Tamási Áron 125. születési évfordulójának alkalmából turnézik Erdélyben az Irodalmi Szalon. Az eseményen bemutatták dr. Sipos Lajos irodalomtörténész Tamási Áronnal foglalkozó kötetét, melynek címe Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében ismét erdélyi turnéra indult Juhász Anna Irodalmi Szalonja. Ez alkalommal Székelyföldre látogattak el, az utazás témája pedig a 125. éve született Tamási Áron munkássága, élettörténete, otthonszeretete. Az Irodalmi Szalon legelső állomása Gyergyószentmiklós volt. A június 2-án zajlott beszélgetést a Salamon Ernő Elméleti Líceum dísztermében tartották. Az est vendégei dr. Sipos Lajos irodalomtörténész és Kányádi Szilárd színművész voltak, Juhász Anna irodalmár moderált.
Különböző megragadó témák merültek fel Tamási Áron életével kapcsolatosan. Dr. Sipos Lajos mesélt az író gyerekkoráról is. Tamási Áron egy nyolcgyerekes család legidősebb fia volt, édesapja mezőgazdásznak szánta. Egy baleset következtében azonban inkább őt küldték tovább iskolába testvére helyett. Amúgy is tudták róla, hogy okos, boldogulni fog az iskolapadban.
Kányádi Szilárd színművész felolvasott a Szellemi tisztesség, Szülőföldem és a Mind magyarok vagyunk című művekből is, ezekből kiindulva esett szó az otthonról, Farkaslakáról, és hogy miként talál az ember otthonra az irodalomban. Juhász Anna így fogalmazott: „A Szülőföldemet nagyon szeretem olvasni. Hirtelen otthon leszek, érzem, hogy beenged az életébe. (…) Olyan közel enged ahhoz a világhoz, ami nekem budai lányként csupán egy messzi táj volt… És hogy januárban először jöhettem Székelyföldre, most én is elsírtam magam, mert hirtelen mindent megértettem, amit a lapokról olvastam, többek között Tamási Árontól”.
Mindezek mellett érdekes történeteket hallhattak a jelenlévők az erdélyi íróról. Bizonyára kevesen tudták Tamási Áronról, hogy már kisiskolásként kitűnő beszédűnek, tizenegy éves korában ráadásul a falu elsőszámú kaszásának tekintették. Amerikai utazásakor azon is elgondolkozott, hogy a továbbiakban angolul írjon, de a nyelvi ismeretek hiányában mégiscsak magyarul folytatta az írást.
A Tamási Áron-tematikájú Szalon-estek Gyergyószentmiklós után Csíkszereda- és Székelyudvarhely városába is megérkeznek, az érdeklődők együtt ünnepelhetik és ismerhetik meg jobban a 125. éve született erdélyi író munkásságát.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.