Bereményi Géza

Egyetemeim (II. rész)

Még ugyanazon a szeptemberi héten ébredés után éhgyomorra azonnal tornászni kezdtem a Váci úton. Hasizom, s a többi. Majd kézisúlyzók anyám másfélszobás lakásában egyedül, mert ő már elment dolgozni. Utána mosdás, reggelizés állva a szűkös konyhában, csak úgy, végül öltözködés.

Aztán felhívtam Juditot.

Bereményi Géza

Egyetemeim (I. rész)

A földszinti olvasóteremben ülök és éppen befejezem azt a szomorújátékot, amit egy ismeretlen tanárom kötelező olvasmányként írt elő a tanulmányi csoportomnak. A dráma címe: Czillei és a Hunyadiak. Becsukom a legalább százéves könyvpéldányt, felállok és előre megyek az asztalkák két sora között, az olvasók némaságában, ahol hozzám hasonló egyetemi társaim tanulmányozzák a nekik előírt könyveket. Suttogva köszönök el a könyvtárostól, elhagyom a hosszú termet. Majd cigarettára gyújtok az előtérben, ami telente ruhatárként működik, de most némán üres, sehol egy lélek. Odakint még meleg és napos a korai ősz.

Pál-Lukács Zsófia

„Micsoda útjaim voltak nekem” – Bereményi Géza: Azóta is élek

Bereményi Géza 75. születésnapja alkalmából jelent meg idén a Magvető Kiadónál az Azóta is élek című, összegyűjtött novellákat tartalmazó kötet, ami a fülszöveg szerint egyrészt átfogja Bereményi nagy témáit (melyekkel az általa képviselt széles művészeti skálán mozog napjainkig), s bizonyos szempontból összesíti a rövidprózai munkáit, novelláit, másrészt pedig, összegző jellegével, a fiatal, az életműbe újonnan belépő olvasóknak is eligazítást ad.

Regős Mátyás

Ismerem ezt – Bereményi Géza Magyar Copperfield című regényéhez

Bereményi új regényét olvasni olyan, mint egy rég nem látott drága ismerőst észrevenni a metrón, kíváncsian fürkészni: megváltozott, azt hiszem, nőtt pár centit, de ő az, igen, ismerem, biztosan ő az.

Bereményi Géza

Magyar Copperfield (részlet)

A kezdet kezdetén fölém három felnőtt magasodott. Első hat évemben úgy jelentek meg és osztották fel egymás között az egész világot, hogy egészen másnak láttam őket, mint a többieket. A többiek valakik voltak, látogatók, szomszédok, átmeneti járókelők nálam, de ők, a Hármak énbelém bújtak, és máig kísértenek. Szellemek lettek, vagy inkább lények. Három, egymástól teljesen különböző, egymást cáfoló lény mutatta fel magát kisgyerekkoromban, mint három magyarázata a világmindenségnek, amiben nekem kellett figyelnem rájuk. És vitatkoznak azóta is, de csak egymással, nem velem, mert én vagyok az egyetlen, aki tudja, hogy ők

Helyőrség

Interjú Bereményi Gézával

Engem mindig is érdekeltek a magyar önéletrajzok. A magyar történelem rengeteg hamisítást szenvedett, és ha azt valaki átélten és élményszerűen mondja el, azzal nagyon jót tesz az utókornak.