Gönczy Bertalan számítástechnikai szakember eredetileg szőlészettel és borászattal kívánt foglalkozni, és a pince kérdésének megoldása közben merült fel a gondolat, hogy a leendő mustnak talán jó helye lehetne a királyhelmeci Csonkavár pincéjében is. Az elgondolást tett követte, és most már negyedik éve megfeszített munkával készíti elő új pincéjét az új várúr.
– Meglehetősen nagyszabású pinceválasztás…
– Királyhelmeci vagyok, és majd, ha befejezem a munkát, annak ellenére, hogy nem vagyok különösebben borivó, a szőlészettel és borászattal szeretnék foglalkozni. A környéken kezdtem földterületeket felvásárolni, és eredetileg Nagygéresben akadtam megfelelő feltételekre. Egy barátom javasolta, ha már helmeci vagyok, miért nem próbálok a saját városomban pincét találni, így esett a választás a Csonkavárra. Tárgyalni kezdtem a régi tulajdonossal, és 2018 januárjától én lettem az új tulajdonos.
– Az 1939-ben hordalékkal feltöltött, ez ideig nem látott termeket lassan kiásod, kiásatod és mindenki számára láthatóvá teszed. A rengeteg munka és utánajárás azzal is jár, hogy új információhoz is hozzájutottál. Történészekkel, régészekkel, levéltárosokkal és műemlékvédőkkel tárgyalsz. Sokan Perényi Péter nevéhez kötik a Csonkavár eredetét, ám valójában a Pálócziaknak köszönhetjük, hogy ez a vár felépült. Mi újat tudhatunk meg a vár eredeti építőiről a Pálócziakról?
– A Pálócziakkal valóban nem sokat foglalkoztak eddig, ám a középkorban egy nagyhatalmú, jó kapcsolatokkal rendelkező családnak számítottak. Kibontakozásuk a XIV. században indult meg és a mohácsi csata idején kerültek hatalmuk csúcspontjára. A nem messze lévő Ung megyei Pálóc községben volt az eredeti székhelyük, majd Királyhelmec és Sárospatak is a tulajdonukba került. A reneszánsz idején éltek, és a hatalmuk kiteljesedését nagyban segítette Mátyás király. Nem rang, hanem teljesítmény alapján jutalmazott. Ennek a kornak és eszményeinek köszönhető, hogy nagyon sok Pálóczi magas beosztásba került, akár világi, akár egyházi területen. Érdekes örökösödési szokásjogot vezettek be: a birtokok utáni jövedelemből minden egyes örökös egyenlő arányban részesült. Tehát a vagyont, az ingatlanokat nem osztották el, hanem a befolyt adón osztozkodtak. Így megtörtént, hogy a királyhelmeci várban a két Pálóczi testvérnek két várkapitánya is volt, mert ily módon ellenőrizték a beszolgáltatott adókat. Ez az örökösödési rend egészen 1526-ig maradt meg, amikor is Pálóczi Antal a mohácsi csatában elesett.
– Az tudható, milyen célból építették a királyhelmeci várat?
– Nem minden várat építettek védelmi célból. Ha egy Pálóczi – vagy adott esetben más főúr – utazott, általában a saját uradalmain keresztül határozta meg az útvonalat, és ilyenkor a saját kastélyában, esetleg kúriájában szállt meg. Rengeteg szálláshely épült. A Rákócziaknak például Borsi ilyen szálláshelyük volt Sárospatakról Munkácsra menet. Nyilvánvaló, hogy ezek a helyek bizonyos védettséget kellett, hogy adjanak.
– A borsi kastély felújításának apropóján különböző cikkek jelennek meg. Az egyik szerint a borsi kastély állandó lakóinak száma 20-30 fő is lehetett. Van utalás arra nézve, hogy a Csonkavár ősét hányan lakták?
– Történelmi iratokban ötször említik, mint várat, hétszer, mint várkastélyt. Ne felejtsük el, hogy egy állandó helyőrség fenntartása ugyancsak költséges lett volna. Valószínű, hogy az állandó személyzet két-három fő lehetett, és ha egy rablóbanda támadta volna meg az épületet, akkor a helyi lakosok segíthettek a védelmében.
– Mint tudjuk, Pálóczi Antal a mohácsi csatában odaveszett, és ezt követően került a vár a Perényiek kezébe.
– Pálóczi Antal ugyan hagyott hátra testamentumot, ám a csata után Perényi Péter azzal rukkolt elő, hogy mielőtt a csatába mentek, megegyeztek Pálóczi Antallal: ha egyikük odaveszne, a másik örökli az elhunyt vagyonát. Bár ez az irat nem került elő, Perényi Péter mégis kisemmizte a Pálóczi-rokonságot. Ebben szerepet játszott az, hogy hatalma, befolyása nagyon megerősödött, hiszen időközben koronaőr lett. A Pálócziak teljesen tehetetlennek voltak ellene.
