„Egy költői életmű-seregszemle a kötet, a hét eddigi könyv teljes anyaga benne van” – kezdte az online könyvbemutatót Zsille Gábor költő, szerkesztő. Hangsúlyozta: 1973-ban jelent meg az első kötet, így a költő 75. születésnapjára közreadott könyv csaknem ötven év termését gyűjti össze.
„Az első versem megírására pontosan emlékszem. 1965. november 25-én éjszaka, fejben írtam. Ebben benne volt egy szerelem fellobbanása. A mély érzelem mindig az Isten mellé emeli az embert, teremteni tud” – fogalmazott Kovács István. Megjegyezte: akkoriban úgy hitte, elmúlik majd ez a versteremtő láz. Nem így történt.
„Anyámnak írtam ezt a verset, amelyben egy drámaian intim kapcsolat tárulkozik fel. Túl szemérmes és kritikus voltam ahhoz, hogy ezt később bevegyem valamelyik kötetembe, ezért csak a Tiszatáj folyóiratban jelent meg. Anyámat örömmel töltötte el, hogy verseket írok. Budakeszi határában, a Fodor József szanatóriumban dolgozott telefonkezelőként, és ronggyá olvasta ezt a folyóiratot. Ő volt az első versolvasó az életemben. A versszeretetre is ő ösztökélt.”
Ebbe az összegző kötetbe ez a vers – mivel csak folyóiratban publikálta – nem került bele.
„Eötvös-kollégista voltam, és az épületben működött az Irodalomtudományi Intézet. Akkoriban néhányan közülünk írtak verseket. Egy idősebb kollégista társam, Kósa László biztatott, hogy mutassam meg a verseimet Kiss Ferencnek. Az irodalomkritikus a kollégisták nagy részét lebeszélte, mert úgy vélte: szerencsétlenné teheti az embert a versírás, ha nagyobb a becsvágya, mint a tehetsége.
Bevallom, lámpalázasan vártam a lebeszélő választ. Átlagos diák voltam, történelem–magyar szakon tanultam átlagos szorgalommal és eredményekkel. Majd Kiss Ferenctől kaptam egy levelet – emlékszem, ceruzával és apró betűkkel írta –, és biztatott, ami engem nagyon meglepett. Utána már meg mertem mutatni a verseimet a kollégista költőknek, elsősorban Rózsa Endrének, aki addigra már bizonyította tehetségét.”
Első kötete 1973-ban Havon forgó ég címmel jelent meg. Kovács István a Kilencek költőcsoport tagjaként indult, az Elérhetetlen Föld című antológiában mutatkozott be, első önálló kötetére azonban még éveket kellett várni. „Az antológia is hároméves küzdelem után jelenhetett meg, s mikor én sem jutottam kiadói lehetőséghez, magánkiadásban akartam megjelentetni.
Nagy László írt hozzá egy lektori jelentést. Úgy gondolta, hogy magánkiadásban csak dilettánsok publikálnak. A jelentésében úgy fogalmazott, hogy kár lenne másodszori árvaságra ítélni ezt a költőt, és megdicsért. Ezt elolvasta egy miniszterhelyettes, s annyira torkon szorították Nagy László mondatai, hogy a keretéből kiutalt pénzt a Móra Kiadónak, hogy jelentesse meg a Kozmosz. Így abban az évben nem két, hanem három verseskötet jelent meg a Kozmosznál. A miniszterhelyettesi utasítással szerencsém volt, mert a kiadónál nem mertek nagyon belenyúlni a kötetbe, amiben volt ’56-os vers is.”
A teljes tudósítás a Kultúra.hu oldalon olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.