„Amit kapunk, nem egyszerű szociográfia. Mélyen igaz, megrendítő történetek sora, és az igazságnak, mint tudjuk, a szépséghez nem kevés köze van.” Ilyen és ehhez hasonló gondolatok csalogatták a prózairodalmat kedvelő olvasóközönséget a Magyarság Háza Irodalmi Szalonjába, ahol Shrek Tímea Halott föld ez című kötetének bemutatóján sok mindenre fény derült. S talán az egyik legfontosabb kulcsgondolata az esti beszélgetésnek egyben az irodalom küldetése is: az irodalom – a közhelyszerű gondolat ellenére – egy olyan tükröt tart elénk, melybe belenézve „arcul csapja az a valóság az embert, amit nem ismerünk, illetve, amiről hallottunk, de nem akarjuk elfogadni, hogy létezik”. Ezt igazolja a beszélgetés elején elhangzott A 128-as dandár című novella, amellyel kiléptünk az irodalmi fikciók szülte világból, s rögtön a valóság paraméterein belül mozogtunk, felidézve a Zaporizssja megyében történő eseményeket. Kárpátalján háromnapos gyászt jelentettek be, mi – a budapesti Magyarság Háza Irodalmi Szalonjában ülve – csupán Shrek Tímea szövege révén tudtunk megemlékezni a légicsapásban ártatlanul elhunyt emberekre.
Az Irodalmi Szalon házigazdája, Kalocsai Andrea műsorvezető kiemelte, hogy a Halott föld ez című kötetben Shrek Tímea szerzői látásmódján keresztül észreveszi és felmutatja nekünk, olvasóknak mindazt, ami nem tényszerű, ami nem számít(hatna) egy normális élethelyzetnek.
A könyv eredetileg a cigány zászlón is látható vörös kerék alapján a Tizenhat csakra munkacímet kapta, ám a kéziratot átolvasó Smid Róbert javaslatára a szerző úgy döntött, a kötetcímet – a novellák szövegvilágát teljes egészében átfogó – Halott föld ez félmondatra változtatja. A könyvben szereplő első novellaciklus tartalmát viszont olyannyira meghatározzák a szerző pedagógusi élményei, s a rövidprózák is mindvégig a cigány gyerekek történeteit dolgozzák fel, hogy a szerző elengedhetetlennek látta az eredeti cikluscímek megtartását, amelyek egyben az említett cigány zászló színbéli jellegzetességeire is utalnak: így lett az első ciklus címe Kék sáv, a második pedig Zöld sáv.
A két rész között viszont egy éles elválasztást érzékelhetünk, hiszen míg a Kék sáv a cigány sorsokat foglalja magába, addig a Zöld sáv a szerző életéből, illetve az édesanyja gyerekkori élményanyagából merítkezik. Azt viszont Kalocsai Andrea is hangsúlyozta, hogy a kötet mindegyik novellája a „szerző saját szűrőjén keresztül ugyan, de egyfajta specifikus kárpátaljai létet tükröz”.
A beszélgetés során – s főként a novellák megismerése által – kirajzolódott bennünk a beregszászi cigány tábor képe és hangulata, Shrek Tímea pedig mesélt mindarról, ami az ottani élet velejárója: a cigány iskoláról, a tanításról, a gyerekek szeretetéről, s mindarról, ami számára mindig is az otthont jelentette.
S bár a kötet címe a novellák, illetve a borítókép szemszögéből is értelmezhető, a jelenünk történései mindenképp érzékeltetik Shrek Tímea gondolatait: „Halott föld ez, kicsit talán az hiányzik belőle, hogy a kárpátaljai magyarok ugyan bármennyire halott földön vannak, de nagyon küzdőképes emberek, kitartóak, akkor is ott maradnak, amikor nem lehet.”
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.
A Petőfi-bicentenárium megannyi megemlékezését is figyelembe véve az a sommás megállapítás tehető, hogy az idén tízéves TulipánTündér Produkció, illetve a MySpace Produkció koprodukciójában színre vitt szabadakarat>>>> című koncertszínházi előadás méltán nyerheti el az emlékév egyik legkiemelkedőbb produkciójának címét.