Az Előretolt Helyőrség egyik korábbi számában már írtunk a szabadkai állami tanítónőképző múltjáról. Ebben az írásban folytatjuk a megkezdett ismertetést. Ez alkalommal az intézet szabályrendeletét és tanrendjét mutatjuk be, amelyek kisebb-nagyobb változtatásokkal az 1871-es alapítástól az első világháború végéig érvényben voltak. A szabályrendelet mai szemmel rendkívül merev és szigorú. Paragrafusok százai közé szorítja a tanulók életének szinte minden másodpercét. A viselkedési normák szigorú béklyójával szemben a tanrend nem tűnik a mai ember számára annyira idegennek. Míg a diákok szabadabb magatartását idővel elfogadtuk, addig a tanterv terén szükséges változtatások sokkal lassabban törnek maguknak utat a tanintézményekben.
A szabályrendelet paragrafusainak sora a befizetendő tandíjjal és a többi költséggel kezdődik. Nézzük, mennyibe került százötven évvel ezelőtt egy jövőbeli tanítónő iskoláztatása.
A tanítónőképzőben való tanulás komoly anyagi terhet jelentett a szülőknek. Az oktatás nem volt ingyenes. A beiratkozás alkalmával fizetendő évi díjak a következők: betegápolási díj 2 korona, kézimunka (szlöjd) anyagára 3 korona, kirándulási alap 1 korona, evőeszközdíj 2 korona. A tankönyvek évente átlagosan 40–50 koronába, az író- és rajzeszközök 25–30 koronába kerültek. A bennlakó növendékek számára előírták a szükséges ruhaneműt, amelyet kötelezően magukkal kellett hozni. A lista nagyszerű forrás egy korabeli bakfis ruhatárának feltérképezéséhez: ing és nadrág 9 db, hálókabát 6, fehér és tarka alsószoknya 2, zsebkendő 18, félkendő 3, harisnya 12, törölköző 6, mosókötény 3, piros egykötény 6, fekete szőrszövet kötény 1, mosdótörlő 4, lepedő 6, paplan- és párnahuzat 3, fehér abrosz 2, asztalkendő 4, vörös kávés abrosz 1, fehér ruha (más szín ne legyen rajta) 1, téli és nyári felsőruha 3, téli felöltő (sötétkék vagy fekete) 1, tavaszi felöltő (sötét vagy fekete) 1, meleg nagykendő 1, téli és nyári kalap 1, napernyő 1, esernyő 1, cipő 3 pár, kesztyű 2 pár, reggeli cipő 1 pár, tornaruha 1 öltözet, tornacipő továbbá 1 pár, paplan 1, párna 1, 1 matrac, három részből álló, hossza 190 cm, szélessége 87 cm és egy szennyes ruháknak való zsák. És ez még nem minden, tükörről, fésülködéshez szükséges kellékekről, ruha- és cipőkefékről, szappantartóról (a mosdóasztalra), varróeszközről minden növendék maga gondoskodott. Ékszerek viselését nem engedélyezték.
Egyértelmű, hogy kevésbé tehetősebb szülők leányai a bejutásról nem is álmodozhattak. Az előírt kelengyét csakis a módosabb szülők engedhették meg maguknak. A növendékek, a szülők anyagi helyzetét figyelembe véve, támogatást élveztek. A bennlakó diákokat három csoportba osztották: ingyenesen bennlakók, majd a fél és a negyed költségeket fizetők. A bejáró diákok nagy része is kisebb-nagyobb kedvezményekben részesült. A különböző alapítványokból származó ösztöndíjakról csak két-három tanévben találunk bejegyzést. Az alapítványi ösztöndíjakból a városban szinte kivétel nélkül a gimnázium diákjai részesültek.
Az intézetbe járó növedékekre annyi szabály vonatkozott, hogy külön könyvet lehetne belőlük írni. Az 1915/16-os tanév Értesítőjében lefektetett szabályrendelet a legteljesebb, ezért ezt fogjuk röviden ismertetni. Igyekszünk, amennyire csak lehet, az eredeti szöveg hangulatát visszaadni.
