A pályázatot azt követően tették nyilvánosan elérhetővé a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter 2024. február 1-jei hatállyal újabb öt évre nevezte ki Demeter Szilárd Csabát az intézmény élére.
Demeter Szilárd 2019-ben egy irodalmi csúcsintézmény fölépítésére kapott megbízást, akkor vezetői alapelve ez volt: ne úgy tegyük a dolgokat, ahogy lehet, hanem úgy, ahogy kell. A 2019–2023 közötti intézkedéseket a pályázat eredménykommunikációja foglalja össze, mert mint nemrég a Mandiner oldalán megjelent interjúban is kifejtette: van egy olyan mondás, miszerint nincs sikeresebb, mint a siker.
Az utóbbi öt évet összefoglaló dokumentumban ismerteti azt is, hogy a PIM a magyar muzeológiában úttörő módon dolgozta ki az életpályamodelljét. A fenntartó hagyatékvásárlási programjának keretében kiemelt értékű hagyatékokat vásárolt, az új digitalizáló műhellyel világszínvonalú rendszert hozott létre, a nemzeti kulturális vagyon gyarapítása céljából pedig vállalja a digitálisan képződött úgynevezett born digital anyagok gyűjtését, archiválását, megőrzését; 2024–2029 között 15 szerző hagyatékának feldolgozását és közzétételét tervezi intézményi kooperációban. A jelentős hazai és nemzetközi tudományos együttműködések között szerepel egyebek mellett a V4 Visegrádi Irodalmi Rezidens Program.
A PIM sokoldalú feladatköréhez kapcsolódott az irodalmi ösztöndíjrendszer kidolgozása. Ennek eredményeképpen a kortárs magyar alkotókat évente mintegy félmilliárd forinttal támogatja. A Digitális Irodalmi Akadémia intenzív fejlesztése nyomán már most a kortárs magyar irodalom leghitelesebb, tudományos hivatkozásra is alkalmas lelőhelyévé vált. Az új időszaki és állandó kiállítások sok látogatót meg tudnak szólítani, emellett minden évben szakmai díjak sorát nyerik el.
A világméretű pandémia és a háború okozta válság dacára egy olyan intézményrendszer működése látható, ideértve a Magyar Kultúráért Alapítvány égisze alatt működő Petőfi Kulturális Ügynökség tevékenységét is, amely a magyar könyv- és folyóiratkultúra, kitekintéssel pedig a magyar popkultúra minőségelvű javítását és a kulturális célú ingatlanok értelmes hasznosítását szolgálja.
Az elmúlt időszak kiemelt eseménye Kárpát-medence szerte a Petőfi 200 bicentenárium volt. A Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium és a korszakalkotó Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégium szakmai koordinációját a főigazgató mint kuratóriumi elnök végezte. Ehhez kapcsolódott intézményi szempontból az épületfelújítási munkálatok megkezdése és megtörtént a Károlyi-palota udvarának összenyitása a Károlyi-kerttel. A felújítással párhuzamosan megkezdődött minden tagintézmény fejlesztése: például a széphalmi A Magyar Nyelv Múzeuma a 2020–2023 közötti időszakban koherens Kazinczy-emlékhellyé vált, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban befejeződött a múzeum újrapozicionálása, a Kassák Múzeum szerteágazó irodalom- és művészettörténeti kutatásainak bemutatására tavaly egy online megjelenő, nyílt hozzáférésű (open access) könyvsorozatot indított. 2020 januárjában született fenntartói döntés nyomán a Cseh Tamás Archívum a PIM önálló szervezeti egységeként folytatja tevékenységét. Emellett elindult az irodalmi emlékházak és emlékhelyek felújítása Kárpát-medence-szerte.
Demeter Szilárd az új vezetői ciklus feladatait négy tartalmi-fejlesztési pillérre alapozza: az évfordulós kiállítások megrendezése mellett (Jókai 200 emlékév, PIM 70) az épületfelújítás II. ütemét, a kert és az udvar négyévszakos hasznosítását tervezi, valamint az intézmény továbbra is intenzív digitalizációs tevékenységet folytatna, beleértve ebbe a virtuális gyűjteményi katalógusok összeállítását.
A teljes cikk a pályázat további részleteivel a kultura.hu oldalon olvasható.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.