– Tehát ettől az időtől kezdve beszélhetünk Perényi váráról. Az új tulajdonos hozott változást a vár és vidéke szempontjából?
– Perényi nagy hatással volt nemcsak a vár, hanem az akkori Magyarország történelmére is. A várral kapcsolatosan annyit tudunk, hogy a régi falakhoz hozzáépíttetett, és az építkezés közben már figyelembe vették a haditechnika fejlődését is: az új falak 1,8 méter vastagok voltak, hogy az esetleges ágyúzásnak is ellenálljanak. Ami az ország történelmét illeti, köztudott, hogy Perényi egész életében kétkulacsos politikát folytatott. A mohácsi csatát követően, koronaőrként, ott tartotta a koronát Szapolyai János koronázásakor, és nem sokkal később már Ferdinánd mellett is eljátszotta ugyanezt a szerepet. Úgy vélem, azzal, hogy elvitte a koronát Ferdinándnak, döntő mértékben befolyásolta a magyar történelmet.
– A vár felújítását az új várúr saját pénzből fedezte?
– Fennmaradtak levelei, többek között Bártfa és Kassa vezetőségének címzett levelek, amelyekben Perényi arra hivatkozva, hogy ő koronaőr, mindenfajta segítséget szívesen fogad, tehát nemcsak pénzt kért, építőanyagot és munkásokat is elvárt a segítőkész városoktól. Az ásatások során lassan meg is mutatkoznak az újabb falak és az újabb építkezési technológia nyomai, sőt azt is felfedeztük, hogy időközben a várat valakik meg is rongálták. Egyelőre nem találtunk írásos anyagot azzal kapcsolatban, mi történhetett, de szemmel láthatóan még a császári lebontási rendelet meghirdetése és érvénybeléptetése előtt is történt a várban erőszakos rombolás, amelyet csak tessék-lássék módon hoztak rendbe. Perényi erőszakos birtokszerzései azzal jártak, hogy a mohácsi csatában elesett nemesek kúriáit akár törvénytelen módon is megszerezte. Ám nyilvánvaló, hogy a védelmükre és a megőrzésükre, netán újjáépítésükre nem volt sem pénze, sem ideje, sem energiája. Elképzelhető, hogy ennek okán történtek ezek a rombolások.
– A helyiek fantáziáját nagyon izgatja, hogyan is nézhetett ki ez a vár, akár a Pálóczi, akár a Perényi korszakban. Lassan beletörődtünk abba, hogy a környező és elérhető levéltárakban nem akadtunk ilyen ábrázolás nyomára. Neked vajon sikerült?
– Nem, de engem is nagyon érdekelne. Azonban van egy nyom, amelyen el lehetne indulni, éspedig a Perényi által foglalkoztatott két olasz építész. A sárospataki vár építéséhez ugyanis Olaszországból hozatott építészeket, és ők nemcsak a pataki vár építésében, de feltételezhetően több Perényi tulajdonban lévő építmény felépítésénél, rendbehozatalánál, átépítésénél is munkálkodtak. Elképzelhető, hogy valamely olaszországi levéltárban nyomára akadhatunk azoknak a terveknek, amelyek alapján az építészek dolgoztak.
A Csonkavár körüli munkálatok még évekig eltartanak, ám az, hogy „valami megmozdult”, máris elégedettséggel és érdeklődéssel tölti el nemcsak a helyieket, hanem az idelátogatókat is. Pár év múlva hangulatos borozó, lapidárium, idegenforgalmi iroda és gyönyörű kilátást biztosító terasz várja a Csonkavár és a történelem elkötelezettjeit.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. augusztusi számában)
Maurits Ferenc, Móri, ahogy sokan ismerik, grafikus, festő és költő. Egyformán mind a három. Nincs fontossági sorrend. Műveiben a kép és a szöveg egyenrangú társai egymásnak. Remegő vonalai, vibráló színei, gondosan válogatott szavakból álló rövidversei rendkívül jellegzetesek. Mint mondja, képes előhívni és megrajzolni a mindannyiunkban ott rejtőző (emlék)képeket, de nemcsak képek rejlenek benne, hanem történetek is, a gyerekkoráról, az újvidéki Telepről, költőbarátokról, utazásokról, művészetekről és művészekről…
Pelyvás Gergő harmadéves bölcsészhallgató, a germán nyelvek és az utazás szerelmese, de mint kiderült a falmászás és az ütős hangszerek világa sem áll távol tőle. A 2022-ben megjelent A kozmosz uborkái című novellája megadta számára a tökéletes flow-élményt, amely egyben számos családi szállóigét is eredményezett.
