Birtalan Andrea Mifelénk nincsenek padok című verseskötetében a „természetes beszéd költőiségére épít. Így döccenéstelen az alkaioszi strófa, a szonett, a tercina, a haiku… Kedvemre van, ha egy költő ismeri a szakmát. A legtöbben életük során egyetlen verset írnak – sokféleképpen. Ez igaz Birtalan Andreára is. Próbaképp összerakosgatok sorokat nagyon különböző megszólalásaiból: úgy születtünk átkozottan / a homlokunkon lábnyomokkal / milyennek képzeled a kétségbeesést / bitófát ácsoló anyákról álmodom / áramütésként jár át most a pánik / hogy puszta ésszel fojtod meg magad / úgy bontod second hand-lelkedet / mint nagyanyád a kötött pulóvered… Felismerhető hang, sokféleségében azonos” – olvashatjuk Zalán Tibor sorait a kötet fedőlapján.
Fehér Enikő Az analóg ember című alkotása egy ciklikus novellafüzér, melyben Fekete Izsák kispolgári életét ismerheti meg az olvasó. „Ebben a világban bármi megtörténhet. Még a jövő is, ami azelőtt megszakadt, hogy elkezdődhetett volna. Fehér Enikő fantasztikus nyelvi leleménnyel megkomponált, abszurdba hajló, Kafkát, Tart és Krasznahorkait egyszerre idéző elbeszélései lét és nemlét peremén játszódnak, és megrendítő hatást tesznek az olvasóra” – mondja Bánki Éva a kötet fülszövegében.
A repertoárban elsőkötetesek is helyet kapnak. Gere Nóra Éva Repedések című művével debütál az olvasóközönség előtt, melyről Muszka Sándor a következőket írja: „Többkötetes szerzőket megszégyenítő igényességgel és pontossággal vezet minket szerelmeken, kórházfolyosón, Budapesten és Prágán át, hogy bejárva az utat önmagunkhoz érkezhessünk.”
Gerencsér Anna már több kötettel is megajándékozta olvasóit, 2020-ban jelent meg Az ajtó másik oldalán című novelláskötete, 2022-ben pedig Kimondatlan kívánságok címen adta ki első regényét. Most egy újabb regénnyel jelentkezik, amely a Krokodilmadár koronája címet viseli. „Ez a regény az egyiptomi mitológia egyik leginkább sértetlenül fennmaradt történetét, az Ozirisz-mítoszt, majd Széth és Hórusz küzdelmét beszéli el. Ismerd meg az istenek emberi oldalát e történetben, ahol szórakoztató és megrázó fordulatok váltják egymást: erőszak és erotika, árulás és álmodozás, bitorlás és bosszú az ókori Egyiptom színterein” – olvashatjuk a kötet fülszövegében.
Kopriva Nikolett 2020-ban debütált Amire csak a fák emlékeznek című verseskötetével. Második és egyben legújabb kötetéről, a Kővé zsugorodott országról Miklóssi Szabó István a következőket írja: „Nikolett legújabb kötete mellőzi a ciklusokat, egészként próbál tekinteni a töredezett létre. Így alkot egységet ott, ahol háború szaggat. Központi témája az otthonkeresés, ennek kudarca olyan világba vezet, melyben ismeretlenek az útvonalak, kicseréljük az arcunkat, a vihar elől pincébe zárkózva várjuk a feltámadást.”
L. Takács Bálint első, Brad Tip című novelláskötete után első regényével is jelentkezik. „Az író, aki alkotni akar egy pszichedelikus Madách-parafrázist, amelyben perverz népmesei elemek keverednek groteszk humorral, paradox létfilozófiával és parodisztikus ultraerőszakkal” – olvashatjuk a könyv fülszövegében.
Nagy Milán László Kapunyitási pánik címre hallgató első verseskötete az egyszerű szerepkörökben mozgó emberek – az anyák, az apák, az időről, időre kisebb helyi katasztrófaként megjelenő nők – történeteit helyezi középpontba. A költő „mesél, érett és természetes költészettel. Szépséget csinál tehát, amivel olykor megmosolyogtat, de még gyakrabban, mivel ez realista költészet, ízekre szed” – írja Horváth László Imre a kötet fülszövegében.
