Szerző |

Jancsó Nóra

Kártevők

A hajnali szmogban épphogy sikerül elugranom a szemetes mögül, amikor az életunt munkások kiöntik a hulladékot. Émelyítő szagú konzervek és kiürült borosüvegek zuhannak a kocsi hátuljába, apám szemétmaradványai ismeretlenekével keverednek. Ahogy próbálok elsurranni a helyszínről, üvegszilánkba taposok. Sebet ejt csupasz talpamon, egy vékony, bíbor csermely indul útnak belőle. Így jár, aki későn kel.

Magyarország - Novella

Jancsó Nóra

Csúszó-mászó

Taksony egyszerű ember volt, gyerekkorban kialakult asztmával és ingfeszítő sörhassal caplatott Badacsonytomaj utcáin. Idős korára már minden célját elérte, nemzett két gyermeket, egyiktől már unokája is volt, és felesége az egykori iskola szépe, akitől egy évvel ezelőtt elvált. A hatvanhoz közeledve azonban új kihívások vérfagyasztó bércei magasodtak előtte, eldöntötte, hogy megmássza a Kékestetőt.

Felvidék - Novella

Jancsó Nóra

Időtlen komédia

Keze remegett, izzadságcseppek gyülekeztek ráncos homlokán. Az egyik pont akkor gördült le, amikor az Idő kacagva elővette viseltes zsebóráját, amely a mély kabátzsebből kirántva még hangosabban tiktakolt, és fenyegetően a széken ülő füléhez tartotta. A férfi összerezzent és írni kezdett, de önsajnálata klisés, erőltetett mondatokat szült, az obszidián színű tinta erőszakosan hagyta nyomát a papíron: Ma halt meg az anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan.*