2023. december 06., 11:00
A Magyar Zene Házában rendezték meg A noirtól a rockzenéig – Magyar rocktörténet című képregény bemutatóját, mely a Képes Krónikák Kiadó és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a magyar rock hőskorát jeleníti meg a hatvanas évektől az ezredfordulóig.
„A rock itthon is ránk rúgta az ajtót, és velünk is marad, ameddig csak léteznek gitárok és dobok” –olvasható a szóban forgó képregény fülszövegében, amelyet Mészáros János, a Képes Krónikák Kiadó igazgatója olvasott fel köszöntőbeszédének bevezetéseképp. S hogy a rock valóban ránk rúgta azt a bizonyos ajtót, mi sem mutatja jobban, mint hogy a könyv több mint száz pop- és rockzenészt vonultatott fel eddig még nem látott formában. A képregény lapjain megjelenő legendás zenészek közül néhányan a bemutatóra is ellátogattak, így többek között Buchwart Lászlóval (Bojtorján), Kemény Győzővel (Bojtorján), Meződi Józseffel (Apostol), Papp Gyulával (Skorpió, Dinamit), Schuster Lóránttal (P. Mobil), illetve Szűcs Antal Gáborral (Skorpió, Dinamit, Hungária) nemcsak a könyvön keresztül, de személyesen is találkozhatott a közönség. Mészáros János elmondása szerint a képregény létrehozásában olyan szakemberek vettek részt, mint Magyarország leghíresebb rajzolója, Futaki Attila, aki megálmodta és szakmai irányítása mellett több fiatal tehetséggel – Kántor Mihály forgatókönyve alapján – életre hívta a hatvanas, hetvenes évek nagy rocklegendáit. A könyvnek nem titkolt célja, hogy a fiatal generációkkal is megismertesse a magyar könnyűzene történetét, amely talán „adekvátabb kifejezési forma a fiatalok számára, mintha száraz szövegeket kellene bogarászniuk” – emelte ki Mészáros.
A képregényben megjelenő zenetörténeti korszakok képi világát – amelyet Szabó Csaba és Fritz Zoltán rajzolt meg –, illetve a Kántor Mihály által megírt történetet Jávorszky Béla Szilárd szakmai rálátása biztosította arról, hogy rocktörténetileg is helytálló legyen a projekt. Ennek ellenére helyenként mégis előfordulnak amolyan városi legendák, azaz pontatlanságok, amelyre ezután már a szemfüles olvasó bukkanhat rá egy pályázat keretében. Mészáros János továbbá kiemelte a Petőfi Kulturális Ügynökség, s különösképp Demeter Szilárd szerepét a képregény megvalósításában, amely nem csupán pénzügyi, de egy nagyon erős szakmai hátteret is biztosított a projekt létrehozásának folyamatában. Ami pedig a narratívát illeti, a szöveg írója, Kántor Mihály kihangsúlyozta: a magyar könnyűzene hatvanas, hetvenes éveit egy kitalált szereplő, Pallaghy Karcsi élettörténetén, emlékein keresztül mutatja be a sorozat első része; ezzel is kihangsúlyozva, hogy egy olyan történetbe csöppen itt az olvasó, amelyet nem lehet tűpontossággal visszaadni. Ugyanis mindenkinek, még az akkori zenészeknek és zenehallgatóknak is más-más volt a fontos, az emlékek pedig legtöbbször homályossá teszik az eseményeket. Mészáros János azt is elárulta, hogy a sorozat második része várhatóan a jövő év közepén kerül kiadásra.
A bemutató második részében Németh Levente moderálásában a képregény rajzolói, Szabó Csaba és Fritz Zoltán, a szöveg írója, Kántor Mihály, valamint Pénzes Máté, a Blahalouisiana egyik tagja beszélgettek a könyv létrehozásának különféle folyamatairól. Mindkét grafikus esetében kiemelten fontos volt a részletes kutatómunka, archív felvételeken keresztül, különféle korabeli forrásokból inspirálódtak és minden apró részletet – kezdve a különféle helyszínektől egészen a hangszerek színéig és formájáig – figyelembe vettek a munkálatok során. A hetvenes éveket megjelenítő Fritz Zoltán azt is elárulta, hogy körülbelül másfél évbe telt az egész folyamat, amelyből egy évet csak a kutatásra szánt. Ugyanilyen részletességgel látott neki a munkának a szöveg írója, Kántor Mihály is, aki a mindenki által ismert rocklegendák mellett a szintén nagy befolyással bíró, ám kevéssé ismert underground zenészek történetét is életre hívta a képregényben.
A fiatal generáció zenészeit képviselő Pénzes Máté zeneszeretete egészen gyermekkoráig nyúlik vissza, s nem csupán a söprűnyéllel előadott Fonográf búcsúkoncerttel kapcsolódott a régmúlt nagy rockzenészeihez; hat-hét évesen – bár közvetett módon, de – Papp Gyula Hammond-orgonája indította el nála a zene iránti végtelen rajongást. Tapasztalata szerint az általa is tanított gyermekek túlnyomó többsége ma már nem igazán hallgat zenét, éppen ezért: „ha a karácsonyfa alá bekerülne ez a képregény, mondjuk egy hozzá kapcsolódó bakelitlemezzel, ne adj’ isten egy koncertjeggyel kiegészítve, ahol a hangszereket is láthatják élőben, akkor szerintem meg is van a kezdőlöket, ami lehet, hogy abba az irányba fogja terelni, hogy önállóan fog zenét hallgatni és keresgélni.”
A képregény-bemutató dedikálással és egy rendhagyó tárlatvezetéssel zárult a Nekünk írták a a dalt! rocktörténeti kiállításon Jávorszky Béla kurátor vezetésével.
