Az új kiírások az itthoni és a külföldi szereplőkhöz egyaránt szólnak: a magyar tudományos műfordítók, szépirodalmi szerzők, irodalmárok mellett nemcsak a hazai kiadók és ügynökségek, hanem külföldi könyv- és folyóirat-kiadók, valamint színházak, színtársulatok, illetve a magyar irodalmat idegen nyelvre fordítók is a megszólítottak között vannak.
A pályakezdő és tapasztalt műfordítók ebben az évben is két külön kiírásra pályázhatnak: nem teljes műveket várnak tőlük, hanem olyan mintafordításokat, hosszabb részleteket, melyek segítségével könnyebb kiadót találni külföldön a fontos és számukra kedves klasszikus vagy kortárs magyar irodalmi műveknek.
A Petőfi Kulturális Ügynökség a szövegek mellett a szerzők nemzetközi bemutatkozását is segíti. A Mutasd magad! – irodalmi transzfer pályázat azokat a magyar nyelven író szerzőket, fordítókat, irodalmárokat segíti, akik saját műveikkel meghívást kapnak egy külföldi rendezvényre, fesztiválra, könyvbemutatóra, író-olvasó találkozóra, színházi bemutatóra vagy tudományos konferenciára. Alkalmazkodva az ilyen típusú események megszervezésének gyakorlatához, a pályázat a meghirdetéstől számítva egészen december 31-ig nyitva áll, az elbírálás folyamatos.
A magyar kiadók és ügynökségek részére ugyancsak mintafordítási pályázatot hirdet a PKÜ, hogy a nyertes pályázók külföldi tevékenységüket profi, idegen nyelvű anyagokkal és az ezek alapján összeállított, jól használható portfólió kialakításával tehessék hatékonyabbá és sikeresebbé.
A külföldi kiadók magyar szerzők szépirodalmi műveinek vagy értekező prózájának fordításához és megjelentetéséhez kaphatnak segítséget. A Petőfi Kulturális Ügynökség különösen fontosnak tartja az illusztrált könyvek kiadásának elősegítését, ezért külön kategóriában kezeli az ilyen művekkel pályázókat.
A pályázati rendszer egyik izgalmas eleme a kortárs és klasszikus magyar drámairodalom gyöngyszemeinek idegen nyelvű előadását ösztönzi. A magyar drámai művek fordításával jelentkező külföldi székhelyű vagy magyarországi, de idegen nyelven játszó színházak, társulatok, előadóhelyek egyben azt is vállalják, hogy a lefordított darabot színpadra állítják.
„2021-ben száz külföldi kiadó 139 nyertes pályázatát ünnepelhettük körülbelül 250 ezer euró összértékben. A magyar irodalom legkülönbözőbb műveit ennek köszönhetően 31 nyelvre kezdték el lefordítani, a kínaitól és a vietnamitól kezdve a kazahon át a nagy világnyelvekig. Emellett 92 fordítói pályázatot tudtunk honorálni, 27 nyelvre. Mintafordítási pályázatunkon 11 magyar kiadó nyert, 33 ezer euró összértékben segítettük azon törekvéseiket, hogy idegen nyelvű portfóliót tudjanak összeállítani műveikből. Emellett – és összeg szerinti kicsinysége mellett ez az egyik büszkeségünk – sikerült elindítanunk a magyarra fordító fiatal tudományos fordítók ösztöndíját, a Baumgarten-díjas polihisztorról elnevezett Dienes Valéria pályázatot.
Ezek a számok nagyon nagyok, a magyar irodalom fordítása és fordítói pár éve, a Petőfi Kulturális Ügynökség keretei között elindított támogatási struktúrának köszönhetően folyamatosan dolgozhatnak a magyar irodalom műveinek tolmácsolásán és közvetítésén. Ez különösen fontos volt a pandémia éveiben, amikor sokuk elvesztette más munkáit, kényszerszünetet kellett tartania egyetemi vagy egyéb tevékenységeiben. Pár éve a teljes szakmai közeg tanácsát megkérdeztük, amikor kialakítottuk és megújítottuk a fordítástámogatási pályázatok egymásra épülő rendszerét – ez már működik, beérett, egyfajta aranykorba léptek a magyar irodalom külföldi fordítói” – mondta el Pál Dániel Levente, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalom szakmai igazgatója.
A február 15-én megjelenő pályázatok minden eddiginél nagyobb keretösszeggel, több mint hatvanmillió forinttal segítik a magyar irodalom „exportját”. A tavaszi forduló után, az elmúlt évek gyakorlata szerint indul majd az őszi forduló, nagyságrendileg megegyező keretösszeggel.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.