A Magyar Írószövetség és a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány közös rendezvényét, a Méhes György meseíró pályázat eredményhirdetését és ünnepi díjátadó gáláját tartották péntek délután, amelynek a Benczúr-ház díszterme adott otthont. A még márciusban meghirdetett pályázat a gyermekirodalom bővítését tűzte ki első számú céljául, amely ezen túlmenően Méhes György jelentős meseírói munkásságát is életre hívja, fókuszba helyezi. Az anonim pályázatra 49 érvényes pályamű érkezett be, ezek közül a szakmai zsűri kiválasztotta a legjobb három alkotást. A díjátadót Kolti Helga színművésznő Méhes György-mesék előadása, és Szokolay Dongó Balázs zenész hangszerjátéka tette különlegessé.
„Tavaly egy nagyon szép hagyomány indult el, hogy Méhes György Kossuth-díjas író, drámaíró, meseíró életművét próbáljuk ápolni, valamint a kortárs írókat is arra ösztönözni, hogy az ő szellemiségében, Méhes György előtt tisztelegve, önálló, saját műveket hozzanak létre” – emelte ki Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke, aki azt is hozzátette: a Nagy Elek – az író fia – által létrehozott Méhes György Alapítvány kulcsszerepet töltött be az említett pályázat létrejöttében, anyagi hátterének biztosításában, nem beszélve arról a számos, különböző módú támogatásról, kezdeményezésről, amely mind a kortárs írók jólétét szolgálja. „Ma este elhangzik két mese az ő életművéből és látni fogják, hogy nem véletlen az sem, hogy jónéhány általános iskolai olvasókönyvben felbukkannak ezek a szövegek. Ugyanis egy olyan mesevilág, mesebeszéd, történetszövés az övé, ami úgy gondolom, a gyermekeket is megfogja, leköti, az olvasásra, betűszeretetre ösztönzi, és ami talán még ennél is fontosabb, értékekre tanítja” – hangsúlyozta Erős Kinga.
Tavaly a drámai művek kerültek fókuszba, idén a mesék világa bontakozhatott ki, jövőre pedig vélhetően a próza más területeit, ezen belül is főként a kisregény műfaját célozza meg a Magyar Írószövetség és a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány.
„Apám egy csodálatos ember volt. Egy vidám, derűs egyéniség volt, és még a nehéz időszakokban is megőrizte ezt a derűsségét, miközben pedig dolgozni is tudott” – mesélte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kurátora, az író lánya, Sárkány-Nagy Erzsébet. Édesapja a meseregényekkel kezdte pályafutását, amely természetesen akkor még a gyerekkorát élő kislányának a kedvenc olvasmányaivá váltak, s melyek mai napig sok gyerek könyvespolcát színesíti. A Világhíres Miklóst és a Szikra Ferkót követően – melyek azóta is egyéni kedvencei Sárkány-Nagy Erzsébetnek – megjelentek azok a drámaszövegek, amelyek már a kolozsvári színházakat is meghódították, s mint ahogy az író lánya is kiemelte, nagyon sokszor telt házas tapsviharba torkollott egy-egy előadás. Egy idő után a drámákat felváltotta a regény műfaja, melyek között olvashatunk olyat is, melyet maga az alapítvány kurátora forszírozott.
„Vele töltöttem az utolsó három évét. Ezekben az években már nem írt, csak úgy mesélt.” Ez egy olyan időszak volt mindkettőjük számára, amikor sokat beszélgettek, Sárkány-Nagy Erzsébet sok mindent megtudott édesapjától, ezt a tudást, az édesapjáról megőrzött emlékeket pedig öccsével, Nagy Elekkel tovább kell adniuk a következő generációknak, az utódok számára is, hiszen, hangsúlyozta: „mesélünk róla, mert így tartjuk életben.”
Az est végén Erős Kinga kihirdette a Méhes György meseíró pályázat győzteseit.
Harmadik helyezést ért el Hegedűs Imre János Gyuri bá Csodaországban című meséjével. A második helyezést Lőrincz P. Gabriella A kályha és a kislány című alkotása kapta. Az pályázat első helyezettje Kertész Dávid, akit a Hogyan tanultam meg mesélni? című művéért jutalmaztak.
Gratulálunk a meseíró pályázat nyerteseinek!
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.