Kóstolgasd Kölcseyt, a dallamot, a mondatot,szárnyra kap a három szó, felemelkedik.Várd ki, az nem elég, ha csak kóstoloda három szót, mely verssé kerekedik.
Nem tudom, honnan jöttem,honnan jöttél, hol vagyunk,csak bóklásztunk a semmiben,s láttuk: ott a vonatunk,és semmi sem volt rendben,utaztunk, vonatra szálltunk,mely nincs a menetrendben,de ez a vonat a mi vonatunk.
Mondják, az idő érted,benned, s ellened múlik,érted-e ezt a talányt?Lajos, mi látszik onnan?A világon túlról, hol végtelen a magány.
Olvasni mindig szerettem. Sokáig csak népmeséket. Apám bosszankodott, vagy tán félt szellemi képességeim esetleges hiányosságai miatt. Mi lesz ebből a gyermekből? Néha esténként A kőszívű ember fiaiból olvasott fel, és végül nyert. Emlékszem Marcsa nénire is, Jókai kisvárosi nagykövetére, aki a nagy író regényeiből lazán idézni tudott. A legjobb krémest ő sütötte Ipolyságon, és közvetlenül a szomszédunkban lakott. Sorsa 4-6 elemis árnyékából büszkén nevelte érettségire készülő lányait. Megvásárolta (1960-as évek!) a Jókai-összest elegáns díszkötésben, és ő valóban végigolvasta valamennyit.
Aki rendszeresen ír, eleve nem tárgyilagos. Nem is lehet az a saját agyszüleményeivel szemben. Ezért, vagy megőrzi a lejegyzett szellem szikráit, vagy pedig a maga módján rögeszmés, meddő pózban felidézi azokat.
Alig másfélszáz oldalas kötet a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás kiadásában Nagy Erika legújabb könyve. A címe: Függönyön innen és túl. Súlyos történetek. Nem novellák, nem is tárcák igazán. Történetek. Az író a halálos kórral harcoló-kínlódó emberek emlékeit tárja olvasói elé. Nagy Erika tárgyilagos szigorú stílusában beszélteti alanyait az élet és a halál peremén. Tragikus egyensúlyozás ez.