Csáky Pál több száz publicisztikai írás és tucatnyi szépirodalmi könyv szerzője. Barátja, Pomogáts Béla figyelemmel kíséri és számon tartja írói munkásságát, és pár évvel ezelőtt így nyilatkozott: „Számomra ő egy olyan személyiség, akinek sikerült egyesíteni a magyar nemzet szempontjából is meghatározó két kulcsfontosságú területet, a politikát és az irodalmat.” Majd hangsúlyozta, hogy „ugyan a múltban is voltak íróknak politikai próbálkozásai, illetve politikusoknak írói ambíciói, de az egyedinek számít, ha valaki mind a két területen maradandót alkot”.
Gorondy-Novák Márton tizenöt éves korában írta első novelláját. Ez az írás abban az értelemben meghatározó volt számára, hogy örökre megtanulta: az alkotás ismereti tudást is igényel. Próbálkozott versírással és dalszövegekkel, de a novella műfaját érzi magához a legközelebb, minden idők legjobb novellistájának Kosztolányit tartja. A nagyregény megírásának gondolata – mint minden prózaírót – őt is foglalkoztatja. Idén készül debütálni első könyvével. Alkotói mivolta mellett jogász és édesapa is.
„Azt végzem el, ami magától elindul, isten tudja, kinek, minek a kezdeményezésére.” Pontosan így indult el Berta Zsolt És így tovább, és így tovább című irodalmi albuma is, mely 22 szemernyi prózát és ugyanennyi fikarcnyi dalt foglal magába, s amelyben ez a két világ, a próza és a líra tökéletesen egybefonódik (olyannyira, hogy némiképp még szerepet is cserél a kettő). Természetesen a beszélgetés fókuszában az említett alkotás állt, de sokat megtudhattunk magáról az alkotóról is, a személyiségéről, a világlátásáról, s azt hiszem, az albumban jelentkező természetesség, szabad hatás már itt, Berta
Nagy Lea elképesztő nyitottsággal és érdeklődéssel lép az élet felé, „mindig szükségem van valami új impulzusra” – mondja, s ezen kijelentését az is kellőképpen alátámasztja, hogy öt évig csellózott, nyolc évig kórusban énekelt, balettozott, mindeközben pedig verseket, novellákat ír, illetve nemzetközi kapcsolatokra, sikerekre is szert tett. Tavaly szeptemberben jelent meg a harmadik, francia nyelvű verseskötete, Le chaos en spectacle címmel, amelynek elmondása szerint, nagyon jó volt a fogadtatása francia nyelvterületen.
„Túl sok mindennel foglalkozik, és mégis rövid akar lenni” – olvashatjuk Szathmári Dominik az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oldalán található bemutatkozószövegében. Most bevallotta, hogy ez valóban így van, hiszen végzettsége szerint energetikai mérnök, mindemellett stratégiai és üzletfejlesztési gyakornok, de míg óvodás korában rajzművész volt, mostanság verseket ír és nagyszerű zongoraműveket komponál. Olyannyira, hogy nemrégiben megjelent első, First pieces című albuma is, amely hét zongorajátékot foglal magába.
A kívülről érkező impulzusok szüntelen meghatároznak és alakítanak bennünket, s igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha adódik egy-egy olyan tevékenység, amely segít ezek feldolgozásában, kivetítésében. Törteli Réka azon mázlisták egyike, kiknek a művészet a mindennapjaik részét jelenti, s így könnyedén „hasznára” fordítja a világunkból érkező különféle impressziókat. Az Újvidéki Művészeti Akadémián tanul festészetet, és amint a „megfesthetetlen képek” gátja megakasztja alkotói tevékenységeiben, a költészet rögtön a segítségére siet.
Maurits Ferenc, Móri, ahogy sokan ismerik, grafikus, festő és költő. Egyformán mind a három. Nincs fontossági sorrend. Műveiben a kép és a szöveg egyenrangú társai egymásnak. Remegő vonalai, vibráló színei, gondosan válogatott szavakból álló rövidversei rendkívül jellegzetesek. Mint mondja, képes előhívni és megrajzolni a mindannyiunkban ott rejtőző (emlék)képeket, de nemcsak képek rejlenek benne, hanem történetek is, a gyerekkoráról, az újvidéki Telepről, költőbarátokról, utazásokról, művészetekről és művészekről… Nem a szavak embere, így viszonylag ritkán mesél, ez tehát egy kivételes alkalom.