemellett stratégiai és üzletfejlesztési gyakornok, de míg óvodás korában rajzművész volt, mostanság verseket ír és nagyszerű zongoraműveket komponál. Olyannyira, hogy nemrégiben megjelent első, First pieces című albuma is, amely hét zongorajátékot foglal magába.

Nagy Erika

Történetek kegyetlensége

 Dunajszky Géza az utóbbi években időt, energiát nem kímélve kutatja a második világháború alatti és utáni etnikai tisztogatásról, ártatlan emberek tömeges kivégzéséről szóló dokumentumokat. Kutatásainak eredményeit az utolsó három könyvében tárja az olvasók elé.

Kincses Krisztina

Vannak ,,megfesthetetlen” képek a fejemben, ebben segít az irodalom – Interjú Törteli Rékával

A kívülről érkező impulzusok szüntelen meghatároznak és alakítanak bennünket, s igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha adódik egy-egy olyan tevékenység, amely segít ezek feldolgozásában, kivetítésében. Törteli Réka azon mázlisták egyike, kiknek a művészet a mindennapjaik részét jelenti, s így könnyedén „hasznára” fordítja a világunkból érkező különféle impressziókat. Az Újvidéki Művészeti Akadémián tanul festészetet, és amint a „megfesthetetlen képek” gátja megakasztja alkotói tevékenységeiben, a költészet rögtön a segítségére siet. 

Madár Anikó

Nekem a könyv egy szent forma

Maurits Ferenc, Móri, ahogy sokan ismerik, grafikus, festő és költő. Egyformán mind a három. Nincs fontossági sorrend. Műveiben a kép és a szöveg egyenrangú társai egymásnak. Remegő vonalai, vibráló színei, gondosan válogatott szavakból álló rövidversei rendkívül jellegzetesek. Mint mondja, képes előhívni és megrajzolni a mindannyiunkban ott rejtőző (emlék)képeket, de nemcsak képek rejlenek benne, hanem történetek is, a gyerekkoráról, az újvidéki Telepről, költőbarátokról, utazásokról, művészetekről és művészekről… Nem a szavak embere, így viszonylag ritkán mesél, ez tehát egy kivételes alkalom.

Kincses Krisztina

Mint egy végtelenségig redukált mártás, ami mögött ott van minden – Interjú Szabados Attilával

Szabados Attila habár fájó szívvel, de hamarosan befejezi mesterszakos tanulmányait a BME kulturális iparágak specializációján, mindeközben két új verseskötettel is készül olvasóinak, amelyek közül az egyik a Vérsűrűség címet fogja viselni. S noha a líra valóban közelebb áll hozzá, mint a próza, a feszes versnyelv, az egyirányúság, a szikárság és az úgynevezett végtelenségig redukált mártás, amellyel fiatal költőnk a narratív keretet illeti, minduntalan egyetértésre sarkallhatnak minket, hogy valóban „Halmazok vannak inkább, amik érintkeznek, metszik egymást. 

Madár Anikó

A jó színház több nyelven, több eszközzel mesél

Hegymegi Mátéval a vajdasági közönség 2013-ban találkozhatott először, amikor a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata és a budapesti Katona József Színház közös, Vörös című előadásában szerepelt. Azt a produkciót koreográfusként is jegyzi. Nemrég újra hallatott magáról, a Desiré fesztiválon két általa rendezett előadást láthattunk, a Kosztolányi Dezső Színházban pedig színpadra állította A föld fia című darabot.

Kincses Krisztina

„Euforikus érzés az irodalommal ilyen szinten körülvéve lenni” – Interjú Ráday Zsófiával

Elérkezett a pillanat, amikor egy vérbeli bölcsésszel beszélgethettünk, aki nem mellesleg még költő is. Ráday Zsófi gyermekkora óta az irodalom szerelmese, az évek során könnyedén átvészelte az ELTE BTK magyar alapszakát, most pedig az irodalom- és kultúratudomány mesterképzési szak záró időszakát élvezheti. Kislányként arról álmodozott, hogy egyszer majd énekes, sárkány, szurikáta, kocsmatulajdonos, irodalmár vagy esetleg denevér – és még sok minden más is – lesz, majd költővé vált, hogy bármivé, még akár egy játszótéri haditudósítóvá is átalakulhasson. 

