Az idei balatonfüredi Jókai-napok meghívottja Kiskőrös városának képviselete volt: a két szellemóriás barátságának apropóján a két település között most kulturális testvérkapcsolat született. Balatonfüreden több évtizedes hagyománya van a Jókai-napoknak, minden évben tartalmas programokkal emlékeznek meg többnapos ünnepségsorozattal a nagy prózaíróról. Az egyik helyszín a Jókai-villa, ennek udvarán tartották idén is a nyitórendezvényt, ahol a két település polgármesterei nyitották meg a kétnapos ünnepséget. Zalán Tibor költő az alkalomra írt versét olvasta fel, ezt követően a résztvevők koszorúkat helyeztek el az író szobránál, a Jókai-emlékház előtt.
A Petőfi-bicentenárium most különleges apropó e kapcsolat megszületésére, egyben felvázolja a két év múlva Jókai születésének 200. évfordulóját megünneplő események feladatait.
A rendezvénysorozat folytatásában Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője tartott előadást a kiadvány Petőfi-lapszámához kapcsolódva, a több mint kétszáz fős hallgatóság izgalmas rendhagyó irodalomórán vett részt, amelynek témái az időkapszula, illetve a reformkor történéseinek kevésbé ismert értelmezési lehetőségei voltak.
Az első nap esti kiemelt programja Huzella Péter és Zalán Tibor zenés irodalmi előadása volt.
Az elmúlt évtizedekben Balatonfüred második kulturális fővárosa lett Magyarországnak – ezekkel a szavakkal utalt Bóka István polgármester is arra a hatalmas munkára és erőfeszítésre, amivel ezt a címet a város méltán kiérdemli, így a városvezetés kiemelt feladatának tartotta mindig is a kulturális élet tudatos szervezését, alakítását, azoknak a döntéseknek a következetes meghozatalát, amelyek révén Balatonfüred valóságos szellemi központ lett. Az év minden szakában, szinte minden héten valamilyen fontos esemény helyszíne a város, a Quasimodo-költőverseny, a Hamvas-napok és a Jókai-napok mellett itt mindig történik valami, amiért érdemes idelátogatni. Idén sincs ez másképp, ha csak annyiban nem, hogy a Petőfi-emlékévhez is csatlakozó programok révén még erősebben megmutatkozik a város szellemi ereje. Hamarosan a Szőcs Géza-szalon programjairól tartanak sajtótájékoztatót, amelyet a Szilágyi Enikő szerkesztésében nemrég megjelent Szőcs Géza-hangoskönyv bemutatójával együtt tart Cserép László kulturális szervező, a szalon vezetője május 4-én.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.