Turczi István

Az álmok halála és más versek

Írok, áthúzom. Felállok, lefekszem.
Jövök, megyek, csak teám gőzölög.
Semmi izgalom, zaklatott kíváncsiság.
Az idő sóval hinti be a reggeleimet.
Kortyonként elhatárolódom.

Kincses Krisztina

Turczi Istvánt ünnepelték a Kossuth Klubban

Turczi István

Álma árulja el az áldozat kilétét

A halottak előttünk járnak. Már
bekopogtak minden ajtón. Avult
történetek dombvidékeit rég bejárták;
lejátszott pasziánsz-bajnokság a múlt.

Turczi István

Karácsony Jeruzsálemben

Megérkeztem hát: tenyeremben a hét domb városa.
A Herzl-hegy északi lejtőjén köd-lepedőben a katonai temető.
A zsidónegyed egyetlen minaretje ünnepi homályba vész.
Kegyosztó szél; narancs és fűszer illatát söpri felém.
Bármerre nézek, hömpölygő emberáradat, zarándok-tömeg.
Apró fények mindenünnen, sárgák, mint a kabátra szögezett hold.

Helyőrség

Beszélgetés Turczi Istvánnal

Az Irodalmi Jelen folyóiratnál a hónap alkotója ezúttal Turczi István József Attila-, Babérkoszorú és Prima Primissima díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, egyetemi doktor, irodalomszervező, a Parnasszus költészeti folyóirat és kiadó alapító főszerkesztője. Vele készített interjút Laik Eszter a folyóirat oldalán.

Turczi István

Versek

Ők, a haláltudók, bölcsebbek nálunk.

Ha lecsukom a szemem, látom őket,

ahogy egymás mellett fekszenek,

s mint a füvek, belélegzik

a föld alatti fényt.