A Magyar Kultúra magazin hónapról hónapra nagyszerű érzékkel tapintja ki kultúránk legizgalmasabb csomópontjait, amelyekről olvasni kiváló dolog egy nyugodt délutáni teázás alkalmával, ugyanakkor meglehetősen széleskörű rálátást biztosít jelenkori problémáinkra. Így van ez a magazin legújabb, Szemét témájú lapszámával is. Bonczidai Évának, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztőjének beköszöntőjéből rögtön kiderül, hogy mennyire többsíkú témakörről van szó: az elsősorban a tárgyakhoz való viszonyunkat vizsgáló lapszám – talán legfontosabb – kérdése, hogy mi alapján döntünk úgy, hogy valami szemét-e vagy sem. „Használható vagy megjavítható tárgyak, ehető ételek kerülnek nap mint nap a szemétbe. Ez a pazarlás elképzelhetetlen lett volna akkor, amikor az ember maga készítette az eszközeit, szőtte a ruháit, dolgozott a termésért. Mert hetek, hónapok vagy évek munkáját nem hagyta volna tönkremenni, megrohadni. (Mintha a rá szánt idő adná a tárgyak becsületét)” – írja Bonczidai Éva.
A Szemét tehát szembesít. Méghozzá az értékválasztásunkkal; keresi a választ arra, hogy miért szenved csúfos vereséget József Attila költészete – és nem csak az övé – egy ásító kismacska videójával szemben a közösségi médiában, de arra is, hogy miért töltjük minden szabad percünket szórakoztató, de igencsak üres tartalmak bámulásával a közösségi média különböző platformjain. Mindezek felderítéséért Bonczidai Éva a Ludwig Múzeum egyik aktuális tárlatára is ellátogatott, amely a kortárs művészet segítségével járja körbe a cukiság jelenségét. „A kiállítás reflektál arra is, hogyan használják a cukiságot a politikában vagy nagyvállalatok kommunikációjában, illetve hogy a cuki képek és videók tovább erősítik a képernyőfüggőséget, hiszen ezeknek az internet a legfőbb terepe” – olvashatjuk szintén a beköszöntőben.
„A paraszti kultúrában egy átlagos családnak maximum 260-300 tárgya volt, lelkileg mégis kiegyensúlyozottabbak voltak, mint mi” – írja Döme Barbara, a magazin főszerkesztő-helyettese az Újrahasznosítás a paraszti kultúrában című cikkében, mely tökéletesen megmutatja, hogy bizony egyebet sem kell tennünk, mint egymás mellé raknunk a saját és a nagyszüleink szemetesét. Rögtön ki is derül, hogy a legtöbb esetben már eleve megvalósíthatatlan a kísérlet, hiszen a nagyszülők – de a dédszülők már biztosan – kerülték vagy akár nem is igazán ismerték a szemetesek nyújtotta „kényelmet”. Hiszen amit csak lehetett, újrahasznosítottak az „egyszer még jó lesz valamire” elvén. Erről tanúskodik Benedek Csaba néprajzkutató egyik munkája is, aki egy egész könyvet szentelt ennek a témának, az Újrahasznosítás a paraszti kultúrában és napjaink társadalmában címmel.
A tudomány természetesen ismét szerves része a a szemét megközelítésének; Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az űrszemétről számolt be a főszerkesztőnek. A PET-kupa egyik ötletgazdájával is készült egy fölöttébb izgalmas interjú, de nem maradhattak el a jobbnál jobb szépirodalmi alkotások és a Zoób Kati által vezetett divatlexikon sem, amely ezúttal a divat és a giccs viszonyát ábrázolja, illetve Bagossy-Biró Barbara ínycsiklandozó receptjei is tovább színesítik (vagy ízesítik) a magyar kultúra hasábjait.
Szívből ajánljuk ezt a lapszámot is minden olvasónak, nézzünk csak szembe bátran a Szeméttel – s aztán a sajátunkkal is –, majd vonjuk le a következtetéseket.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.