A Bartók Béla útról a Hegyvidékre költözik az első budapesti irodalmi közösség.
A 2010. novemberében alapított, budapesti székhelyű irodalmi műhely, a Juhász Anna Irodalmi Szalon 2024. januárjában új helyszínre költözik. Az irodalmi hagyomány jegyében létrejött közösség célja a kezdetektől a kortárs és hagyományos, klasszikus irodalom szerelmeseinek felolvasószínházzal, beszélgetéssel, zenével - közösségben létezni. A havonta megrendezendő összejövetelek Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser ötlete alapján és házigazdaságával valósulnak meg immár 14 éve.
„A Szalon minden munkám alapja és egy régi álom megvalósulása: habár költő édesapám révén beleszülettem az irodalomba, mégis mindig hittem, hogy csak akkor lesz ez a világ a sajátom, ha elkezdem a magam történetét írni. Ha az örökségem egy eszköz lesz ahhoz, hogy a kapott gazdagságot megosszam - ahogy Weöres Sándor tanít: a kincseinket szórjuk szét, adjuk át. Ez manifesztálódik 2010 óta a Szalonban, a főváros első irodalmi szalonjában, ami 14. éve működik töretlenül és teltházzal. Minden est, minden év más, és ennek a történetnek korán sincs vége – januártól új helyszínen, kényelmes, felszerelt épületben várjuk régi és új vendégeinket.” – mondta el az alapító.
Az Irodalmi Szalon életében ez lesz a harmadik helyszín: 9 évig a Bartók Béla úti Hadik, majd 4 évig az előzőtől pár házra lévő Mitzi Kávéházakban tartotta az alapító, Juhász Anna az irodalmi, összművészeti esteket. A Szalon tehát működött történelmi, majd kortárs kávéházban és fennállásához számos utazás, társ-intézmény és rendezvény kapcsolódik.
A fennállásának 14. évében, a sorozat 154. budapesti estjét már a Hegyvidéken köszönti a népszerű Szalon: a Hegyvidéki Kulturális Szalon (Budapest 1124, Törpe utca 2.) gyönyörű épülete, nagyterme ad ezentúl helyet a programoknak. Az épületben természetesen van kávézó, így a hagyományos kávéházi hangulat is adott, egyben az új állomás lehetőség a fejlődésre is. A hegyvidéki helyszín lehetőséget ad a vetítésre, filmek bevonására, jól felszerelt kép-hang-és színpadtechnika biztosítja az estek magas színvonalát, élvezetét.
Első est: január 25. csütörtök.
A Szalon támogatója évek óta, 2024-ben is a Szerencsejáték Zrt. A Szalon irodalmi missziójának elismeréséül 2017-ben elnyerte a Highlights of Hungary díjat, illetve az alapító, Juhász Anna 2022-ben a Prima-díjat.
További részletek a Szalon oldalán: www.facebook.com/jairodalmiszalon
„Az idő igaz” címmel könyvet küldött a jövőbe a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ). A Petőfi-bicentenárium zárásaként elhelyezett időkapszulába Petőfi versei mellé ma is élő költők műveit válogatták be.
A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 12. havi, friss száma – akárcsak az előzők – száz oldalon kínál olvasnivalót.
Isten kezében című versének újraközlésével a 130 éve született barcasági poéta, Bartalis János előtt tiszteleg a szerkesztőség, a decemberi lapszám további költői: a temesvári Eszteró István, a székelyudvarhelyi Nagyálmos Ildikó, a micskei Oláh József és a marosvásárhelyi Márton Károly.
Verskarácsonyfával segíti Viola Szandra író, költő a sukorói Vadmadárkórházat, és segíthetjük mi is, ha megvásároljuk a magyar költők soraival ékesített díszek valamelyikét. A verskarácsonyfa-állítás hagyományát még 2014-ben indította el Viola Szandra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Azóta pedig olyan impozáns helyszínek adtak neki otthont, mint az irodalmi és történelmi múltjáról méltán híres Centrál kávéház. A verskarácsonyfán klasszikus és kortárs versek egyaránt megtalálhatók, amelyek olvasgatása az ünnepek valódi átélését is segítheti.
„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is”
Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége.
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.