Mindegyik előadás különleges és megismételhetetlen a maga nemében, hiszen az irodalom közösséget teremt, s egyben lehetőséget a közös gondolkodásra – de még adott esetben a közös alkotásra is. Különösen igaz ez az iskolákra, ahol minden esetben lelkes, alkotni vágyó diákokkal találkozunk. Egyébként is, van abban valami igazán rendkívüli, már-már nosztalgikus érzés, amikor hajnali nyolc órakor egy osztálynyi kisdiák skandálja együtt Weöres Sándor galagonyás versikéjét. Mondanunk sem kell, már ezért is bőven megérte átlépni a Csóthi Géza Általános Iskola kapuit.
Az iskola nyolcadik osztályos diákjainak tartott előadást Farkas Wellmann Endre főszerkesztő nyitotta meg, melyet követően az antológia szerkesztői, Ilyés Krisztinka és Kincses Krisztina beszélgetett a meghívott szerzővel. A diákok online platformok segítségével, anonim módon tudtak csatlakozni a beszélgetéshez, melyet vers- és prózafelolvasás, valamint kreatív feladatok és egy igazán mulatságos kvízjáték követett. Meghívottunk a művészet több területén is otthonosan mozog, az írás mellett képzőművészettel foglalkozik, így a csóti diákok is, belecsöppenve Nagy Lea világába, mindkét alkotási módban kipróbálhatták magukat. Az osztály egyik része verset írt Marc Chagall Kék cirkusz című festménye alapján, míg a többiek festményt, illetve rajzokat készítettek Nagy Lea Iránytű című verséből. Így az előadás végére egy nagyszerű vers- és festménykiállítás született a kék, a cirkusz és a költészet jegyében.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.
Tegnap este hét órától mutatták be Szolnokon Polgár Kristóf frissen megjelent második kötetét. A Szigligeti Színház büféjében Barabás Botond igazgató és Szalay Ferenc, a város polgármestere is köszöntötték a szerzőt, aki immár a város egyik büszkeségének számít.
Az énekelt versek a magyar kultúra fontos részei. A Hangzó Helikon-sorozat alkotói húsz éve tűzték ki célul az énekelt versek hagyományának megőrzését és terjesztését a hangszeresen feldolgozott versek köteteinek kiadásával. A kortárs művészek állhatatos munkája nyomán eddig 28 kötet jelent meg, és a sok száz dal hangzott el rengeteg koncerten.