Ilyés Krisztinka

„Az írás lesz az életem” – interjú L. Takács Bálinttal

Takács Bálint első novelláskötete Bad Trip címmel jelent meg 2020-ban. Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanul forgatókönyvírás szakon. A szépirodalom és a filmművészet együttes világa határozza meg mindennapjait. Az íróval a forgatókönyvírásról, a filmkritikákról és a humorról beszélgettünk, de két új regényének kézirata is szóba került.

Kincses Krisztina

„Számomra egy jó mese szebbé és többé teszi a világot” – interjú Gerencsér Annával

Gerencsér Anna első, Az ajtó másik oldalán című novelláskötete 2020-ban jelent meg, majd egy seregnyi félresöpört regénytörténet után elérkezettnek érezte azt a pillanatot, hogy végre útjára engedje egyik szövegét. Az írónő Kimondatlan kívánságok című regénye nem is olyan rég, 2022 decemberében látott napvilágot, s így mi nem csupán egy remek alkotással gazdagodhatunk, hanem Gerencsér Anna tapasztalataival, élményeivel is, melyek példaként szolgálhatnak az írni vágyóknak. 

Ilyés Krisztinka

„Lassan elhagyom a gyerekkor témáját egy időre” – interjú Regős Mátyással

Regős Mátyás első verseskötetét, a Patyik Fedon élete címűt két regény követte, a Tiki, valaminLóri és a kihalt állatok. 2022-ben Gérecz Attila-díjat kapott. Jelenleg a PPKE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, és két kislány édesapja. A fiatal költő-íróval az olvasási igényekről, az írás munkafolyamatáról beszélgettünk, de szóba került az is, hogy negyedik könyve újból versekkel lesz teli.

Póda Erzsébet

Az igazságkereséstől az írásig

Tavaly augusztusban jelent meg a csallóközi Makki Lajos, alias Maquet Ludovic könyve, Ludo, egy hontalan idegenlégiós címmel, amely csakhamar sikerkönyvvé vált. Az önéletrajzi ihletésű, gazdagon illusztrált és magyarázó jegyzetekkel ellátott kalandos történet nemcsak az olvasók, hanem az újságírók érdeklődését is felkeltette. Sőt, többen is jelezték már, hogy szeretnének dokumentumfilmet készíteni a szerző életéről. 

Ilyés Krisztinka

,,Meg voltam győződve, hogy az Éva is hozzá tartozik a nevemhez” – interjú Gere Nóra Évával

Gere Nóra Éva Csíkszeredában született, jelenleg Prágában él. Egy évet volt diák a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán, egy év múlva viszont felköltözött Budapestre, hogy a MOME design- és művészetelmélet tanulója legyen. Első alkotása három-négy éves korában született. Gere Nóra Éva néven publikál, de barátai – a teljes név összevonásából létrejövő becenevén – Genovévának szólítják. 

Kincses Krisztina

„L’art pour l’art – az egyetlen megengedhető öncélúság” – interjú Leczo Bencével

Leczo Bence egykötetes szerző, újságíró, de ami még ennél is izgalmasabb, szereti a vonatokat. 2021-ben jelent meg A falu összes férfija című novelláskötete, amelyben sok más mellett a természet és az ember viszonya is megjelenik. Főként ezen az íven haladva beszélgettünk az említett kapcsolat különféle megnyilvánulásairól, de szóba került még az alkotó első (még megírásra váró) története, az irodalmi díjak és irodalmi élet, a közösségi média által kondicionált instaversek, majd az interjú végéhez közeledve az is kiderült, hogy a költő milyen más művészeti ágban alkotna még szívesen. 

Ilyés Krisztinka

„Hogy kell ennyire magas színvonalon szerelmesnek lenni a magyar kultúrába?” – interjú Gál Jánossal

Gál János muzeológusként dolgozik a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvárban. Történészként abban látja munkája izgalmas oldalát, hogy elsőként tárhat fel összefüggéseket, amelyekből később történetek szövődnek. 2021-ben jelent meg első verseskötete Az eltűnt hírnév nyomában címmel, melynek egyik alappillére a humor. Jelenleg az Iván báró című verses regényén dolgozik. A költővel a paródiáról, a kötött versformákról és a versmegzenésítésről beszélgettünk, de az is kiderült, kivel beszélgetne szívesen, ha időutazásban vehetne részt.  

