Juhász Dósa János: Gömöri Kovács István, aki versekben oktatta a diákjait

2023. február 14., 08:06
Gömöri Kovács István

1949. február 12-én, alig két hónappal megalakulása után jelent meg az első vers az Új Szóban. Az én anyám című költemény szerzője egy 25 éves tanító, (Gömöri) Kovács István volt. Az ötvenes-hatvanas években számos verse és elbeszélése jelent meg a felvidéki magyar lapokban, de első verseskötetére mégis évtizedeket kellett várni. A Hívogató a Madách Kiadó gondozásában csak 1976-ban jelent meg, s amíg a kritika nem fogadta kitörő örömmel, a gyerekek imádták. „Gömöri Kovács István sok mindent megverselt, évszakokról, ünnepekről, tanévnyitóról és tanévzáróról, természetről, unokáról egyaránt olvashatunk a kötetben. Ami a legszembetűnőbb, az a tartalom és a forma egységének a hiánya” – állapítja meg a 72 verset/versikét/tréfás keresztrejtvényt tartalmazó kötetről az Új Szó kritikusa, Csáky Károly, aki szerint Gömöri Kovács István valamennyi verséből érezzük az oktatónevelő szándékot. Ez így igaz, hisz Gömöri Kovács István tanulmányai végeztével visszatér szülőfalujába, Sajógömörre tanítani és „kultúrát csinálni”. Évtizedekig tanít, megírja faluja történetét (ez csak évekkel a halála után jelenik meg unokája, Bőd Titanilla gondozásában a Madách Egyesület kiadásában), és ápolja szülőföldje szellemi értékeit. Kezdeményezésére mellszobrot állítanak Sajógömör legendás szülöttének, Czinka Panna prímásnak, és még nemzetközi sakkverseny létrehozása is fűződik tevékenységéhez, amely immár az ő nevét viseli, s a mai napig megrendezik. 1994-ben, 70. születésnapjára Az idő szárnyain címmel magánkiadásban jelenteti meg összegyűjtött verseit, amelyet négy tematikus részre oszt fel. A Csilingelő a gyerekeket hívja egy-egy ritmikus percre, színes gondolatra, a Szabad lelkű diák már a kissé nagyobbakat hívja a jelent és jövőt összekötő szép szavakkal és nemes érzésekkel, míg A szerelem szívfájdalom című ciklus a költő szerelmes verseit gyűjti össze. A legmeghittebb, feleségének ajánlott költeménytől kezdve az általános szerelmes hangulatokat tükröző sorokon át a szerelem huszadik századi tragédiáját is megfogalmazza. A kötet legizgalmasabb és legértékesebb része a Történelmi barangolás címet viselő negyedik ciklus. Ebben szülőfaluja és szűkebb pátriája meghatározó történelmi eseményeit verseli meg, így nemcsak Petőfi Sándor felvidéki útját, amely során Sajógömörre is eljutott, nemcsak Mátyás király nevezetes látogatását, s nemcsak Czinka Pannát, a település talán legnevesebb szülöttét, kinek tiszteletére kétévente prímásversenyt (mostanában fesztivált) is szerveznek. Ezenkívül az első (Gömöri tetemrehívás, A hadiözvegy) és második világégés és azt követő újabb tragikus évek (Napló) helyi eseményeit is megörökíti a negyedik tematikus részben.

Utolsó éveiben a Gömöri Hírlap Plusz című regionális lapot szerkesztette Rimaszombatban, s 77 évesen olyan csendben ment el közülünk, hogy még a Gömöri Hírlap is kifelejtette a lap ötvenéves múltját feldolgozó antológiájából.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. januári számában)