Az első fejezet címe Iskolai szabályok, terjedelme 6 oldal, 33 pontból áll. A bennlakó növendékek reggel 7 óra 45 perckor a felügyelő tanítónő vezetése alatt, csoportosan mennek az osztályokba. A bejáró tanulók szintén ekkor jelennek meg, majd a tanítás megkezdése előtt előkészítik az órákhoz szükséges könyveket és eszközöket. Az egyes tanítási órák között 10 percnyi szünet van, amelyet a növendékek üdülésre és a termek szellőztetésére fordítanak. A bejáró tanulók a tanórák befejeztével hazamennek, a bennlakók pedig a felügyelő nevelőnő kíséretében a nappali szobákba vonulnak. Órák után a folyosón tartózkodni tilos. A bejáró növendékek csakis azokban az osztályokban tartózkodhatnak, amelyekben a tanítás folyik. Az internátusba csak kivételes engedéllyel mehetnek be. A beiratkozás napján minden diák kézhez kapja a könyvek és iskolai eszközök árjegyzékét, és egy héten belül köteles azokat beszerezni. A növendékek csakis ezeket a könyveket és eszközöket használhatják. Bármelyik elvesztését a tanuló köteles az osztályfőnöknek jelenteni. Az előcsarnokban álldogálni, a portához lemenni, az utcára nyíló ablakon kinézni szigorúan tilos. Az igazgató engedélye nélkül a növendékek sem az intézetben, sem azon kívül semmiféle gyűlést nem tarthatnak. Az intézet körén kívül alakult egyesületeknek és társulatoknak semmilyen címen tagjai nem lehetnek. Színielőadásokat, táncmulatságokat, felolvasásokat csak igazgatói engedéllyel látogathatnak. Idegen könyvek behozatala és kölcsönzése tilos. A befejező képesítő–vizsgálat letételéig az intézet rendjét kötelesek betartani.
Ezután következtek a Hálótermi szabályok. Felkelés 5 óra 30 perckor, ezután ágyszellőztetés, mosakodás és fésülködés következik, majd 6 óra 30 perctől tanulás a nappali szobában. A reggeli 7.30-kor van soron. Este a növendékek 9 óra 30 perckor mennek a hálóterembe, és 10 órakor mindenkinek az ágyban kell lennie. Napközben a hálóteremben tartózkodni tilos. A hálóterem rendfenntartására nagy gond fordítandó. Minden tanulónak van ruhaszekrénye, melyben fehérneműjét, ruháját rendben tartja. A szekrényét bármely pillanatban köteles megmutatni. A felügyeletre vonatkozó szabályok. A tanítási órák után a növendékek a nappali szobákba vonulnak, és ott komoly munkával, tanulással foglalkoznak. Nyáron az udvaron és a kertben vannak, mindenkor felügyelet alatt. A nappali szobában minden diáknak elzárható fiókkal ellátott íróasztala van. Itt tartják a tanszereket. Innen csakis az inspekciós tanítónő engedélyével távozhatnak. Étkezésre vonatkozó szabályok. Az étkezés ideje a következő: reggeli 7 óra 30 perc, ebéd 13 óra 15 perc, uzsonna 17 óra és vacsora 19 óra. Az ebéd és vacsora közös imával veszi kezdetét és közös imával végződik. A növendékek egyszerre hagyják el az ebédlőt – felügyelet alatt. Az ételekben válogatni, ezekre megjegyzést tenni nem szabad. Ételeket kivinni nem szabad. Az intézetbe ételt vagy italt behozni nem szabad. Sétára vonatkozó szabályok. Kedvező időben a növendékek mindennap mennek sétálni. A sétáról való elmaradást csak egészségi vagy más okokból lehet elhalasztani. A séta előtt a növendékek osztályonként párosan sorakoznak. Zenegyakorló órákra vonatkozó szabályok. A zenegyakorló órát mindenki köteles betartani. Az egyik gyakorlóteremből a másikba átjárni tilos. A zongorát illetőleg a harmóniumot rendben kell hagyni. Levélírásra vonatkozó szabályok. A növendékek szerdán délután és vasárnaponként írhatnak levelet. A szülőknek hetenként kötelező írni. A rokonokkal, ismerősökkel való levelezésnek csak nagyon ritkán adhattak helyet. Hétfőn és csütörtök reggel minden osztályba egy-egy növendék