Tisztán szerettünk volna élni, friss, borotválkozás utánihangulatban. Már egy hónapja nem írtam verset.Borostája tűnik halkan, mint a szél a huzatban.
Mintha rozsda – fut ki belőlük a szó,
zörög ki szájukból a reszketeg vihánc.
Parázna kis sóhajok aszott bőrük alatt.
Néznek egymásra, cinkosan.
Mások feledésüstjeit foldozgatják.