Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe. Alakját, irodalmi remekeit pedig Juhász Anna, az est házigazdája és vendégei, Henri Gonzo, a Henri Gonzo és a Papírsárkányok, illetve a Fonogram- és Petőfi-díjas Fran Palermo vezetője, valamint David Yengibarian örmény harmonikaművész, jazz-zenész és zeneszerző hívta életre.
A Juhász Anna és Henri Gonzo alapötletéből megvalósított ünnepi eseményen Cortazár izgalmas szövegrészleteit hallhatta a nagyérdemű, miközben a különféle cortázari motívumok és sajátosságok – így az álom vagy a fénykép(ezés) – szintúgy előtérbe kerültek. A közép-európai származású Henri Gonzo zenei munkásságára mindig is nagy hatással volt az argentin író, aki a Henri Gonzo és a Papírsárkányok versszerű szövegek megalkotásában – Petri György, Arthur Rimbaud, Jhon Cooper Clarke vagy Allen Ginsberg mellett – szintén Cortázartól merítette az ihletet.
„Mániákus bányász vagyok a kultúrával kapcsolatosan, tinédzser koromtól kezdve szerettem fennmaradni késő estig, hogy információkat gyűjtsek művészekről és egyéb dolgokról, amik engem érdekelnek” – mesélte Henri Gonzo, amikor Juhász Anna az inspirációs forrásairól kérdezte. Nagyanyján keresztül, akinek köszönhetően családjuk nagy része Magyarországra költözött, szintén számos kulturális alakot megismert, de elmondása szerint ezek az alkotók teljesen véletlenül, de mégis törvényszerűen kerültek be az alkotásmódjába, az életébe, „mint ahogyan a fának is kinőnek a gallyai és aztán a levelei”. Cortázar novellái, elbeszélései – de más szerzők művei is – lelkileg hatnak rá, egy benső folyamatot indítanak el, amelyek az alkotásra késztetik. Az alkotás maga azonban nem egysíkú folyamat, David Yengibarian elmesélte, hogy korábban egy improvizáció révén sikerült egyik zeneművét megalkotnia; Henri Gonzo pedig az akár több hétig is tartó alkotói válságról számolt be, amely szintén közös pontnak bizonyult Cortázarral: „Készült Cortázarral egy interjú a régi spanyol tévében, szeretem leves készítéshez nézni a konyhában, és nemrég elküldtem nagymamámnak is, aki rögtön azt felelte: – ugyanúgy gondolkodtok; ugyanazt csináljátok, nem? Én persze erre nem gondoltam, nekem csak tetszik, ahogy dolgozik, ahogy gondolkodik dolgokról, és jó érzés volt visszakapcsolni arra, amikor azt mondja, hogy vannak lázas és elképesztően intenzív időszakok, és van amikor 2 évig nem csinált semmit…és én szeretem, amikor tudok kapcsolódni valamihez ilyen szempontból, mert néha megijedek, hogy talán nem vagyok normális, de ezek szerint ez nem olyan nagy baj.”
Az est zárórészében Juhász Anna Cortázar ikonikus szövegéből, a Nagyítás című novellából olvasott fel, amely elmondása szerint kísértetiesen hasonlít Babits Mihály Gólyakalifa című regényének bizonyos részleteire. Az éncsere, a személytalálkozás legalábbis mindkét szövegnek kulcsfontosságú eleme. A Nagyítás képi világa, de úgy általában a fotográfia és a képzőművészet Henri Gonzo munkásságában is kiemelt szerepet kapott; a cortázari alkotásmód pedig művészetének ezen a szintjén is tetten érhető: „a vizuális gondolkodásmódom, a vizuális megjelenésem nagyon hasonlít Cortazár – vagy a hozzá hasonlóan működők – írásmódjára, az egyszerű dolgok, részletek túlszínezése vagy túlrajongásai nekem mindig is nagyon tetszettek, és ez hatással van a mostani időszakom vizuális szárnypróbálgatásaira.” Természetesen nem maradhattak el a visszatérő álmok sem, Henri Gonzo lezuhanó repülőkről, lekésett repülőutakról, hídon átfutó majmokról és el nem végzett érettségiről szokott álmodni, David Yengibarian pedig csak humorosan megjegyezte, „általában nem emlékszem az álmaimra, és a rémálmok pedig akkor kezdődnek, amikor felébredek.”
Mágikus, szívmelengető, és nevetéssel teli este volt tehát, méltó koronája e 13 évnek. Henri Gonzo gyönyörű spanyol dalait és David Yangibarian harmonikajátékát hallgatva egy pillanatra megállt az idő a kávéház kicsiny termében, s míg odakint zajlott az élet, nekünk elegendő időnk jutott elmerengni: milyen jó is így együtt, közösségben, a művészet és az irodalom bűvkörében.
Az Irodalmi Szalon 2023-as évadát a Szerencsejáték Zrt. támogatja
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.