„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
„Nagyon kevés olyan író van a magyar irodalom történetében, akit valóban minden érdekelt, és ez nem egy egyszerű érdeklődés volt, hanem egy szívbéli nyitottság.” Horváth Róbert ezen gondolatával arra is választ próbált adni, hogy a Hamvas Béla Asztaltársaság gondozásában megjelent könyv miért épp a magyar filozófus és Kossuth-díjas író fogalomértelmezéseit vizsgálja. „Mi a jelentősége egy olyasféle kötetnek, ami Hamvas Béla hagyományaival foglalkozik?” – tette fel a kötet szerkesztője is a kérdést. A válasz alighanem magától értetődő az író műveit olvasók számára, ám két újabb Hamvas-kifejezés – az univerzális orientáció és a transzparens egzisztencia – is rávilágított a filozófus nagyszerűségére.
Az est során Az isteni eredet tudata szerkesztői azt is kiemelték, hogy a tanulmánykötet nem a Hamvas-rajongás jegyében született: „ez a könyv nem a Hamvas-fanatizmus apropójából jött lére, hiszen elég komoly és kemény kritikai szempontok is felmerülnek a kötetben szereplő írásokban.” Így – említette meg Horváth Róbert –, a könyv egy olyan szerző értelmezéseit, gondolatait veszi górcső alá, aki számos önreflexióval rendelkezik, aki önmagát folyamatosan kijavító utat jár be. „Nemcsak beszél a szellemről, hanem jár egy szellemi úton” – hangsúlyozta.
„Tanulmánykötetünk legfontosabb célja, hogy Hamvas Béla és a Hagyomány, a hagyományok, illetve tradicionális tematikák kapcsolatát, az ő forráshasználatát és ebből a szempontból intellektuálisan meghatározó előképeit, a rá nagy hatást gyakorló szerzőket és írásokat, valamint fordításait filológiailag, eszmetörténetileg és filozófiailag megfelelő felkészültséggel rendelkező szerzők feltárják, a hamvasi életmű szélesebb kontextusát a hagyományok szempontjából megvilágítva” – jelzik a szerkesztők a kötet fülszövegében. Stamler Ábel a kötet alcímének választását is megindokolta, melynek munkacíme ugyan Hamvas Béla és a hagyományok volt, ezt végül a Hamvas Béla hagyományaira cserélték. Ez az alcím érzékelteti azt, „hogy igyekeztünk olyan szerzőket felkérni az egyes tanulmányok megírására, akik familiárisak a Hamvas-életműben, de mellette megfelelő filológiai, teológiai ismeretek birtokában vannak, éppen azért, hogy ne menjünk lépre újra és újra annak a tekintetében, hogy mi az, ami a személyes egyéni megélésének a verbalizációja a Hamvas-szövegekben, és mi az, ami az adott hagyománykörnek a doktrinális sajátja” – magyarázta.
Darabos Pál háromkötetes monográfiája szerint Hamvas Béla tizenegy nagy szellemi tradícióval, vallással foglalkozott az életművében. A négyszáznyolcvan oldalas kötet pedig ezek közül nyolchoz való viszonyát vizsgálja behatóan: a kínai és a hinduizmus hagyományainak egyes ágazatait, a buddhizmust, az amerikai indián hagyományokat, a judaizmust, a görögséget, a kereszténységet és a hermeneutikai hagyományt. A két szerkesztő Hamvas Béla irodalmi, képzőművészeti és művészetelméleti törekvéseiben felfedezhető hagyomány fogalmát is számbavette. A tizenhárom szakavatott szerző alkotta úttörő kötet viszont nem egy lezárt és megmerevedett álláspontot képvisel, Stamler Ábel szavaival az írásokból összeállt könyv a hamvasi hagyományértelmezésekről csupán egy pillanatkép, amely egyszerre egy kísérletnek is számít, próbál megnyitni újabb lehetséges utakat a hamvasi életművet vizsgálók számára. Az isteni eredet tudata könyv szerzői a Hamvas által is fontosnak tartott kérdéseket emelték be tanulmányaikba, olyan kérdéseket, amelyekkel „folyamatosan foglalkozni kell” – nyomatékosították a szerkesztők.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.
Tegnap este hét órától mutatták be Szolnokon Polgár Kristóf frissen megjelent második kötetét. A Szigligeti Színház büféjében Barabás Botond igazgató és Szalay Ferenc, a város polgármestere is köszöntötték a szerzőt, aki immár a város egyik büszkeségének számít.
Az énekelt versek a magyar kultúra fontos részei. A Hangzó Helikon-sorozat alkotói húsz éve tűzték ki célul az énekelt versek hagyományának megőrzését és terjesztését a hangszeresen feldolgozott versek köteteinek kiadásával. A kortárs művészek állhatatos munkája nyomán eddig 28 kötet jelent meg, és a sok száz dal hangzott el rengeteg koncerten.
Sziveri János vajdasági költőre emlékezett március 27-én a szerző hagyatékát immár 2018 óta gondozó Kertész Imre Intézet. A tragikusan fiatalon, mindössze 36 évesen elhunyt Sziveri János idén március 25-én ünnepelte volna 70. születésnapját, tiszteletére a Kertész Imre Intézet emlékestet szervezett A nevetés szabadsága címen, amelyen Zalán Tibor József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, író, Terék Anna Sziveri János-díjas költő, valamint Bencsik Krisztina irodalomtörténész idézte meg a szerző alakját Őri-Kovács Anna moderálásában.