hozta a külön erre a célra rendelt füzetben bejegyzett leveleket az igazgatói irodába. A leveleket szabad leragasztani, az igazgatónak azonban jogában áll azokat felbontani. Más úton levelet küldeni tilos. Az érkezett leveleket délben, az étkezés után adta át a felügyelő tanítónő. Vendégfogadásra vonatkozó szabályok. A tanulók csakis vasárnap délután 3 és 5 óra között fogadhatnak látogatókat. A vendégekkel a fogadószobában tartózkodhatnak. Csakis a szülők részéről bejelentett vendégeket fogadhatják. A látogatóknak az intézet épületében, az udvaron vagy a kertben járkálni nem szabad. Ez csakis igazgatói engedéllyel lehetséges. A látogatóknak a vendégkönyvbe kötelező beírni a nevüket. Kijárás a hónap első vasárnapján délelőtt 10 óra után szabad. Kizárólag a szülők által bejelentett rokonhoz mehetnek el. Legkésőbb este 7 órakor vissza kellett érni. A kimenőhöz az igazgató írásos engedélye szükséges. Hetességek. Az osztályokban hetenként felváltva egy-egy növendék heteskedik. Ügyel a rendre az osztályban, a tanári asztal és a tábla tisztaságára. Kréta és szivacs ne hiányozzon. Az ebédlőben minden asztalnál hetenként két-két növendék heteskedik. Megterítik az asztalt, behozzák az ételeket, egymást kiszolgálják. Étkezés után leszedik az asztalt. Ezekre a hetesekre egy külön főhetes felügyel. A hálótermekben és a nappali szobákban külön hetesek ügyelnek. A délelőtti tanórák után letörlik a port, rendbe hozzák a mosdókat, meglocsolják a virágokat.
Az internátusban a növendékekre két bennlakó tanítónő ügyelt. Ők szoktatták rá a leányokat a rendre és a tisztaságra, és ellenőrizték a kiadásaikat.
A rendszabályok a mai szokásokhoz képest meglehetősen rigorózusnak számítanak, előfordultak azonban olyan alkalmak is, amikor lazábbra engedték a gyeplőt, hogy a tizenéves leányok éppen ne érezzék minden pillanatban a katonás szigort. A művészi érzék fejlesztése céljából a tanulók hangversenyekre jártak, hallgathatták a Szabad Líceum előadásait, és a színházat is látogathatták. Nemritkán a színházigazgatók ingyenjegyeket osztottak ki a diákoknak. Mikulás napján és karácsonykor a fenyőfa alatt kisebb ajándékokkal lepték meg egymást. Farsangkor nem maradt el a jelmezestély. Szombat esténként társasjátékokat játszottak és zongorakíséret mellett táncoltak. Minden május elsejét a Palics melletti erdőben ünnepelték.
A bejáró növendékek az intézethez közel privát házakban laktak. Őket az osztályfőnökök voltak kötelesek ellenőrizni.
A szabályok felsorolása után az Értesítőben a tanterv ismertetése következett. A tantervet a vallási és közoktatási minisztérium írta elő. Itt kihasználnám az alkalmat, hogy bemutassam a szabadkai állami tanítónőképző ránk maradt legrégebbi tantervét.
Az első helyen természetesen a neveléstan (pedagógia) állt. Az első és második osztályban heti négy-négy órával, míg a harmadikban már öt tanórával futott. Az első évben a témák: az emberi lélek, az elme vagy ismerőtehetség, szemlélőtehetség, az emlékező vagy visszalétesítő tehetség, gondolkodótehetség, ösztön, akarat… A második évben: a tanmód, tanelvek, tanterv, népiskola tantárgyai, tantárgyak terjedelme, felosztása, leckerend, tanmenet, taneszközök, írás-olvasás módszere, testi nevelés fontossága, fegyelem fenntartása, büntetés, jutalmazás és nyelvgyakorlatok. Harmadik évben a neveléstörténet került terítékre: Kína, India, Athén, Róma oktatási rendszere, majd a keresztény nevelés következett. Ezek utána a nagyok: Comenius, Rousseau, Felbiger, Eötvös. Az elmélet mellett a növendékek hétfőn és csütörtökön három órát töltöttek a gyakorlóiskolában. Utána a látottak kötelező értékelése következett.
