A Magyar PEN Club elnöksége döbbenettel szembesül újra a Szőcs Géza halálát követő, az ő nevét is tevékenységéhez felhasználó Janus Pannonius Alapítvány újabb megnyilvánulásával.
Az említett alapítvány, amely eredeti hivatása szerint a Magyar PEN Club által alapított rangos irodalmi díj, a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíj szervezési és pénzügyi átláthatóságának, szervezési ügyeinek szolgálatára jött létre, Szőcs Géza halála után tovább folytatja tevékenységét, irodalmi díjakat osztogat és pályáztat. Mindezt a tevékenységet úgy végzi, hogy az alapítvány tartozik az utolsó díjazott, Susan Howe jutalékának kifizetésével, amely konkrétan az ötvenezer eurós nagydíj értéke.
A Magyar PEN Club elnöksége megválasztása után azonnal egy jogi nyilatkozatott tett, amelyben teljes mértékben elzárkózik - mint a Janus Pannonius Alapítvány egyik alapítója - az Alapítványnak a Szőcs Géza elnök halála utáni mindennemű tevékenységétől. Ezt a nyilatkozatot akkor kegyeleti és szakmai okok miatt nem hoztuk nyilvánosságra, bízva abban, hogy az Alapítvány kuratóriuma a PEN Club, a Janus Pannonius Alapítvány és a Szőcs Géza egykori elképzeléseivel egyezően, az egész Magyarország presztízse szempontjából is kiemelkedően fontos szakmai premisszákat fogja érvényesíteni további működése során. Ezzel szemben a Magyar PEN Club teljes megkerülésével most annak vagyunk tanúi, hogy a JPA nyilvános pályázatra írta ki azt a rangos költészeti középdíjat, amelynek odaítéléséről Szőcs Géza és a díjat odaítélő grémium így fogalmaz: "2016 óta osztja ki az Alapítvány a Filius Ursae-díjat, amellyel - a diáktársai által Medvefiúnak nevezett Janus Pannonius egy versére utalva - a konvenciókkal szakító, a jólfésültségen, sablonokon átlépő költői teljesítményeket jutalmazza." (a Janus Pannonius Nagydíj kísérőfüzete, 2019)
E pillanatban a Magyar PEN Club vezetésének ki kell állnia a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíj eszmeisége mellett, egykori elnökünk szellemi irányvonalát követve, a Magyar PEN Club szakmai hitelét tiszteletben tartva és ki kell jelentenünk újra - a nyilvánosság előtt is -, hogy mindahhoz, ami a Janus Pannonius Alapítvány égisze alatt történik vagy megjelenik a nyilvánosság előtt, a Magyar PEN Clubnak semmi köze, sem erkölcsi, sem szakmai támogatását nem adja e tevékenységekhez és tiltakozik az ellen, hogy a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjhoz kapcsolódó közép- és minor-díjakat - a Filius Ursae illetve a Khelidón-díjat ezeken a neveken és ebben a formában kezelje a továbbiakban.
A Magyar PEN Club már megtette a megfelelő jogi lépéseket annak érdekében, hogy a JPA alapítói jogait elidegenítse, ám a jogi procedúrák lezárásáig csak az alapítványtól való elhatárolódás marad az egyetlen esélyünk arra, hogy a Szőcs Géza szellemi hagyatékával ily módon történő visszaéléseket a nyilvánosság és a magyar alkotóközösség világosan külön tudja választani a PEN Club szándékaitól és nézeteitől.
A Magyar PEN Club elnöksége
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.