Szerző |

Napkarácsony

Karácsony és Nap? Hogy jön ez össze – kérdezhetné az olvasó, aki megszokta, hogy ilyenkor, év vége felé csilingelő harangszóval és szikrázó csillagszórókkal ünnepeljük a kis Jézus születését. Mások azonban némán bólogatnak, mivel jól tudják, hogy ez a szent ünnepünk sem kerülte el a pszeudomorfózis törvényszerűségét, és bölcs papjaink, püspökeink, engedve az ősi hagyományoknak, icipicit igazítottak egyes kinyilatkoztatások idején és módján.

Trompe-l’ oeil és mobiltelefon

Egy a diákokkal tartott íróolvasó találkozón kellett megtudnom: nincs szükség tanulásra. Valamelyik irodalommal kapcsolatos kérdésemre egy fiatal, pulifrizurás fiatalember, akinek a lelógó haja miatt nem láthattam a szemét, sőt mi több, az arcát sem, flegmán közölte velem, hogy bizony „minden”, amire neki szüksége van, benne van a mobiltelefonjában.

Szomorú történet egy oltárról

Költőnk valójában nem csak öregsége és őszülő haja miatt kesereg, hanem azért, mert Augustus császár – nem éppen ok nélkül – száműzte őt Rómából, s esengő, keserves, szomorú leveleire nem kapott kedvező választ. Bűnéül mindössze annyit tudtak a szemére vetni, hogy az uralkodóház egyik hölgytagjáról pletykálni merészelt, s lám, ez is elég volt ahhoz, hogy császári utasításra Tomiban – barbár géták és szarmaták között – találja magát.

Hogya György

Hol terem a lokálpatrióta? – interjú Gönczy Bertalannal, Csonkavár jelenlegi gazdájával

Köztudott, hogy Gárdonyi Géza az Egri csillagok írása közben több munkacímet is elhasznált, latolgatta a Gergő diákot, a Török gyűrűt, a Hold és csillagokat, és fontolgatta a Hol terem a magyar vitéz? címet is, míg végül a már ismert címnél állapodott meg. Hasonló címadási gondjai lehetnek annak is, aki a királyhelmeci Csonkavár gazdájával, tulajdonosával szeretne riportot készíteni, hiszen mostanában egyre több cikk, sőt a neten előadás is megjelent a királyhelmeci ásatásokkal kapcsolatosan. Ebben a beszélgetésben rendhagyó módon inkább a vár történelmének hátterét jártuk körbe.

Félreértések és félremagyarázások

Timur Lenk halála után (1405) a szamarkandiak egyértelműen üzleti meggondolások alapján a következő figyelmeztetést közölték a világgal: „Ha megzavarják a Világ Urának nyugalmát, borzasztó háború zúdul az emberiségre. Olyan pusztulás, aminő még soha nem volt!” Ez akkor elsősorban a buharaiaknak szólt, és csak másodsorban a muszlim világnak. Ugyanis a szomszéd vár, Buhara bölcsei minden követ megmozgattak annak érdekében, hogy bebizonyítsák Timur buharai születését, ezáltal jogot szerezzenek arra, hogy Timur földi maradványait saját városukba szállítsák, ami ugyancsak fellendítette volna a város gazdaságát. Ám Szamarkand, pontosabban a szamarkandi

Elnöki adomány

Ez évben (2020) volt kilencven éve annak, hogy Masaryk köztársasági elnök szlovenszkói körútja során Losoncon bejelentette: egymillió koronát adományoz a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság létrehozására, amelyet röviden csak Masaryk Akadémiának neveztek. Ezt az egy millió koronát az elnök a nyolcvanadik születésnapjára kapott húszmilliós ajándékából ajánlotta fel erre a nemes célra.

Az irodalom örök – Beszélgetés Hogya György prózaíróval

A Királyhelmecen élő Hogya György prózaíró első írásait a Nő és az Irodalmi Szemle közölte 1983-ban. Két írással szerepelt a Próbaút című antológiában, majd a Főnix Füzetek sorozatban önálló kötettel jelentkezett. Az azóta eltelt időszakban öt kötetet adott ki és tucatnyi antológiában szerepeltek írásai. Idén a Szlovákiai Magyar Írók Társasága műhelymunkáin mentorként tevékenykedik, ahol a fiatalok impulzusokat kapnak, hogy felfedezzék saját képességeiket, tehetségüket.

Hogya György

Napkarácsony

Hogya György

Trompe-l’ oeil és mobiltelefon

Hogya György

Szomorú történet egy oltárról

Hogya György

Alkonyi félhomályunkat add meg nékünk!

Hogya György

Hol terem a lokálpatrióta? – interjú Gönczy Bertalannal, Csonkavár jelenlegi gazdájával

Hogya György

Félreértések és félremagyarázások

Hogya György

Elnöki adomány

Nagy Erika

Az irodalom örök – Beszélgetés Hogya György prózaíróval