Ilyés Krisztinka

„Mindig másokhoz mérten létezünk” – interjú Pejin Leával

Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született, a SZTE BTK Szociológia Tanszék volt hallgatója. Eddig két verseskötete jelent meg, az első 2017-ben Nyugati csiga körfűrésszel álmodik címmel, a második, a Hogy meg sem érte című 2021-ben került olvasók elé. Több alkalommal és több kategóriában is ért el helyezést az Énekelt versek fesztiválján. A szerzővel a versmegzenésítésről és az identitáskeresésről is beszélgettünk.

Ilyés Krisztinka

„És a régi füzetemet az alsó fiókból feltettem az asztalra” – interjú Mátyás Emőke Ibolyával

Mátyás Emőke Ibolya Székelyudvarhelyen és Patakfalván nőtt fel, nyolc éven át viselte a Tamási Áron Gimnázium egyenruháját. Az iskola Ébredés című diáklapjának főszerkesztőjeként ismerkedett meg jelenlegi mentorával, Farkas Wellmann Endrével. Orvosira készült, de a valódi útja a teológia felé vezetett, azóta tudja: nincsenek véletlenek. Meghatározó egységként tekint mindkét keresztnevére. A költővel gyerekkori olvasmányairól, főszerkesztői munkásságáról és az első kötettnek kéziratáról is beszélgettünk.

Kincses Krisztina

„Az a Bék Timur a példaképem, aki valaha lehetnék, és sohasem leszek” – Interjú Bék Timurral

„Az nem élmény, hogy a tanár vezénylésével addig ütik a szöveget, míg be nem vallja a jelentését” – jegyzi meg Bék Timur, aki az írás mellett magyartanárként is tevékenykedett már, de mint kiderült, a pultozás sem áll távol tőle. Rendkívül sokrétű a zenei ízlése, nagy kedvence volt a híres Doktor House című sorozat, szimpatikus neki a görög kultúra és az olasz konyha mellett az otthoni ízek jelentik neki a legtöbbet. 

Ilyés Krisztinka

„Mindenki érzi, hogy valami nincs rendben” – interjú Ferencz Nagy Zoltánnal

Ferencz Nagy Zoltán szereti magát távol érezni a társadalom forgatagától, ezért is szokott visszavonulni a hegyek mögé. Ragaszkodik szülővárosához, Brassóhoz. Nemcsak a város természetközelisége egyértelmű oka a hazavágyódásának, hanem a közelharcoktól csendesebb irodalmat is sokkal élvezhetőbbnek tartja. A költővel Kolozsvárról, a tájlíráról, de még a kritika mindennapi szerepéről is beszélgettünk.

Kincses Krisztina

„A legtökéletesebb tükör egy ember számára a saját gyermeke” – Interjú Birtalan Andreával

Birtalan Andrea idén végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karának mesterképzésén, korábban az Előretolt Helyőrség Íróakadémia növendékeként is tevékenykedett, de legtöbben a slamversenyeken keresztül, illetve a költeményei által ismerhetik őt. Gyermekkora óta közel áll hozzá az előadó-művészet – elmondása szerint a slammel, valamint a klasszikus versmondással való találkozásának időszaka sokkal erőteljesebben él benne, mint a versköltések kezdeti szakasza. Most már feleség és édesanya is egyben, aki a kisfiában ugyanúgy kibontakozni látja a vérbeli előadóművész különféle tulajdonságait. 

Nagy Erika

A költészet ereje

Zsapka Attila gyerekkorától kezdve gitáros-énekesnek készült. 1989-ben unokatestvérével, Zsapka Zsolttal megalapították a máig aktív Kor-Zár verséneklő együttest azzal a céllal, hogy rendszeresen fel tudjanak lépni a felvidéki magyar tanítási nyelvű iskolákban, ezzel is népszerűsítve az énekelt vers műfaját a diákság körében.

