már az ágyamban voltam féléberen,és lázasan próbáltam felidézni,hogy is van az az álombeli vers, ésa rímképlete hogyan is néz ki
Anya ki akart venni a suliból nyolcadik előtt,mikor a pattanásos sráccal smároltunk az előszobában,és ránk kapcsolta a villanyt.
De egy szép napon a biciklimről leszállok(egyelőre még nagyon nem látom magam előtt,hogy szegény testemet örök vánszorgásra ítélvemiként száműzöm egy pincébe a jó Kockástés lomtalanítom a viharfelhőlila sisakot)
A tulipánok illata bódító, de ha arcunka virágba fúrjuk megszagolni, egyrésztfekete porral keni be orrunkat, minta szenes krampuszok, olyanok leszünk
Áramelosztók és drótkötegek mindenütt,és porzó sitthalom néhány utcasarkon.A füst a ránk szakadó hőhullámmal elvegyült,Szatmárnémetiben így szállt le az alkony
Magamnak csillantok egy kis reményt:
meglesem ma, hogy hasad a hajnal.
Karanténból nem látni a fényt.