A filmhét a Libertate ’89 – Nagyszeben című, román–magyar koprodukcióban készült történelmi mozival veszi kezdetét, amely a ’89-es forradalom egy új arcát jeleníti meg. A film a forradalom kaotikus és pánikhangulatú napjait idézi meg, a hadsereg a fellázadt tömeg oldalára áll a Ceausescut védő Milíciával, valamint a Securitatéval szemben. Nagyszebenben a felkelők megtámadják a rendőrség épületét, a kétségbeesetten menekülő Viorel rendőrkapitányt pedig elfogják és terrorizmussal vádolják. – Ezzel a filmmel az a célom, hogy pontos képet fessek az akkori káoszról, másrészt hogy magyarázatot adjak arra, vajon az igazi gyilkosokat miért nem vonták évekig felelősségre – nyilatkozta a forradalmat tizennyolc évesen megélő Tudor Giurgiu rendező, aki a vetítés vendége lesz.
Tudor Giurgiu nemcsak nagyszerű filmjét mutathatja be a filmhéten, ő volt az Oana Giurgiu rendezte Alkalmi kémek című dokumentumfilm producere, amelyet az esemény második napján, november 8-án láthatunk. A dokumentumfilm különös módszerrel dolgozott, az archív felvételek és történészinterjúk mellett az egykori szereplők történeteit alkalmi színészek játsszák újra, de a felvételeknek csak egy-egy kockája jelenik meg, így a képek szinte fényképalbum-szerűen festik alá a narrációt. A rendhagyó technika pedig a nehezen bemutatható témának köszönhető, a Kelet-Európából származó zsidó önkéntesekről ugyanis, akiket a britek ügynökként juttattak vissza szülőföldjükre, Romániába, Magyarországra, Jugoszláviába a második világháborúban – érthető módon – igencsak kevés dokumentum maradt fenn. A film után beszélgetésre is lesz, amelynek a film rendezőnője a vendége.
A filmhét következő két alkotása A szelek nyomában, illetve Az apa, aki hegyeket mozgat meg. Mindkét filmben fontos szerepet játszik a már ismert Adrian Titieni, aki korábban a budapesti román filmhét vendége is volt. A szelek nyomában egy olyan férfiról szól, aki a halál árnyékában messzire menekül addigi élete elől, és lassan megérti, hogyan és miért érdemes élni. Mindebben nagy segítségére van egy öregember, akit Adrian Titieni személyesít meg, és egy nő, akibe hősünk beleszeret. Az értelmes élet mibenlétét kereső történetet november 9-én láthatjuk az Urániában. Rendezője Mihai Sofronea, akinek ez az első nagyjátékfilmje. Daniel Sandu, Az apa, aki hegyeket mozgat meg rendezője már ismert a budapesti román filmhetek közönsége előtt, hiszen első filmjét Egy lépéssel az angyalok mögött címmel a 2018-as válogatásban láthattuk. Most egy magashegyi thrillerrel érkezett, melynek a főszereplője egy nyugalmazott hírszerző tiszt (Adrian Titieni), aki – miután fiát eltűntnek nyilvánították a havasokban – saját mentőegységet szervez, s a keresés közben minél magasabbra jut, annál reménytelenebbé válik az eredmény, ő pedig egyre mélyebbre süllyed bűntudatában.
A filmhetet két szatirikus hangvételű alkotás zárja. November 11-én, szombat este látható Paul Negoescu Derék emberek című társadalmi szatírája, mely idén nyolc kategóriában nyerte el a GOPO-t, a román nemzeti filmdíjat, többek között a legjobb rendezésért, a legjobb forgatókönyvért és a legjobb főszerepért. A filmről a vetítés két vendégét, Radu Romaniuc és Oana Tudor forgatókönyvírót (utóbbit mint szereplőt is) kérdezhetjük majd. A filmhét november 12-én az elsőfilmes moldáv rendező, Ion Borș Szén című mozijával zárul. Főhőse egy traktoros, aki úgy dönt, bevonul a seregbe, és barátjával, az afganisztáni háborút megjárt Vászjával részt vesz a transznisztriai háborúban. A front felé haladva találnak egy elszenesedett holttestet. Megpróbálják emberhez méltó temetésben részesíteni, vállalásuk azonban nem várt kalandokkal és megpróbáltatásokkal jár.
A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik, a közönségtalálkozós vetítéseket (Libertate ’89 – Nagyszeben, Alkalmi kémek, Derék emberek) angol felirattal is. A rendezvény a Román Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.