Kincses Krisztina

„A láttatás sokkal közelebb áll hozzám” – Interjú Kopriva Nikolettel

Kopriva Nikolett 2016-ban végzett a Debreceni Egyetem szabadbölcsészet alapszakos hallgatójaként, majd 2019-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte meg esztétika mesterszakos diplomáját. Számos irodalmi lapban közölték már írásait; 2020-ban megjelent az első, Amire csak a fák emlékeznek című verseskötete, azonban az irodalom mellett a képzőművészet is kifejezetten fontos szerepet játszik az életében. Beszélgetésünkben ezért a művészeti ágak közötti átjárás is helyet kapott, ám a karácsony közeledtével a kedvenc ünnepi ételeket sem kerülhettük meg. 

Ilyés Krisztinka

„Nem tudnám magam hitelesen színpadra vinni” – interjú Polgár Kristóffal

Polgár Kristóf hetedik osztályos korában fordult a színház világa felé. Kolozsváron tanult színművészetet, jelenleg a Szolnoki Szigligeti Színház színészeként dolgozik. A színház mellett az irodalom és a filmek világa is elvarázsolta. 2019-ben jelent meg első verseskötete Hamlet retúr címmel, kiadásra vár a következő, Porondmester naplójából című munkája is. A költővel a színjátszás fortélyairól, a színház és az irodalom kapcsolatáról is beszélgettünk.  

Ilyés Krisztinka

„Az önzetlen, feltétel nélküli szeretetnél nincs nagyobb erő” – interjú Nagy Milán Lászlóval

Nagy Milán László nagyon fiatalon rengeteg utat bejárt: volt bölcsész és gyógypedagógus. Jelenleg műsorvezetést tanul Budapesten. Otthonosan mozog az irodalmi és a zenei műfajokban is. Az első alkotásai a fiatalkori udvarlásaihoz köthetők, azóta viszont a debütkötet kézirata is elkészült. Szeptembertől már egy regényen dolgozik. 

Ilyés Krisztinka

„Legyen története annak, amit olvasok” – interjú Kertész Dáviddal

Kertész Dávid mindig is szeretett mesélni, történeteket kitalálni. Ennek eredményeképp megírta a Keresztúri vámpír és más történetek című novelláskötetét, az újabb kéziratában pedig egy garabonciás diák történeteit foglalta össze kilenc mesén keresztül. A történet fontossága az olvasási igényei között is szerepel, mint mondja, legyen története annak, amit olvas. Az íróval a gyerekkorról, barátokról és az irodalmi közösségépítésről beszélgettünk, de az is kiderült, mit tenne bele egy időkapszulába.

Ilyés Krisztinka

„Úgy gondolom, minden megkérdőjelezhetőˮ – interjú Szabó Fannival

Nagyon izgalmas, amikor egy fiatal költő sokrétű érdeklődése okán olyan elemeket is belesző a lírájába, ami addig nagyon szokatlannak hatott az irodalomban. Szabó Fanni titkosügynöknek készült, jelenleg az ELTE történelem szakának végzős diákjaként figyeli a mindennapokat. Első kötetében különös hangsúlyt kapott az álomén, a készülő másodikban viszont az ismeretlen népek, rítusok foglalkoztatják. Emberként zárkózott személyiség, de alkotóként mindig szemmel követi az irodalomban történő eseményeket.

Nagy Erika

Mindenkinek szüksége van mesterre

Az Ybl Miklós-díjas Csernyus Lőrinc építész, művészeti szakíró, Makovecz Imre tanítványa, a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjában részesült a Dubaji Világkiállításra létrehozott kiemelkedő jelentőségű épületéért, és az elmúlt két évben az építőművészet területén végzett művészetelméleti, valamint közösségépítő munkájáért. A 2021. október 1-jén nyílt Dubaji Világkiállítás az első alkalom volt, hogy az expót a Közel-Keleten rendezték meg. 

Kincses Krisztina

„Én nem vagyok másodhegedűs, semmilyen élethelyzetben” – interjú Bánkövi Dorottyával

Bánkövi Dorottya tehetsége nem csupán a versírásban merül ki, mint ahogyan az igazi művész sem csupán egyetlen egy világban alkot. A zene, illetve a fotózás is rendkívül közel áll hozzá, az életének szerves részét képezi, s hogy hogyan, azt majd elárulja ő maga. Nem csupán művészetről esett szó azonban – az utazás szépségei, a vele járó felbecsülhetetlen élmények, az anyaság különféle pillanatai, valamint a bennünk megbúvó mindenkori gyermek is szóba került a beszélgetés során.