„Polgár Kristóf második kötete az első, Hamlet retúr című verseskönyv szerves folytatása. De nem retúrja: utazás tovább, távolabb, beljebb a költészet lehetőségeinek országába.” A porondmester naplójából című verseskötetet szövegeit az utazás és a színházak világa kötik össze, s ebben az újraalkotott miliőben a porondmesteré lesz a főszerep.
Sarnyai Benedek szintén elsőkötetes szerző, kinek Elfeledték magukat című művéből most egy kis ízelítőt ajánlunk az olvasónak: „Úgy kell elképzelni, hogy a Garcz képein még a Kaporynak is mosolygós arca volt. Pedig a polgármester nem emlékezett rá, hogy a szája akárcsak egy pillanatra fölfelé görbült volna, mikor a Garcz megnyomta a kioldógombot. A Kaporynak isten tudja, mióta nem láttam vigyort az arcán, és még fehérkáposzta-levet sem iszik, utálja. Azután kezdődtek a gyomorbántalmai, hogy orvosi javaslatra föl kellett hagynia kedvenc italával, az ecetes lilakáposzta-lével.”
Szeder Réka Mi majd másképp című első prózakötete nyolc perspektíván keresztül mutatja be egy család történetét, egy család három generációját. „Összesűrített életeik mindazt tartalmazzák, amivel nap mint nap találkozunk: transzgenerációs traumák, titkok, lelki, fizikai abúzusok, alkoholizmus, borderline, Alzheimer… – a hibás viselkedési minták pedig makacsul öröklődnek: elkísérik, megtalálják az újabb és újabb családtagokat.”
A mai nap ünnep az unitáriusoknak. Ez a nap egyházuk születésnapja, de ünnep nekünk, magyaroknak is, idebenn és odakünn, hiszen 456 évvel ezelőtt a Tündérkert ezen a napon mutatott példát a világnak vallási türelemből és lelkiismereti szabadságból. Olyan példát, minőt amerikai barátaink a Függetlenségi nyilatkozattal csak 1776-ban, a franciák pedig az Emberi és polgári jogok nyilatkozatával csak 1789-ben tudtak fölmutatni. 1568-ban Tordán a tekintetes erdélyi karok és rendek kijelentették, hogy „ki-ki tartsa meg hitét, amelyet akar, az új és a régi szertartásokkal, megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tetszik, de bárkinek a sérelme nélkül.”
Harminckilenc esztendősen, 2024. január 2-án méltósággal viselt, gyors lefolyású betegség következményeképp elhunyt Futaki Attila, a kortárs képregény Magyarországon és külföldön is rendszeresen publikáló, meghatározó alakja. A gyászhírt családja közölte a prae.hu művészeti portállal.
A 2010. novemberében alapított, budapesti székhelyű irodalmi műhely, a Juhász Anna Irodalmi Szalon 2024. januárjában új helyszínre költözik. Az irodalmi hagyomány jegyében létrejött közösség célja a kezdetektől a kortárs és hagyományos, klasszikus irodalom szerelmeseinek felolvasószínházzal, beszélgetéssel, zenével - közösségben létezni. A havonta megrendezendő összejövetelek Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser ötlete alapján és házigazdaságával valósulnak meg immár 14 éve.
„Az idő igaz” címmel könyvet küldött a jövőbe a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ). A Petőfi-bicentenárium zárásaként elhelyezett időkapszulába Petőfi versei mellé ma is élő költők műveit válogatták be.
A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 12. havi, friss száma – akárcsak az előzők – száz oldalon kínál olvasnivalót.
Isten kezében című versének újraközlésével a 130 éve született barcasági poéta, Bartalis János előtt tiszteleg a szerkesztőség, a decemberi lapszám további költői: a temesvári Eszteró István, a székelyudvarhelyi Nagyálmos Ildikó, a micskei Oláh József és a marosvásárhelyi Márton Károly.
Verskarácsonyfával segíti Viola Szandra író, költő a sukorói Vadmadárkórházat, és segíthetjük mi is, ha megvásároljuk a magyar költők soraival ékesített díszek valamelyikét. A verskarácsonyfa-állítás hagyományát még 2014-ben indította el Viola Szandra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Azóta pedig olyan impozáns helyszínek adtak neki otthont, mint az irodalmi és történelmi múltjáról méltán híres Centrál kávéház. A verskarácsonyfán klasszikus és kortárs versek egyaránt megtalálhatók, amelyek olvasgatása az ünnepek valódi átélését is segítheti.