Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
A Restitutio in integrum rovatban a költőként kevésbé ismert Gárdonyi Géza Útra-készülés című nagyszerű verse olvasható. A lapszám további költői: Benő Attila, Csávossy György István, Bencze Mihály, Tóth Ágnes és Pataki István. Utóbbiról, az idén hetvenéves bihari poeta natusról Bertha Zoltán irodalomtörténész közöl tanulmányt „Ige és versvarázs” – Pataki István ars poeticái címmel. Egy másik tanulmány Goron Sándor nevéhez fűződik, aki azt vette górcső alá, hogy miként oldották meg az egyik stilisztikai-retorikai eszköz, az ismétlések fordítását William Shakespeare Julius Caesar című tragédiájának magyar tolmácsolói.
Először közöl a Nagyváradon szerkesztett folyóiratban a népszerű budapesti író, publicista, zenész, Pozsonyi Ádám, rövidprózájának címe: Szegény Che Guevara… Balázs Ildikó önéletrajzi ihletésű kisregénye, az Apakereső egyszerre érdekes és különös olvasmány.
A szám képzőművésze a partiumi Csorján Melitta, akinek festészetét Szepessy Béla méltatja a lapban, Méhségek és mélységek címmel. De Adorjáni Endre is jelen van egy rövid interjúval a folyóiratban; a kolozsvári születésű szobrász 1989-ben települt át családjával Csíkszeredából a dunántúli Szekszárdra. Recenziót Margaret Atwood kanadai írónő magyarul nemrég megjelent disztópikus művéről, filmajánlót az Utódlás című sorozatról közöl a lap, amelyben beszélgetés olvasható Kovács Péter „Kovax” nagyváradi-budapesti popzenésszel is. Farkas László ezúttal Gyalókay Lajosról ír helytörténeti sorozatában, a 19. század végi sajtójából merítve, Ványai Fehér József pedig a Nagyváradi Egyetemen magyarországi közreműködéssel kialakított Épületgépészeti Múzeumi Sarkot mutatja be.
A Várad friss száma újságosbódékban, könyvesboltokban vásárolható meg 10 lejért. Előfizethető 3 hónapra 25 lejért, 6 hónapra 50 lejért, 1 évre 100 lejért a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár pénztárában készpénzzel vagy postán pénzesutalvánnyal (mandat poştal) az „Abonament Várad” megjegyzésnek a feltüntetésével: Biblioteca Judeţeană „Gheorghe Şincai” Oradea; CUI 4687188; Cod IBAN: RO66TREZ07621G330800XXXX, Trezoreria Oradea. Az előfizetők a lapot postán kapják meg, ezért a pontos nevet és lakcímet tudatni kell a szerkesztőséggel személyesen, telefonon vagy elektronikus postán a következő elérhetőségeken: Nagyvárad, Armatei Române utca 1/A, C épület, II. em. 7. ajtó; telefon: 0259/431–257, 116-os mellék; 0771/ 269–647; postacím: 410087 Oradea, str. Armatei Române nr. 1/A, corp C; e-mail: varadszerkesztoseg@gmail.com, bibliobihor@yahoo.com. A korábbi lapszámok a Varad.ro honlapról tölthetők le.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.