Az idei balatonfüredi Jókai-napok meghívottja Kiskőrös városának képviselete volt: a két szellemóriás barátságának apropóján a két település között most kulturális testvérkapcsolat született. Balatonfüreden több évtizedes hagyománya van a Jókai-napoknak, minden évben tartalmas programokkal emlékeznek meg többnapos ünnepségsorozattal a nagy prózaíróról. Az egyik helyszín a Jókai-villa, ennek udvarán tartották idén is a nyitórendezvényt, ahol a két település polgármesterei nyitották meg a kétnapos ünnepséget. Zalán Tibor költő az alkalomra írt versét olvasta fel, ezt követően a résztvevők koszorúkat helyeztek el az író szobránál, a Jókai-emlékház előtt.
A Petőfi-bicentenárium most különleges apropó e kapcsolat megszületésére, egyben felvázolja a két év múlva Jókai születésének 200. évfordulóját megünneplő események feladatait.
A rendezvénysorozat folytatásában Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője tartott előadást a kiadvány Petőfi-lapszámához kapcsolódva, a több mint kétszáz fős hallgatóság izgalmas rendhagyó irodalomórán vett részt, amelynek témái az időkapszula, illetve a reformkor történéseinek kevésbé ismert értelmezési lehetőségei voltak.
Az első nap esti kiemelt programja Huzella Péter és Zalán Tibor zenés irodalmi előadása volt.
Az elmúlt évtizedekben Balatonfüred második kulturális fővárosa lett Magyarországnak – ezekkel a szavakkal utalt Bóka István polgármester is arra a hatalmas munkára és erőfeszítésre, amivel ezt a címet a város méltán kiérdemli, így a városvezetés kiemelt feladatának tartotta mindig is a kulturális élet tudatos szervezését, alakítását, azoknak a döntéseknek a következetes meghozatalát, amelyek révén Balatonfüred valóságos szellemi központ lett. Az év minden szakában, szinte minden héten valamilyen fontos esemény helyszíne a város, a Quasimodo-költőverseny, a Hamvas-napok és a Jókai-napok mellett itt mindig történik valami, amiért érdemes idelátogatni. Idén sincs ez másképp, ha csak annyiban nem, hogy a Petőfi-emlékévhez is csatlakozó programok révén még erősebben megmutatkozik a város szellemi ereje. Hamarosan a Szőcs Géza-szalon programjairól tartanak sajtótájékoztatót, amelyet a Szilágyi Enikő szerkesztésében nemrég megjelent Szőcs Géza-hangoskönyv bemutatójával együtt tart Cserép László kulturális szervező, a szalon vezetője május 4-én.
„Neked is szabadnak kellene lenned” – írja Demeter Szilárd a Petri György különbözése című kötet rendhagyó előszavában. A szabadság megszállottjának lenni mindig is kiváltságos helyzet volt a magyar irodalomban, Petri számára pedig ez maga az irracionalitás: „egzisztenciális döntéseim – társválasztásaim és pályaválasztásom – mindig irracionális ugrások voltak a sötétbe” – olvashatjuk az egyik vele készített interjúban. Hát ez Petri.
Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös rendezvényére látogathatott el hétfő délután az érdeklődő közönség, melynek keretében az 550 éve, egész pontosan 1473. június 5-én befejezett első magyar könyvre, s ezen belül is főként Hess András munkásságára emlékeztek, a Magyar Kultúra magazin Könyv lapszámának bemutatóján. A rendezvény zenei közreműködője Heinczinger Mika, a Liszt-díjas Misztrál együttes tagja volt.
Hétfőn, június 5-én, 16.30-tól az Országos Széchényi Könyvtárban mutatják be a Magyar Kultúra magazin legújabb, májusi, Könyv címmel megjelent számát, amely – egyebek közt – izgalmas interjúkat is tartalmaz. A magazinban olvashatunk a nemzeti könyvtárban folyó munkáról, a Budai krónika friss hasonmás kiadásáról, olvasás-népszerűsítésről, de a könyvről mint fizikai tárgyról is.
Három ok miatt vagyunk ma itt az összenyitott Károlyi-kert avatóján.
1. Amikor lassan bő négy évvel ezelőtt átvettem a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatását, akkor még volt udvara. Vagyis ha egészen őszintén akarok fogalmazni: akkor itt egy kerítéssel elzárt zugparkoló üzemelt. Kinéztem az irodám ablakán, és néma autók gyűrűjében csak Petőfi szobrát láttam, mint akit a parkolóban felejtettek.
Mezey Katalin Kossuth-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett költő, író 80. születésnapjára invitálta vendégeit a Magyar Írószövetség a Benczúr-házba, ahol többen is köszöntőt mondtak az ünnepelt tiszteletére. Az ünnepély első felében Mezey Katalin különböző alkotói korszakokból válogatott verseit hallgathatta meg a közönség Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában, amely Gere Attila pompás zenei műsorával egészült ki.
Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri György-interjúkötet jelent meg a Kertész Imre Intézet gondozásában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös kiadásában. A kötet előszavát Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója írta.
A fenti mottóval vette kezdetét csütörtökön a Páskándi Géza író születésének 90. évfordulóján az a szoboravatás, amelynek helyszíne a Budapesti Unitárius Egyházközség belső udvara volt, a Nagy Ignácz utca 2. szám alatt. A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Gózon Gyula Kamaraszínház és a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából megvalósult emlékműállítás avatórendezvényén elsőként Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főgondnoka köszöntötte az egybegyűlteket.
Moralitását az ember adja – mondta Korom Gábor a tegnapi Magyar Kultúra közönségtalálkozón Szegeden. A Grand Café mozitermében izgalmas előadást hallgattunk, amelyen Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara főszerkesztő helyettes mutatták be – Szegeden most először – a magazint.
Folytatódott a 20. századi szerzők köré épülő megemlékezés a MOM Kulturális Központban, melynek ez alkalommal, a 95 éve született Juhász Ferenc élete, alakja, illetve alkotói munkássága volt a téma. A bemutatón Csányi Vilmos, Féner Tamás, Zalán Tibor, Hámori Gabriella és a költő lánya, Juhász Anna voltak a színpadon.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama 5. száma megidézi Barabás Zoltán költő, újságíró, szerkesztő, a Várad folyóirat egyik alapítója emlékét, aki hetven éve született Nagyváradon és 2015. május 24-én hunyt el szülővárosában. A lapindító Restitutio in integrum sorozatban a sokkötetes poéta egyik legjelentősebb verse, a Maradásom kell-e még? című olvasható.