A Nagyváradon szerkesztett és kiadott irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 7. számának kezdőanyaga „a magyar irodalomtörténet lelkiismerete” titulussal méltán kitüntetett, nemrég elhunyt Pomogáts Bélának állít emléket. Literatúránk egyik legnagyobb értékőrzője és értékfelmutatója volt ő, a határokon túli magyar irodalom utazó nagykövete, akinek gazdag életműve grandiózus kultúrmisszióként vonul be nemzeti örökségünkbe. A tíz évvel ezelőtt Nagyváradon, a X. Partiumi Írótáborban elhangzott kisesszéjének újraközlésére a Restitutio in integrum sorozatban kerített sort a szerkesztőség.
Kocsi Csaba művészinterjúja a Györfi szobrászdinasztia püspökladányi tagját, Lajost hozza olvasóközelbe, Goron Sándor irodalomtörténész egy „merész vállalkozást” méltat: William Shakespeare összes szonettjének magyar fordítását, az érmihályfalvi kortárs költő, Szilágyi Ferenc Hubart kevéssé ismert munkáját.
Verssel ezúttal Eszteró István, Oláh András, B. Mihály Csilla, Márton Károly van jelen a lapszámban, de ebbe a sorba illik Nótáros Lajos huszonöt haikuja is. A prózai írások szerzői: Szentpáli Gavallér Zsuzsa, Tóth Ágnes, Szentgyörgyi László, Besenyődi Judit.
Tóth Hajnal egy fiatal képzőművész nagyváradi bemutatkozásáról ír: Marian Noémi Éva Belső tükröződések címmel állított ki a Tibor Ernő Galériában. Nem mellékesen az ő művei illusztrálják a friss folyóiratszámot.
Zenei témájú Tóth Gábor és Molnár Judit írása: előbbi a Ch. F. D. Schubart nevű Mozart-kortárs zenekritikusról rajzol érdekes pályaképet, utóbbi az ifjú Kaganovskiy házaspárral, Arturral és Eszterrel készített rövid interjút. Szintén muzsikus a lapszámban következő írás főszereplője: Báder Olivér dzsesszgitáros, aki két budapesti kollégájával új projekttel mutatkozott be „örök visszatérőként” a műfaj kedvelői előtt.
Fried Noémi Lujza könyvismertetése a híres elméleti fizikus, Stephen Hawking Rövid válaszok a nagy kérdésekre című, 2018-ban, már halála után megjelent művéről szól, Szombati-Gille Tamás pedig ezúttal A bálna című filmdrámát ajánlja a mozgóképek kedvelőinek.
Farkas László helytörténeti sorozatában a híres román hegedűművész és komponista, George Enescu 1927-es nagyváradi fellépéseiről ír a korabeli magyar sajtó beszámolóiból merítve, anekdotikus elemeket is beemelve az érdekes korrajzba.
A Várad májusi száma megrendelhető a varadszerkesztoseg@gmail.com e-mail címen, amelyen előfizetés is eszközölhető. A megrendelők a folyóiratot postán kapják meg, a korábban megjelent lapszámok a Varad.ro honlapon is megtalálhatók.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.