Ilyés Krisztinka

„Most úgy írok, ahogy élekˮ – interjú Csornyij Dáviddal

Vannak olyan szélsőséges érzelmek, amelyek gátolják az írást. S egyáltalán, miért folyamodunk az íráshoz, ha épp a boldog pillanatainkat éljük? – kérdezi Csornyij Dávid, aki az irodalom trendiségét két úton közelíti meg. Hogyan kap értelmet az alkotás, és ez a folyamat miképp viszonyul a mindennapi élethez? A jelzőlámpák diktatúrája című könyv szerzőjével a kezdetekről, érzelmekről és az irodalom aktualitásáról is beszélgettünk.

Kincses Krisztina

„Én csak írni szerettem volna, a többi a véletlen műve” – interjú Szeder H. Rékával

Szeder H. Réka még csupán nyolcadikos diák volt, amikor a líra magával ragadta, de csak jóval később, 2021-ben mutatkozott meg az olvasók számára is a költészetben való rendkívülisége, amikor Sziszüphé címmel megjelent az első verseskötete. Ekkor vált kétkötetes szerzővé, ugyanis a korábban kiadott Puncsapuk című interjúkötete már 2018-ban megalapozta írói karrierjét.

Ilyés Krisztinka

„Már csak magamat szeretném megváltani, nem a világotˮ – interjú Fehér Csengével

„Szerintem azt izgalmas megmutatni, ami a felszín alatt húzódik, megragadni a tárgyak, emberek, állatok, helyek belső lényegét.ˮ – vallja Fehér Csenge, akinek írói különlegessége leginkább a nyelvi megformáltságában érhető tetten. Bár fél a lírától – ennek oka, hogy a verseket főként a szerkezetükből adódóan a szabadságvesztéssel társítja –, mégis, célja, hogy olyan alkotásokat hozzon létre, amelyek besorolhatatlanokká válnak a műnemek szempontjából is. A kibomló test című első kötetéről, a Magyar Írószövetség Debüt-díjáról és az ösztönző hatásokról is

Ilyés Krisztinka

„Egy állandó játék résztvevői voltunk, amit nagyon komolyan vettünkˮ – interjú Lázár Kingával

Lázár Kinga a családja hatására csöppent bele az irodalom világába. Kiskora óta gyártja a történeteket, a líra és a próza műfajaiban is bontogatja szárnyait. Gyerekkora meghatározó téma az alkotásaiban, de az északi kultúra jegyeit is felfedezhetjük egy-egy verssorában. Kritikaszerkesztőként szigorú önmagához, és úgy érzi, az irodalomról való gondolkodás erőteljesen jelen van a mindennapjaiban. A költővel az álmokról és az irodalmi intézmények működéséről, azok kapcsolódási pontjairól is beszélgettünk.

Kincses Krisztina

„Ezek a madarak voltak azok, akik megszelídítettek” – interjú Kovács Újszászy Péterrel

Az állatvédelemnek, csakúgy, mint a földünkről való gondoskodásnak, az életünk részévé kell válnia. Mindehhez pedig elsősorban olyasféle tiszteletadás szükségeltetik, amilyet embertársaink irányába is tanúsítunk – vagy talán ennél még sokkal több. Kovács Újszászy Péter nagyvárosi fiúként nőtt fel, Kolozsváron munkálkodik tanárként, ennek ellenére azonban mindig megtalálja a természettel, az állatokkal való kapcsolódást, így az sem véletlen, hogy első verseskötete, A csupaszodás gótikája is többek között az ember–állat – sokszor igencsak radikális – viszonyát tematizálja.

