Mégsem
szerda, 12:54
Kolter László | Ami egyszer megtörtént, másodjára is megtörténhet
szerda, 12:13
Csontos Márta | Romlott gyönyör
szerda, 10:45
Ilyés Krisztinka | Kezdődik a budapesti nemzetközi könyvfesztivál
szerda, 08:44
Dr. Balázs Géza | Keresztnevek településnevekben
kedd, 08:02
Silling István | Füstbe ment rajzok
kedd, 07:57
Vajda Noa Pálma | A tenger
kedd, 07:48
Bárkányi Ildikó | Képes viseletszótár
hétfő, 09:08
Helyőrség | Latin-amerikai filmnapok az Urániában
hétfő, 08:57
Ilyés Krisztinka | ,,A meztelenség mindig is a szabadság szimbóluma volt”
hétfő, 08:17
Zvekán Péter | Hegedű helyett szaxofon
vasárnap, 18:53
M. Fehérvári Judit | Utazás Na’Conxipanba – Első lépések
vasárnap, 18:49
Kas Kriszta | Hosszú péntek
vasárnap, 09:17
Mihályi Katalin | A másik szoba titka
szombat, 05:54
Farkas Arnold Levente | Angyalok árnyéka
szombat, 05:47
Fiala Ilona | Rozi és Boldizsár
Teljes lista
  • Magyarország
  • Felvidék
  • Délvidék
  • Erdély
  • 2023. szeptember 27., Adalbert
  • Hírek
  • Vers
  • Novella
  • Tárca
  • Képzőművészet
  • Portré
  • Szempont
  • Ajánló
  • Versvideó
  • Petőfi200
  • Kamera
  • Olvasókalauz
  • OMG
  • Nyomtatásban
Magyarország - Szempont

Molnár Tibor

Melkay Álmos, a szabadkai „olasz tiszt”

Az 1807. évi IV. törvénycikk kimondta, hogy Fiume közvetlenül Magyarországhoz tartozik. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukását követően horvát igazgatás alá került. A horvát–magyar kiegyezés után, 1870-től a város kormányzata királyi jóváhagyással provizóriumként működött. Az Andrássy-kormány ettől kezdődően komoly fejlesztéseket foganatosított: 1871-ben megkezdődött a korszerű kikötő kialakítása, 1873-ban a vasút is elérte Fiumét. 1910-ben a város 49.726 lakosának 51 százaléka olasz, 25 százaléka horvát, 13 százaléka pedig magyar nemzetiségűnek vallotta magát. 

Magyarország - Délvidék

Molnár Tibor

Dr. Kiss Imre, a péterrévei orvos

A szegedi származású Kiss Sándor és Pecze Erzsébet 1885. június 2-án Péterrévén házasodtak össze. A Kiss házaspár negyedik gyermekekeként 1893. október 14-én Péterrévén látta meg a napvilágot Imre.

Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. Az 1904/05-ös tanévtől a szegedi m. kir. állami főgimnáziumban folytatta tanulmányait. A gimnáziumot 1912-ben fejezte be jó eredménnyel, és 1912 őszétől a kolozsvári orvostudományi egyetem hallgatója lett.

Délvidék - Szempont

Molnár Tibor

A zombori Metz testvérek

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Zombor törvényhatósági jogú város adminisztratív központként Bács-Bodrog vármegye, valamint a Zombori járás székhelye is volt egyben. A város soknemzetiségű volt: az 1910-es népszámlálás szerint 30 593 lakosából 32,94 százalék magyar, 39,11 százalék délszláv (bunyevác, horvát, szerb), 7,13 százalék pedig német, míg a lakosság egyötöde más nemzetiséghez tartozott. Felekezeti szempontból a római katolikus vallást követték a legtöbben (54,91 százalék), a görögkeletiek/ortodoxok 38,83, míg az izraeliták a lakosság 3,32 százalékát képezték. 

Magyarország - Szempont

Molnár Tibor

Cseh Károly, az adai tanító

Cseh János tanító és Melkuhn Katalin fia, Cseh Károly Imre 1891. november 2-án Adán látta meg a napvilágot: a szülői ház, tanítói lakás a zsinagóga mellett, az iskola épületében volt.

Az elemi iskolát szülővárosában végezte. Apja nyomdokaiba lépve tanulmányait az 1902/03-as iskolaévtől az újverbászi (ma: Vrbas, Szerbia) községi algimnáziumban folytatta, ahol három osztályt végzett. A gimnázium IV. osztályát az 1905/06-os tanévben a zentai községi főgimnáziumban fejezte be elégséges eredménnyel. 1906-tól a temesvári tanítóképző hallgatója lett. A tanítóképzőt végül Kalocsán fejezte be 1911-ben. 

