Kovács István

„Egytestvér a magyar és a lengyel”

A magyar–lengyel barátság páratlan fenomén a világtörténelemben; megőrzése, gazdagítása békében mintha nehezebbnek bizonyulna, mint drámai sorsfordulók idején. Különösen, ha napi „magaspolitika” is otrombán belekontárkodik. Már kisiskolás kortól napi apró munka szükséges ahhoz, hogy tudatosodjék e barátság tartalma s az iránta érzett személyes felelősség.

Oláh András

Három veszély – recenzió Kovács István regényéről

Kovács István A gyermekkor tündöklete című regénye 1998-ban jelent meg, s a mostani immár a harmadik kiadás. De – mint azt Jánosi Zoltán utószóként jegyzett elemzéséből megtudhatjuk – a szerzőt már jóval korábban megszólította a téma, s a bevezető fejezet 1972-ben az Élet és Irodalom hasábjain meg is jelent, ám a teljes mű – több szakaszban íródva – csak a rendszerváltás utáni években nyerte el végleges formáját.

Gömöri Kovács István

Nem akarok én... és más versek

Nem akarok én céltalan sokat,
földre lehozni a csillagokat.

Sárkánnyal vívni, rézerdőt járni,
bűvölő hangú sípot találni…

Juhász Dósa János

Gömöri Kovács István, aki versekben oktatta a diákjait

„Gömöri Kovács István sok mindent megverselt, évszakokról, ünnepekről, tanévnyitóról és tanévzáróról, természetről, unokáról egyaránt olvashatunk a kötetben. Ami a legszembetűnőbb, az a tartalom és a forma egységének a hiánya” – állapítja meg a 72 verset/versikét/tréfás keresztrejtvényt tartalmazó kötetről az Új Szó kritikusa, Csáky Károly, aki szerint Gömöri Kovács István valamennyi verséből érezzük az oktatónevelő szándékot.

Kovács István

A barátság ezeregyszáz éve

A magyar–lengyel kapcsolatok a honfoglalás időszakában gyökereznek. Erre az a tény is utalhat, hogy a Kárpátoktól északra élő szláv néptörzseknek összefoglaló neve nyelvünkben a lengyel. Bizonysága ez annak, hogy a IX. és X. század fordulóján Przemyśl, Halics és Ladomér térségében egy magyar katonai „ütközőzóna” létezett a 950-es évekig, amelynek célja a Kárpátok északkeleti hágóinak ellenőrzése, védelme volt. A magyarok itt fél évszázadon át a helybéli lendzsánokkal éltek együtt. Erre a térség több mai településneve is utal – a Przemyśl-földi Nemzeti Múzeumban látható magyar honfoglalás kori síron

Kovács István

Versek

Mit hoz a jövő?
Mi mást,
ha nem boldog viszontlátást,
örömteli találkozást,
mint mindig…