A magyar nyelvtanból az első és második osztályban heti három órát tartottak, a harmadikra ez a szám kettőre csökkent. Az órákon gyakorolták az olvasást, a szóbeli előadást és a fogalmazásírást, amelynél a leggyakoribb témák a tárgy- és tájleírások voltak. Ezután következet a hang- és szótan, szóalaktan, mondattan, szóalakzatok, valamint levelek és polgári ügyiratok. A harmadik évben a magyar nemzeti irodalom története volt a tananyag. A történelem a második osztályban heti két órával futott, a harmadikban már hetenként öt órát hallgatták a növendékek. Az órákon először a világtörténelemmel, majd Magyarország múltjával ismerkedtek meg. Földrajzot csak az első két évben tanultak, méghozzá heti két órával. A tananyag Magyarország részletes leírásával indult, majd Ausztria következett, és végül Európa. A második osztályban az Európán kívüli területek szerepeltek a programban. A német nyelv mindhárom évben heti három órával futott. Háztartástan csak a harmadik évben volt, heti egy órával. Itt a növendékek a házimunkákkal ismerkedtek, például a baromfitenyésztéssel és a különféle háztartási cikkek készítésével. Számtant első két osztályban három-három órával tanultak, harmadikban már csak egy órával. A tízes számrendszer, a négy alapművelet, a törtek, a kamatszámítás és a határidő-számítás tették ki az órák túlnyomó részét. A mértan csak az 1878/79-es tanévtől került a programba. Kezdetben hetenként egy órával, ez a szám a harmadikban kettőre emelkedett. A tanterv keretein belül megismerkedtek a pont, a vonal és a laptest fogalmával, valamint a szögek keletkezésével és nemeivel. A programban szerepelt a háromszögek szerkesztésének tudománya is.
A természettudományi tárgyak sorát a természetrajz kezdte. Ide tartozott az embertan és az állattan. Első két évben két-két órával hetenként, harmadikban csak egy órát szántak rá. Második a sorban a természettan és vegytan volt, ennek keretein belül tárgyalták a villamosságot, a hang- és fényjelenségeket. Megismerkedtek a szerves és szervetlen vegytannal, valamint annak alkalmazásával. Ez a tantárgy csak a végző évben szerepelt, heti három alkalommal. Ebbe a csoportba sorolták a gazdaságtant, amelynek keretében megismerkedtek a háziállatok tenyésztésével és tartásával, a selyemhernyó-tenyésztéssel, méhtenyésztéssel, a gyümölcsfák nemesítésével, a kertek bekerítésével, trágyázással, ásással, locsolással és a végén a kerti vetemények mikénti kezelésével. A gyakorlati oktatás az iskola kertjében folyt. Rajzolás kezdetben heti két órával, majd az utolsó évben három órával volt jelen. Szépírás az első két évben egy-egy órával. Ének- és zenetanítás az első évben heti öt óra, másodikban és harmadikban négy. Kézimunka heti két órával futott, mindhárom évben. Kötés, horgolás, csipke- és rojtkészítés, foltozás, hímzés és gépvarrás szerepelt a programon.
Háziipart mindhárom évben heti két órában tanultak. Ide tartozott a szalmafonatok, szalmakalapok, lábtörlők készítése, csomózás elsajátítása. A harmadikban csipkeverést, nádszékek készítését és gépi kötést gyakoroltak. A felhasznált nyersanyag egy részét az intézet kertjében maguk termelték meg.
A hittan oktatása heti két órával volt jelen. A szakképzés mellett a növendékek vallásos, erkölcsi és társadalmi nevelése képezte a tanári testület legfőbb gondját. A római katolikus növendékek négyszer gyóntak havonta. A misék előtt kötelezően evangéliummagyarázatokat hallgattak. Más felekezetű növendékeknél is a gyakorlat hasonlóan alakult. A szüntelen felügyeletet négy tanítónő gyakorolta. Felváltva kísérték őket sétára és kötelezően a vasárnapi istentiszteletre.
Az Értesítők böngészése alatt számomra legérdekesebb volt a XIX. század végi és a XXI. század eleji életkörülmények összehasonlítása, remélem, az olvasók is eljátszadoznak a párhuzamok megvonásával.
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. áprilisi számában)