Ilyés Krisztinka

„Mindig úgy tekintettem rá, mint az alteregómra” – Interjú Farkas Krisztával

Farkas Kriszta egy Instagram-oldallal kezdte írói pályafutását, azóta viszont sok minden történt az életében: felvették az Előretolt Helyőrség Íróakadémiára, de párhuzamosan a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Újságírás Szakán is tanul. Kislány énjét rosszcsontként jellemzi, az irodalom létezésében és továbbélésében hisz, közben pedig vérbeli hangulatemberként stresszeli végig a mindennapokat. A költővel a tudatos alkotásról és a költészetéről beszélgettünk, amelyben – mint vallja – kiemelkedő szerepet játszik a zene is.

Kincses Krisztina

Bedobozolt életek – interjú Shrek Tímeával

Becsülendő az otthon melletti elköteleződés, a szilárd meggyőződés, hogy csupán mi – akik ott élünk, és ha kell, halunk – vagyunk képesek arra, hogy a benne lakozó értékeket megőrizzük és továbbadjuk gyermekeinknek. De mi van akkor, amikor a gyerekzsivaj vidám csilingelését a légiriadó őrjítő harsogása tompítja el? Shrek Tímea többek között a háború következményeiről, az elköltözés csábításáról, a kisebbségi lét kilátástalanságairól mesélt nekünk, de a hagyomány, a kedvenc étel, a zene és az irodalom is szóba került a beszélgetés során. 

Ilyés Krisztinka

„A költészet nem is olyan ördögtől való dolog” – interjú Demeter Arnolddal

Demeter Arnold csíkszentkirályon él,  és megismerkedett ugyan a kolozsvári és budapesti zűrzavaros életformákkal is, de végül azt érezte, a falu világa mozgatja meg leginkább – így nemcsak fizikai értelemben döntött amellett, hogy hazatér, hanem a versei témáját is gyakran a falusi szokások és a népi motívumok színes tárházának kellékeivel öltözteti fel. A szerzővel a pályakezdésről, a készülő kötetéről, de még a kortárs irodalmi élet dolgairól is beszélgettünk.

Szalai Klaudia

„A túlélő már nem áldozat"

Izer Janka 1996-ban született Budapesten. 2018 óta publikál különböző folyóiratokban, írásait a Hévíz, a Pannon Tükör, a Tiszatáj, az Irodalmi Jelen, az Új Forrás, a Magyar Napló, a Bárka és az Előretolt Helyőrség lapszámaiban, valamint az Olvasat.hu oldalon közölték. Novellái mellett színházi ajánlókat is ír. 2020-ban az Irodalmi Jelen debütdíját nyerte el próza kategóriában. Első kötete Ezért nem alszom nálad címmel 2020-ban jelent meg. 

Ilyés Krisztinka

„Úgy döntöttem, hogy kilépek a kulcsra zárt naplókból” – interjú Kassay Sárával

Kassay Sára gyergyóalfalvi lakosként ismerkedett meg az irodalom különböző műfajaival. Kisiskolásként regényírónak készült, később mégis a költészetben találta meg az önkifejezés lehetséges formáit. Tizenhárom éves volt, amikor megnyerte első slam poetry bajnokságát.  Az első kötetén dolgozó költővel arról is beszélgettünk, milyen kapcsolódási pontokat fedezhetünk fel a slam és a költészet között, és hogy milyen tereket lehet kialakítani magunknak az irodalmi életben. 

Kincses Krisztina

Lám, mégiscsak az otthon határoz meg minket – Interjú Demeter Adél-Hajnalkával

Bárhová is sodorjon az élet, a szülőföldünkről összegyűjtött emlékek, érzések, impulzusok útitársként kísérnek a mindennapokban. A falvak nyújtotta lehetőségek egyre szűkösebbnek bizonyulnak a fiatalság számára, így a kivándorlás, a nagyvárosok felé húzódás is egy kényelmesebb, logikusabb alternatívának tűnhet. Ezért aggódhatnánk is a falvak jövője miatt, de szerencsénkre még akadnak olyan emberek, akik hisznek az otthonukban rejlő felbecsülhetetlen értékekben. 

