„Egyszer meg én magam mentettem meg a Nemzeti Színházat a leégéstől. Macbethet adták, valamennyi színfaltoló, masiniszta mind el volt foglalva a kísértet-királyok tologatásával; én a proszcénium-színfal mögött álltam. Egyszer csak észreveszem, hogy egy színfali gázlámpa csövének a csavarja kiesik, s arra a tág lyukból karvastagságnyi lánggal tódul elő a gáz. Csak egy percnyi habozás, tétovázás, s az a gázláng felcsap a zsinórpadlásig, s a színpad lángba borul. Én azonban nem vesztettem el a lélekjelenlétemet. 1861 volt az év, magyar ruhát viseltünk: hirtelen lekaptam a fejemről az asztrakán süvegemet, s egy pillanat alatt elfojtottam vele a kiömlő gázlángot. No, hát nekem is van egy hőstettem, amivel dicsekedni lehet.”
Jókai Mór a Nemzeti színház és tűzveszélyei című cikkében ekként emlékezett vissza az 1861-es évre, később ezt a rövid írást is felvette a Nemzeti Színházról írott sorozatába. Jókai és a színház kapcsolata sokrétű és szerteágazó: nemcsak színpadi szerzőként kötődött a korabeli színházi élethez. Laborfalvi Róza révén a kezdetektől jól ismeri a színház világát, egyik legjobb barátja, Szigligeti Ede évtizedeken át, különböző otthonaiban szomszédja is, a két család rendszerint együtt költözik; A cigánybáró révén Strauss átütő sikerében szerzőtársa; amint Liszt és Erkel Ferenc is. Bár Jókai drámaíróként bizonyosan nem hagyott olyan maradandó műveket maga után, mint prózaíróként, korabeli sikeréhez, főleg nemzetközi porondon, mindenképpen lényeges hozzájárulást jelentettek drámái, regényeinek színházi adaptációi, színrevitelei.
A Jókai kritikai kiadás máig adós a drámakötetekkel, Kerényi Ferenc halála után a drámák kritikai kiadása hosszú éveken át reménytelen vállalkozásnak tetszett. A Tempevölgy folyóirat 2012 óta három alkalommal adott otthont annak a konferenciasorozatnak, amely nagymértékben hozzájárult Jókai „újraélesztéséhez”, és a Jókai-kánon megújításához, ahhoz a modellértékű, sikeres folyamathoz, amelynek eredményeképpen Jókai Mór páratlanul gazdag életművéhez a jelen olvasói, nem utolsó sorban a közoktatásban dolgozó tanárok, pedagógusok, és rajtuk keresztül a diákok, utat találtak. Jelen konferencia célja, hogy Jókai munkásságának egyik kevéssé feltárt területét helyezze a középpontba, és a legújabb eredmények bemutatásának fórumot teremtsen.
Program:
december 4., péntek
[„eredeti” színdarabok, siker és bukás]
9.00–9.20 Szilágyi Márton: Egy legendásított színműírói pályakezdés különös története: A zsidó fiú
9.20–9.30 vita
9.30–9.50 Vaderna Gábor: A hazáért semmi áldozat sem nagy: Patriotizmus és a természet rendje a Dalmában
9.50–10.00 vita
10.20–10.40 Horváth Anna: „...éppen olyan gyenge alkotás, mint Jókainak többi darabja.” (Szigetvári vértanúk)
10.40–10.50 vita
10.50–11.10 Fülöp Dorottya: Kísérletezés a műfajokkal: Jókai dramatizált elbeszélése, a Csalavér
11.10–11.20 vita
[adaptációk és az Az arany ember]
14.00–14.20 Szalisznyó Lilla: „Színdarabot is írtam belőle”: Jókai Mór regényadaptációi: Az arany ember példája
14.20–14.30 vita
14.30–14.50 Szajbély Mihály: Az arany ember az akusztikus térben
14.50–15.00 vita
15.00–15.20 T. Szabó Levente: Jókai Jókait dolgoz át: Jókai regényátiratainak néhány tanulsága
15.20–15.30 vita
december 5., szombat
[zenés színház]
9.00–9.20 Eisemann György: Politika és poétika Jókai Dózsa-drámájában és Erkel megzenésítésében
9.20–9.30 vita
9.30–9.50 Zentai Mária: Szaffi kincse: A cigánybáró és a feldolgozások
9.50–10.00 vita
10.00–10.20 Hermann Zoltán: Gyémántok és operettprimadonnák - Offenbach, Jókai, Zola és Kálmán Imre (Fekete gyémántok, 1870)
10.20–10.30 vita
[önkritika és kritika]
11.00–11.20 Kiss A. Kriszta: „...ezen színpadi föllépésem teljes sikert aratott” Jókai színpadi élete – önvallomások a deszkákon töltött pillanatokról
11.20–11.30 vita
11.30–11.50 Hansági Ágnes: Jókai, a himnuszíró: színpadiasság, performansz és bukás három felvonásban
11.50–12.00 vita
12.00 zárás
A konferencia támogatója a Nemzeti Kulturális Alap és Balatonfüred Város Önkormányzata, a PIÜ Kárpát-medencei Igazgatósága ajánlásával.
Az online esemény itt érhető el: Jókai konferencia
További részletek: Facebook
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.