Vozári Dezsőre még azt a nem túl hízelgő jelzőt is ráakasztották, hogy nem is tipikus szlovmagyar költő. Holott talán ő írta az egyik legszebb verset szülőföldjéről (Szlovenszkó), amelyet sorstársának, Győry Dezsőnek ajánlott.
Hej, büszke úr! Reményen és zupánél itt az ember, élem sorsomat;nekem hazám, tenéked táj csupán,hol egyszer átrohant a gyorsvonat.