Kincses Krisztina

A gyermekén a bohóságban rejtőzik – interjú Ilyés Krisztinkával

Ilyés Krisztinka először prózai alkotásaival kápráztatta el az olvasóit, majd a líra világában találta meg önmagát. Még gyerekként találkozott az irodalom szépségeivel, és most, fiatal felnőttként mondhatni ugyanolyan gyermeki lelkesedéssel veti bele magát az alkotás folyamataiba. 2021-ben jelent meg Papírcsillag című verseskötete, melynek létrejöttéhez elengedhetetlennek bizonyultak mindazon tapasztalatok, impulzusok, melyek az elmúlt években érték. Erre az útra visszatekintve beszélgettünk tanulói időszakairól, írói hagyományokról, alkotótársakról, de még a zenei ízlésére is volt időnk kitérni.

Ilyés Krisztinka

„Csak a betűk kanyarodását figyelem” – interjú Ajlik Csengével

Ajlik Csenge gimnáziumi barátnőjének köszönheti indulását, és mára már több elismert irodalmi folyóiratban szerepel írásaival. Felvették az Előretolt Helyőrség Íróakadémiára, naplót ír és megtanult kínaiul. A múlt hónapban egy hetet töltött Bejrútban, ahol a családfáját kutatta. Verseket is ír, de jelenleg épp egy novellásköteten dolgozik.

Kincses Krisztina

„Olyan dalra táncolni, amit más nem hall” – interjú Vöröskéry Dórával

Amikor már unalmas a földön járni, akkor jön el a fantasy ideje, hogy pár órára vagy akár néhány percre kiragadja olvasóját a szürke hétköznapokból, és egy mágikus világba varázsolja el. Szerencsénkre a Vöröskéry Dóra által megalkotott univerzumok, és a benne élő misztikus lények épp e célból jöttek létre. Most azonban megkértük az írót, hogy a sellőkkel, varázslókkal, boszorkákkal és egyéb bűvös figurákkal teli világából kilépve meséljen végre magáról is. Így került szóba a magas- és populáris irodalom viaskodása, a mesék fontossága, az íróközösségek

Ilyés Krisztinka

„Számomra az írás egyfajta rejtvénykészítés” – interjú Drávucz Zsolttal

„A legváratlanabb és legabszurdabb helyzetekben is hatalmas erő lakozik az alkotótevékenységben, amibe érdemes kapaszkodni még akkor is, amikor látszólag az egész világ kifordul magából” – vallja Drávucz Zsolt költő, akinek a – költészeten túli – identitáskeresés legmeghatározóbb eleme a zene volt. A 2021-es KULTer stART díjas szerzővel az irodalom és a zene szoros összefüggéseiről, és az első, a Képeslapok Sziszüphosznak című verseskötetéről beszélgettünk, és az is kiderült, milyen alkotástechnikai módszerekkel él a fiatal költő.

Mihályi Katalin

Tanúságok és tanulságok

Kölnei Lívia író, a magyarországi Képmás magazin online kiadásának felelős szerkesztője és közéleti rovatának vezetője, a talita.hu keresztény női portál egyik alapítója. Tizennyolc évvel ezelőtt jelent meg „Az igazat mondd, ne csak a valódit” című beszélgetőkönyve Eperjes Károllyal, amelyben a színművész hitről, a keresztény ember szerepvállalásáról, az álművészetről és az igazi művészetről mondta el gondolatait.

Nagy Erika

A csend ölelésében

Jakubecz Márta a keresztény irodalom jeles képviselője. Publicisztikai írásai főleg a Reményben, a Katedrában, a Pedagógusfórumban, antológiákban és a budapesti Új Ember magazinban jelennek, jelentek meg.

Fejős Csilla

Táncolni: reagálni az Univerzum misztériumára

Nagy József OMMA című produkciója a tánc eredetének, gyökereinek föltárására és artisztikus megjelenítésére, a kezdetekről való beavatására vállalkozott. Ez a munka betöltetett, a nézőkben nyomot hagyott. Felvillanó, váltakozó elementáris test-képeket látunk, melyek az érzékek láthatatlan kapuzatán át közelítenek a nézőhöz. A fekete testek szinte szemvillanás alatt átformálódnak, mintha fekete higanyból lennének. Érezzük lüktetésüket, rezdülésüket, szívük dobzenéjét meg a fény villanását a testeken.

Legnézettebb
Legfrissebb hírek
2024. február 21., 09:14
2024. február 20., 12:58
2024. február 20., 12:56
2024. február 20., 10:27