– Mióta írsz kritikákat, hol mikor közöltél először?
– 2012-ben jelent meg az első írásom, a Kulteren. Parti Nagy Lajos első Fülkefor kötetéről írtam.
– Korábban mennyire voltál kritikaolvasó? Volt-e olyan kritikus, akinek „adtál a véleményére” és voltak-e fontos kötetek a számodra?
– Olvastam kritikákat, csak nem irodalomról, inkább filmekről és lemezekről. Ez valószínűleg azért volt így, mert engem nagyon sokáig nem kavart fel a kortárs irodalom, már egyetemista voltam, amikor lettek fontos kötetek. Rakovszky Zsuzsától a VS, Szvoren Edina Pertuja, Tóth Krisztina Pixelje számomra érdekes, kérdésekkel teli olvasmányélmények voltak. Olyan kritikus nem volt, akinek kifejezetten adtam volna a véleményére, inkább azt mondanám, hogy nagyon szeretem az extra hosszú, szinte tanulmánnyal felérő kritikákat, amiknek van terük arra, hogy körbejárjanak több kontextust, vonatkozást az adott kötettel kapcsolatban. Ezeket rendre újra is olvasom.
– Mi vonzott az irodalmi pályára, hogy lettél latinos–magyaros bölcsész?
– Gyerekkoromban sok minden akartam lenni, ha nagy leszek, a régész és a színésznő után a magyar–történelem szakos tanárnál ragadtam le. A latint pedig gimnáziumban szerettem meg annyira, hogy végül erre a szakpárra jelentkezzem. Aztán persze később kiderült, hogy a tanításnál sokkal jobban szeretem az olvasós-értelmezős részét a pályának.
– A szépírói pálya nem vonzott?
– Sosem, de egyszer próba kedvéért összeférceltem egy szapphói strófát. Annyira sok idő és meló kellett ahhoz a négy sorhoz, az eredmény pedig annyira rémes lett, hogy megnyugodhattam abban, nem maradt le a magyar irodalom semmiről azzal, hogy nem próbálkozom az írással.
– Nehéz vagy könnyű váltani tudományos munka és kritikaírás között?
– A szakterületem a 16‒17. század magyarországi irodalma, így néhány évszázadot ugrani kell a váltáshoz, ami nekem elég nehezen megy, szóval vagy az egyiken vagy a másikon dolgozom.
A teljes interjú a Pannon Tükör Online oldalán olvasható.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.