Délvidék - Szempont

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran végrendeletet készítettek, amelyben vagyonukról rendelkeztek haláluk esetére. 1915-ben Keczeli Mészáros Gábor tartalékos főhadnagy is így cselekedett.

Délvidék - Szempont

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

Dudás Emil a római katolikus vallású Dudás Lajos (1850–1912) – akkor Zenta rendőrkapitánya, akit 1902 augusztusában a város polgármesterévé választottak –, valamint az ortodox/pravoszláv vallású Vuits Mária gyermekeként 1888. augusztus 18-án Zentán látta meg a napvilágot. A szépreményű fiatalember a zentai gimnázium VII. osztályos tanulójaként kis híján tragikus incidensbe keveredett: a gimnáziumi tanteremben fejbe lőtte diáktársát, korábbi barátját, az adai Katona Imrét!

Délvidék - Szempont

Molnár Tibor

Gyermekkatonák a nagy háborúban

Manapság a gyermekkatona kifejezés hallatán legtöbbeknek a Fekete-Afrikában a 20. század 80-as, 90-es éveiben lejátszódott fegyveres konfliktusok jutnak eszébe. Pedig gyermekek már az első világháborúban is részt vettek.

Délvidék - Szempont

Molnár Tibor

Mészáros Kiss János, a 46-os monostori géppuskás

Mészáros Kiss János szorgos hagymatermesztők, Mészáros Kiss István és Simon Mária gyermekeként Makón látta meg a napvilágot 1890. június 30-án.
A család hamarosan Kanizsamonostorra költözött. János itt cseperedett fel, földművesként kereste kenyerét. 1913-ban sorozták be, de ekkor még nem kellett bevonulnia katonának.

Délvidék - Szempont

Molnár Tibor

A hősi halált halt Szabados testvérek

Az első világháborúban szinte valamennyi magyar családot érte valamilyen veszteség: hadba vonult családtagok megsebesültek, megbetegedtek vagy elestek. Voltak olyan családok, amelyek több tagjukat is elvesztették: így jártak a zentai Szabadosék is, akiknek a harcok során két fiuk is hősi halált szenvedett.

Délvidék - Ajánló

Molnár Tibor

Képeslapreneszánsz – Délvidéki képeslapok a XIX. és XX. századból

A mondás szerint egy kép többet mond ezer szónál, és ez a megállapítás érvényes a képeslapokra is. A XXI. század embere vizuális típus: olvasás helyett szívesebben nézeget képeket, hiszen – amellett, hogy szellemileg kevésbé megterhelő – ezzel rövid idő alatt relatíve több információhoz jut. Nem véletlen, hogy reneszánszát éli a fotók és képeslapok gyűjtése, azok digitalizálása. A digitalizált képek pedig megjelennek a virtuális térben, és a közösségi oldalakon is nagyon népszerűek.

Délvidék - Szempont

Molnár Tibor

„Mennyből az angyal…” – Első világháborús karácsonyok

Az utászok karácsonyfadíszeket készítettek, amelyek az olajmécsesekkel együtt az erdő szélén kiválasztott 5 méteres fára kerültek. A területet petróleumos fáklyákkal világították be, asztalokat és székeket hordtak oda. December 24-én a százados a következőket jegyezte fel: „Megvirradt a karácsony estéjének napja. Gondolatom hazaszállt, s azt hiszem, mindannyiunknak. Ilyenkor, hogy sütöttek, főztek a konyhán, fejtették a borokat a pincékben, hogy a szeretet e nagy ünnepét testi felünk is megünnepelje.”

Impresszum • Adatvédelmi nyilatkozat
        
  • Keresés
  • Főoldal
  • Magyarország
  • Felvidék
  • Délvidék
  • Erdély
  • Hírek
  • Vers
  • Novella
  • Tárca
  • Képzőművészet
  • Portré
  • Szempont
  • Ajánló
  • Versvideó
  • Petőfi200
  • Kamera
  • Olvasókalauz
  • OMG
  • Nyomtatásban
  • Impresszum
  • Adatvédelmi nyilatkozat
Bejelentkezés
Bejelentkezés Facebook-fiókkal
Bejelentkezés Google+ fiókkal
vagy
Elfelejtettem a jelszavam
Bejelentkezve maradok

Még nincs fiókja? Regisztráljon itt!

Regisztrálok