– Miért kezdtél el gyerekkönyveket írni?
– A zöld macska titka című gyerekregényem eredetileg nem könyvnek készült, pontosabban nem olyannak, amelyet levehetünk a könyvespolcról. A lányom tizedik születésnapjára szántam. Ahogy az lenni szokott, akkoriban kicsit bedaráltak a hétköznapok, és az ajándék mese nem készült el időben, viszont egyszer meséltem róla Csapody Kingának, a Manó Könyvek főszerkesztőjének. Beleolvasott, tetszett neki. A kötet végül 2018 nyarán jelent meg, és már akkor benne volt a szándék és a lehetőség, hogy esetleg folytatni lehessen.
– Könnyen tértél át a felnőtteknek szóló szövegek után a gyerekeknek való írásra?
– A felnőtt olvasóknak alapvetően cikkeket írok, ami teljesen más műfaj, ez viszont nem jelenti azt, hogy odafigyelésben, koncentrációban különbség lenne a kettő között. Szeretek váltogatni a műfajok és a különböző írói tevékenységek között (legyen szó akár cikkírásról, fordításról vagy egy meséről), mindegyik másképp tölt fel, és valahogy mindegyik kiegészíti a másikat.
– Gyerekként milyen meséket olvastál? Van olyan, ami a mai napig különösen fontos számodra?
– Gyerekkorom meghatározó emléke, hogy sok könyv vesz körül: az, hogy könyv van otthon, nagyjából olyan természetes volt, mint hogy van otthon kenyér. Az első könyv, amelyet önállóan olvastam, valamelyik Vackor volt, az első kötet pedig, amelyet újra- és újraolvastam, A kis Nicolas, amelynek a humorát a mai napig nagyon bírom.
– Vannak olyan művek – magyar vagy külföldi klasszikusok vagy kortárs mesék –, amelyek közvetlenül inspirálnak a saját műveid írása közben? Sok mesét olvasol most is?
– A tudat mélyén valószínűleg minden egyes kötet (de akár film, zenemű, bármi) erősen hat ránk, de közvetlen inspirációról nem tudok beszámolni. A zöld macska könyveknél az elsődleges szempontom például az volt, hogy egy vagány kislány legyen a hőse, mint ahogy az is, hogy ne realista környezetben játszódjon, hanem a kalandok egy kicsit elemelt világban, az állatok között játszódjanak. Írás közben igyekszem némi távolságot tartani minden olyan műtől, amely hatással lehetne rám, de közben, a munkámból adódóan, rengeteg mesekönyvet olvasok, és nagyon jó látni, hogy milyen sokféle hang közül választhatunk ma már.
A teljes interjú a Librarius oldalán olvasható.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.