Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége. A kötetek szerkesztői, akik egyben az est moderátorai is voltak, Rózsássy Barbara és Zsille Gábor József Attila-díjas költők többek között arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen különbségek fedezhetők fel a házaspár alkotói módszerei között. S ahogyan az a bemutató során kiderült, az olvasói célközönségük között kevés az átjárás – ez persze annak is köszönhető, hogy míg Tallián Mariann elsősorban az ifjúságnak ír prózai műveket, addig férje a költészet világában érzi magát otthon. Mindezek ellenére találunk egyezéseket a két kötet között, hiszen a két mű – tartalmi szempontból – több helyen is összetalálkozik, mint például a Trianon tematikában. Lázár Balázs a kötet felét szentelte a békediktátum századik évfordulója kiváltotta gondolatkörnek, míg Tallián Mariann Foszlott szál című kötetindító novellája hozza közelebb az ifjúság számára ezt a fájdalmas, és érzékeny témát. „Azt érzem, hogy ez a téma a kollektív tudattalanban nincs még feldolgozva, ezért akartam erről írni, hozzásegíteni akár magamat, akár másokat is, hogy végre túlléphessünk rajta” – fogalmazott a színész.
Valahol ebben, a régmúltunk felidézésében látjuk együtt, egymás mellett Lázár Balázs és Tallián Mariann alkotói világát, míg a versek másik nagy témája a címből is következtethető világjárvány. A Karantén(y)ekek egyszerre komoly és játékos formában dolgozzák fel, építik egymásra a testi és szellemi vírusok okozta bezártság-létet és a Trianon utáni magyarság „bezárattatását.” Az első ciklus Covid-eklogái pedig izgalmasan kapcsolják össze Vergilius, Radnóti és Lázár „szemelvényeit” s a költőtől megtudhattuk, hogy „számára az egyre inkább széttartó jelen világunkban éppen a kötött forma ad alkotói biztonságot és szabadságot egyszerre.” Munkamódszerének lényegéről így vallott még: „A költészet egyfajta sűrítés, de a sűrítés mellett ott vannak a ritmusok, a metrumok, a formák, amelyek magukkal ragadnak. Sokszor egy forma vagy egy dallam visz el, máskor pedig egy gondolat indít el. Az első gondolatot sokszor felülről kapja az ember, a többit magának kell megírnia.”
Zsille Gábor, Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötetének szerkesztője kiemelten fontosnak tartja, hogy egy könyv kiadását egy megfelelő műhelymunka előzze meg. Ez pedig csakis akkor valósulhat meg, ha a szerkesztő objektív szemként tud együttműködni az adott íróval, költővel. Zsille Gábor ugyan jó barátságot ápol költőtársával, szerkesztőként mégis szigorú vele.
Tallián Mariann olvasóközönsége az ifjúság, akiknek elsősorban olyan műveket próbál írni, amelyekbe ugyan beszivárognak a jelenkori nehézségek, ám írásai különböző történelmi korszakokat idéznek meg. Tudatos választás a szerző részéről a történelmi távlat, hisz elmondása szerint fontos eltávolodni a hétköznapi, földhözragadt valóságtól. „Elmélyülni más korokban lehetőséget teremt az olvasónak távlati szemszögből rátekinteni a jelenünkre, így könnyebb a cipelt terheinktől megszabadulni, szinte egy kulcsot kapnak a gyerekek a megoldáshoz.”
Rózsássy Barbara, a novelláskötet szerkesztőjének kérdésére, mit szeretne üzenni az írásaival, a szerző azt válaszolta: „Hiszek abban, hogy van egy Gondviselő, egy Mindenható, akinek van egy pókhálószerű biztonsági hálója, ami megtart minket. Ha valakit fájdalom, nehézség ér, akkor nem szabad a reményt elengedni, hiszen ott vannak a barátaink, van egy közösség, akihez fordulhatunk. Ezt a hitemet pedig én minden történetembe beleírom, mert ott van mélyen, a küldetéstudatomban” – zárták Tallián Mariann gondolatai a két kötet különleges bemutatóját, melyet a szerzőpáros közös színészi felolvasásai színesítettek.
„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is”
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.