Helyőrség: A gondozónő – egy regény a jelenből

2020. augusztus 18., 21:33

Miskolcon, a Múzsák Kertjében mutatták be Bátorligeti Mária A gondozónő című regényét. Az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában megjelent művet a kritikák az évtized regényének is nevezték. Hogy mitől valóban különleges ez a regény, arról a szerzővel és Bene Zoltánnal Kégl Ildikó beszélgetett. Tőke Ildikó tudósítása az Irodalmi Jelen oldalán. 

Bátorligeti Mária és Bene Zoltán – Forrás: Irodalmi Jelen

A Múzsák Kertje már nevében vonzó kulturális rendezvényhelyszín, és aki ellátogatott Bátorligeti Mária könyvbemutatójára Miskolcon, nem is csalatkozott a hely hangulatában. A Feledy-ház galériájának udvarán izgalmas beszélgetés kerekedett A gondozónő című regényről, melynek szerzője, Bátorligeti Mária 2015 óta él a városban. A magyar–orosz, valamint német szakon végzett irodalmárnak ez az első önálló regénye, de szerkesztőként már több mint két évtizede jelen van az irodalmi életben.

Kégl Ildikó újságíró-író a beszélgetés felvezetéseképpen mindjárt a lelkes kritikákra hívta fel a figyelmet. Jó okkal kapta fel a fejét a műre az olvasóközönség: a regényben izgalmasan ötvöződik a jéghideg realizmus és az a stílus, amelyet leginkább mágikus realizmusnak nevezhetünk – mondta a moderátor. Időszerű témát feszeget a mű, a külföldön dolgozó ápolók sorsát, ugyanakkor klasszikusnak számító toposzhoz nyúl, amelyet Kosztolányi ismertetett meg velünk 1925–26-ban a lélektani regény egyik úttörőjeként számontartott Édes Annával. Bátorligeti Mária is egyetértett: bár műve sok realista jelenetet vonultat fel, mégiscsak lélektani regényről beszélünk. S hogy mi készteti a műben Magdát, a 36 éves magyar nőt, hogy csapot-papot, élettársát, lányát hátrahagyván egy francia tanyán vállaljon gondozói állást? Valóban csak a jobb megélhetés reményében indul útnak? Az írónő hangsúlyozta válaszában, hősét nem egyetlen indíték, hanem azok sokasága űzi külföldre. Kisvárosi, állóvízszerű élete azt a vágyat erősíti benne: történjen már valami! Barátnőjének váratlan felbukkanásával rés keletkezik Magda életén, amelyet kitágíthat, és kibújhat rajta ő maga is – fogalmazott Bátorligeti Mária.

Ám a nagy váltásra tett kísérlet roppant ellentmondásos és nehéz – ennek érzékeltetésére Ötvös Éva színművész felolvasta a jelenetet, amikor Magda nekivág az ismeretlennek. A vasúti jegypénztárnál tébláboló, majd hirtelen sarkon forduló asszony alakjába az író belesűríti mindazt a kétséget és félelmet, amelyet az ember átélhet egy ilyen út előtt.

 

A teljes beszámoló az Irodalmi Jelen oldalán olvasható.