2020. augusztus 11., 04:05
A többszörösen díjazott rendező, Dombrovszky Linda – Szabó Magda Pilátus-regénye után – Herczeg Ferenc elbeszéléseit dolgozta fel Don Juan kopaszodik című, nemrég bemutatott egész estés tévéfilmjében. Ennek apropóján beszélgetett az alkotóval Benke Attila az Országút folyóirat online kiadásában.
– A Don Juan kopaszodik Herczeg Ferenc Emberek, urak és nagyurak című kötetének elbeszélései alapján készült. Miért figyelt fel az író műveire?
– Szeretem a magyar irodalmat, és fontosnak is tartom, hogy bizonyos művek jobban bekerüljenek a köztudatba, ebben egy filmes adaptáció segíthet. Herczeg Ferenc munkásságát nem annyira ismertem ezelőtt. Bizonyos alkotásai nehezen adaptálhatók, elsősorban a film költségeit növelő történelmi témájuk miatt. Somogyi György, a forgatókönyv írója révén ismertem meg az elbeszéléskötetet, amiből a Don Juan készült, és nagyon megfogott a rövid történetek derűje, illetve az, hogy a mai nézők számára is könnyen átélhető problémákkal foglalkoznak. Engem ugyanis az érdekel egy régebbi irodalmi mű esetében, hogy mennyire képes a mának szólni, hogyan tudunk vele ma együtt menni. Szabó Magda Pilátusánál még az is lehetséges volt, hogy az eredeti történetet átültessük a 60-as évekből a jelenbe. Herczegnél ez bonyolultabb lett volna, mert jóval korábban élt és alkotott: a 20-as években például egészen más életszakaszra vonatkozott a „kapuzárási pánik”, mint ma. Herczegnél elsősorban az alapművek sajátos hangulata miatt nem szerettem volna átültetni a történetet a jelenbe.
– Említette, hogy vannak az írónak nehezen megfilmesíthető művei. Ön szerint mennyire „filmszerűek” Herczeg Ferenc adaptált írásai?
– A film alapjául szolgáló elbeszélések különálló művek, ezért nekünk kellett összefűzni őket. Természetesen a dialógusokhoz is hozzá kellett nyúlni, hogy közérthetőbbek, élőbbek legyenek. Ebben a színészek is nagyon sokat segítettek a forgatáson és az azt megelőző próbák során. Herczeg jelenetszerkesztése viszont nagyon filmszerű, emiatt könnyen tudtunk dolgozni az elbeszélésekkel. Például az alapanyagok felkínálták magukat ahhoz, hogy flashbackeket alkalmazzunk.
– Mit szól ahhoz, hogy Herczeg történelmi regénye, Az élet kapuja kötelező olvasmány lesz?
– Már nyolc évvel ezelőtt, 2012-ben szerettük volna megfilmesíteni Herczeg elbeszéléseit. Meg is írtuk a Don Juan kopaszodik forgatókönyvét, de akkor nem kaptunk rá támogatást, csak 2019 tavaszán forgathattuk le a filmet. Bár idén volt a bemutatója, semmi köze nincs ahhoz, ami most Herczeg személye körül folyik: nem azért nyúltunk hozzá, mert felkértek minket erre. Sajnos kaptunk egy-két alaptalan, ízléstelen támadást a szerző körüli viták miatt, ezekkel nem tudok mit kezdeni. Minket ugyanis más dimenzióban érint meg egy mű, és nem az író politikai szerepvállalása vagy a kultúrpolitika vitái határozzák meg a róluk való gondolkodást (melyek helyett őszintén szólva az életmű bizonyos részébe ástuk bele magunkat). Filmrendező vagyok, nem irodalmár, ezért nem tudom pontosan megítélni, hogy Herczegnek hol a helye a magyar irodalmi kánonban. Neki és Szabó Magdának is vannak kimagasló és kevésbé kiváló művei. A külföldi visszajelzések és a Don Juanról megjelent kevés magyar kritika alapján a film sajátos humora, Herczeg Ferenc karakterei és világa jól érvényesül a visszajelzések szerint az Egyesült Államoktól egészen Oroszországig, és ez elég megnyugtató.
– A Don Juan kopaszodik is független a politikától: a 20-as évek „szebbik arcát” mutatja be.
– Herczeg Ferenc műveinek sajátos hangulatát szerettük volna megragadni, a történet emberi és érzelmi részére összpontosítottunk, nem akartunk nagyon belemenni a történelmi-politikai viszonyok taglalásába. Utalások azért vannak, például az egyik szereplő zsidókat gúnyoló vicce már jelzi, hogy a Don Juanban megjelenő társadalom merre tart. A filmjeimben inkább az ember érdekel, és nem annyira a történelmi-politikai háttér – ami persze determinál, de mégis vannak univerzális jelenségek: mint például a szerelem, a hűtlenség, a megbocsátás. Herczeg elbeszéléskötetét is azért választottuk, mert az egyes írásokban a korszaknak inkább a politikától mentes változata jelenik meg örök érvényű témákkal.
A teljes interjú az Országút oldalán olvasható.
