Helyőrség: A 32. Művészetek Völgye sajtótájékoztatója

2023. május 12., 18:26
Művészetek Völgye/ Fotó: Fekete Tibor Kristóf

A tavasz végéhez közeledve lassan ideje felvenni a ritmust és belekóstolni a nyári fesztiválszezon kínálatába. A Néprajzi Múzeumban megtartották az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának, a Művészetek Völgyének a sajtótájékoztatóját, mely – a nagyszabású kulturális rendezvényhez illően – egy rövid zenés előadással, kedvcsinálóval indította a 32. alkalommal szervezett fesztivál programtervezetének, újításainak bemutatását. Hogy pontosan mire is számíthat a Völgybe ellátogató kultúrakedvelő július 21. és 30. között, azt lehetetlen néhány mondatban körülírni, viszont Vecsei H. Miklós és Szirtes Edina Mókus, a fesztivál két emblematikus udvargazdájának előadásából nagyszerű ízelítőt kaphattunk abból a hangulatból, amely mindig is jellemző volt a fesztiválra. Az elhangzott két Cseh Tamás-dalra, a Keresztben jégeső és a Csönded vagyok című dalokra Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye igazgatója és egyben a sajtótájékoztató levezénylője úgy reflektált, hogy ez a csönd és egyben a sokszínűség az, ami évről évre, most már 32. alkalommal fogja összehozni az embereket Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden.

A Veszprém–Balaton régió egy közös pályázattal nyerte el a 2023-as Európa kulturális fővárosa (EKF) címet, amelynek így részese lehet a Művészetek Völgye is. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint ez a fesztivál tökéletes példája annak, hogy a kultúra nemcsak a szabadidő eltöltésének módja lehet, hanem egy olyan tényező is, amely – regionális szinten – közösségeket hoz mozgásba, ugyanakkor gazdasági tényezővé is tud válni, munkahelyeket tud teremteni; olyan lehetőségeket kínál az ott élő embereknek, amelyek tágítják a perspektíváikat.

Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára ugyan nem tudott jelen lenni a sajtótájékoztatón, de szavait a fesztiváligazgató tolmácsolta a sajtó munkatársainak. Az államtitkár beszédében főként a fesztivál különleges atmoszféráját hangsúlyozta: ,,Aki belép, olyan közösség részévé válik, amely szavak nélkül is egy nyelvet beszél, melynek egyenrangú része a látogató, a vendég fellépő, a szervező vagy bárki, akinek dolga, célja és egy álma van itt. Azt hiszem, hogy ez az együtt alkotási érzés a fesztivál másik igazi vonzereje, az összművészeti palettán túl. Itt eltűnik a távolság színpad és nézőtér, művész és rajongó, alkotó és látogató között.”

Oszkó-Jakab Natália a közel 2200 programból sorolt fel néhányat, ezután arra is kitért, hogy a tavalyi évhez képest a szervezők mennyi és milyen újdonságokkal várják a fesztiválozókat. Így kerültek szóba az új helyszínek: a Közlekedési Múzeum, az Egyetemi Udvar, de a Családi Kultúrtér is először lesz jelen az idei fesztiválon, és saját udvarral jelentkezik majd a Magyar Jazzszövetség is.

A Kőbánya Udvarként ismert ikonikus helyszín idéntől, Póka Egon tiszteletére, a Póka Udvar nevet viseli. Az átkeresztelt udvarról részletesebben a híres basszusgitáros lánya, Szakadáti-Póka Vanessza, a Petőfi Kulturális Ügynökség oktatási programigazgatója mesélt: ,,A Póka Udvar a névváltoztatást leszámítva nem sokat változott, hiszen ugyanúgy könnyűzenei, élőzenei produkciókkal fogjuk feltölteni az ikonikus Gástya-árkot, teret adva mindenféle művészeti ágnak és művészeti ágakon belül is kifejezetten az élő zenének.” A PKÜ oktatási programizgatója azt is hozzátette, hogy a Póka Udvarban teret kapnak a kezdő, de tehetséges fiatalok, ám legendákkal is találkozhatunk náluk, többek között Tátrai Tibor új zenekarával, de ha minden igaz, Deák Bill Gyula is tiszteletét teszi a Völgyben. Szakadáti-Póka Vanessza a Petőfi Kulturális Ügynökség másik udvarát, a tavaly debütáló Petőfi Udvar programajánlóját is röviden összefoglalta: lehetőségünk lesz megismerkedni a Magyar Kultúra magazinnal, a Helyőrség.ma irodalmi portállal és az Eleven Költők Társaságával is. ,,Aki egyszer betér a Petőfi Udvarba, az nagyon nehezen fog tudni onnan kiszabadulni, hiszen változatos és nagyon színvonalas produkciókkal készülünk – ezáltal megmutatjuk azt is, hogy a PKÜ feladata lehetőséget adni, teret biztosítani mind az év 365 napjában, de ugyanúgy a Művészetek Völgyében is” – zárta gondolatait a programigazgató.

 

Több mint 40 helyszínnel és 2200 programmal várják tehát a völgylakókat, s a fesztivál különlegessége, hogy minden korosztálynak tud kínálni valamit. „Azt szeretnénk megmutatni, hogy attól még, hogy valaki szülővé válik, nem feltétlenül kell teljesen megváltoztatnia a szokásait, lehetősége nyílik ugyanúgy a kultúrafogyasztásra” – emelte ki a Művészetek Völgye általános igazgatója. A gyermekeknek ugyanis szintén számos programmal készül a Művészetek Völgye csapata, többek között Hobo is mesét olvas majd a legkisebb völgylakóknak. Mindenképp érdemes tehát böngészni a műsorfüzetet, készülni és hangolódni a jobbnál jobb programokra, rendezvényekre.

Egy rendhagyó bejelentés is elhangzott: Petrányi Barna, illetve Petri Bernadett számolt be a The Big Green kezdeményezéséről, mely 2024-re egy új udvart visz a Művészetek Völgyébe, mindez pedig tovább erősíti majd a fenntarthatóság gondolatát is. „Hogyha a környezetvédelemről és a környezetről beszélünk, akkor minden esetben disztópiával találkozunk. Szerintem a művészet egyik nagyon-nagyon fontos szerepe lehetne az, hogy egy pozitív képet adjon, azért is, mert egy pozitív képhez sokkal könnyebb csatlakozni” – emelte ki Petrányi Barna. Fontos hangsúlyozni, hogy többek között ökológiai tanulást, az oktatásba is bevont környezetvédelmi értékek művészeti eszközök általi elsajátítását kínálja majd a projekt. Mindez pedig kutatás is egyben, melynek során megvizsgálják, hogy a művészetek valóban befolyásolják-e az emberek gondolkodását, viselkedését. A The Big Green lényegiségét Petrányi Barna a következőképp foglalta össze: „Olyan helyszínt szeretnénk kialakítani, ahol minden a természetvédelem és a művészet kapcsolatáról szól, minden arról szól, hogy a természet miként inspirálhatja a művészeket és a művészek hogyan inspirálhatják a közönséget arra, hogy egy fenntartható társadalomban tudjunk élni.”