Szerző |

Vass Géza

A szabadkai állami tanítóképző a háborús években

A dualizmus alatt (1867–1918) Szabadka egyetlen katolikus jellegű tanintézete a Miasszonyunkról nevezett iskolanénék zárdaiskolája volt. Az intézet alapítása a Szabadkai Első Nőegylet érdeme. Az egylet a városi árvák gondozását az iskolanővérekre szerette volna bízni, és ebből a célból 1869-ben zárda alapítását határozta el. Az építkezésre szánt adományokat a Római kath. nőiskola-alapítványa néven létesített számlára gyűjtötték össze.

Délvidék - Szempont

Vass Géza

Életképek a szabadkai állami tanítónőképző múltjából

Az Előretolt Helyőrség egyik korábbi számában már írtunk a szabadkai állami tanítónőképző múltjáról. Ebben az írásban folytatjuk a megkezdett ismertetést. Ez alkalommal az intézet szabályrendeletét és tanrendjét mutatjuk be, amelyek kisebb-nagyobb változtatásokkal az 1871-es alapítástól az első világháború végéig érvényben voltak.

Délvidék - Szempont

Vass Géza

A szabadkai honvéd gyalogsági kaszárnya története

Az Oszmán Birodalom kiűzése után, a 17. század végén, Szabadka a Magyar Királyság részeként Habsburg-fennhatóság alá került. Igaz, a bécsi udvar elnyomását könnyebben elviselték, mint a törökökét, ez azonban nem akadályozta meg a magyar nemességet abban, hogy tovább harcoljon függetlenségéért.

Délvidék - Szempont

Vass Géza

Kosztolányi Dezső és Sárcsevics Ambrus

A dualizmus korából (1867–1918) Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Munk Artúr, Havas Emil, Milkó Izidor – és még sorolhatnám tovább – írásaiban számtalan érdekes történetet találunk Szabadka város múltjából. Ez alkalommal Kosztolányi 1924-ben írt Pacsirta című regényét böngésszük át egy történész szemével.