Gerencsér Anna

Interjú Vöröskéry Dórával

Vöröskéry Dóra 1995-ben született Békéscsabán. Szegeden szociális munka szakon tanult, jelenleg kultúrdiplomáciát hallgat az Andrássy Egyetemen. 2016-ban kezdte meg művészeti karrierjét a KMTG ösztöndíjasaként az Előretolt Helyőrség Íróakadémián, azóta rendszeresen publikál különböző folyóiratokban, illetve két novelláskötete jelent meg: a Magyar Írószövetség debütdíjával is kitüntetett Röpképtelen madarak (2019) és A pozitív egész számok jelentéktelenségéről (2021). 

Kincses Krisztina

„Olyan dalra táncolni, amit más nem hall” – interjú Vöröskéry Dórával

Amikor már unalmas a földön járni, akkor jön el a fantasy ideje, hogy pár órára vagy akár néhány percre kiragadja olvasóját a szürke hétköznapokból, és egy mágikus világba varázsolja el. Szerencsénkre a Vöröskéry Dóra által megalkotott univerzumok, és a benne élő misztikus lények épp e célból jöttek létre. Most azonban megkértük az írót, hogy a sellőkkel, varázslókkal, boszorkákkal és egyéb bűvös figurákkal teli világából kilépve meséljen végre magáról is. Így került szóba a magas- és populáris irodalom viaskodása, a mesék fontossága, az íróközösségek

Helyőrség

Fiatal szerzők: Vöröskéry Dóra

Ilyés Krisztinka

A valóság paraméterei mögül – recenzió Vöröskéry Dóra új kötetéről

Az írónő különlegességét a második novelláskötetében, A pozitív egész számok jelentéktelenségéről című alkotásában is felfedezhetjük. A mesés és természetellenes elemekkel teletűzdelt könyv novellái alighanem a felnőtt korosztályt szólítják meg – így az sem meglepő, hogy Vöröskéry nem távolodik el a valóvilág eszközeitől és helyszíneitől. Egy-egy szokatlannak tűnő esemény a színházban, a munkahelyen vagy akár a családi ház falain belül éri utol a főhősöket.

Kincses Krisztina

Mi is a valóság? – Recenzió Vöröskéry Dóra Röpképtelen madarak című debütkötetéről

A bináris sémák által meghatározott világunkban már képtelenség bármit is végleteit figyelmen kívül hagyva megítélni vagy magyarázni, így maga az irodalom és annak kisebb-nagyobb részei is mind ellentétpárok köré szerveződnek. Erre a szilárd talajra épül az irodalmi gondolkodás egyik legjelentősebb szeleteként megmutatkozó dekonstrukciós olvasáselmélet, vagy a magának egyre nagyobb hírnevet szerző fantasyirodalom, amely a képzelet és a valóság végeláthatatlan ütköztetésében képződik meg.

Szalai Klaudia

Egy világ megismerése a mesés elemek adta lencsén keresztül – interjú Vöröskéry Dórával

Ha a mesékre gondolok mindig nagyszüleim jutnak eszembe. Ahogyan a kanapén ülve egymásnak szavaltuk el az Öreg néne őzikéjét. Vagy ahogyan a kerti sétánk során egy nyers karalábéval a kezemben mondtam el gondom s bajom a répáknak, szavaltam és meséltem a szilvafáknak – mert nagypapám mindig is úgy tartotta, hogy akkor nő jó nagyra a termés, ha mesélünk neki. Harmóniában éltem a természettel, s gyakran éppen ezért vágyódom vissza a múltba, a gyermekkoromba, a kertbe és a nagymamám ölébe.