Neven Ušumović horvát író A csalogány nyelve című, magyar fordításban megjelent elbeszéléskötetének a bemutatójára invitálja irodalomkedvelőit a Szőcs Géza Irodalmi Szalon 2024. március 7-én, 18 órai kezdettel.
Neven Ušumović 1972-ben született Zágrábban, Szabadka magyar–szerb–bunyevác közegében. Először filozófiából és összehasonlító irodalomtudományból szerzett oklevelet a zágrábi bölcsészkaron, majd később hungarológia és könyvtáros szakon. Az írás mellett fordítással foglalkozik, horvátra fordította többek között Esterházy Péter Hrabal könyve című regényét, Bodor Ádám Sinistra körzetét, emellett számos tanulmánya, esszéje jelent meg magyar irodalmi témákról a horvát folyóiratokban. Köztük is leginkább Kertész Imre munkássága foglalkoztatja. Az 1997-es 7 ifjú (7 mladih) elbeszéléskötetet és a 2001-es Ekskurzija (Tanulmányi kirándulás) kisregényt követően, 2009-ben jelent meg a Makovo zrno (Mákszem) című könyve, 2012-ben a Rajske ptice (Paradicsommadarak), majd 2019-ben a Zlatna opeklina (Arany égési seb) novelláskötet. Köteteinek közös nevezője, hogy hősei a szerző által jól ismert közép-európai, többnyelvű, több kultúrájú közegben élnek. A magyar olvasók számára különösen érdekes lehet Mákszem elnevezésű kötete, nemcsak a benne megjelenő magyarországi, illetve vajdasági helyszínek okán, hanem mert Csáth Géza rövidtörténeteinek motívumaira épít benne.
A Szőcs Géza Irodalmi Szalonban megrendezendő könyvbemutatón a szerző legújabb, A csalogány nyelve című kötetéről, a műfordításról, és a délszláv–magyar irodalmi összefüggésekről beszélget a szerző, Neven Ušumović, és további három magyar műfordító, szerkesztő, kultúraközvetítő: Beszédes István, Orcsik Roland és Rajsli Emese.
A fordításkötet az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg, a kiadó ebből, illetve további kiadványaiból is jó néhányat elvisz a balatonfüredi eseményre.
A Térségi Kulturális Szolgáltatások Mintaprogram jóvoltából ismét újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola könyvtárában mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított válogatást, ahová Bánkövi Dorottya – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
Az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából ünnepi délutánt szervezett az Anyanyelvápolók Szövetsége a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. „Habár a magyar nyelv a legnagyobb nyelvek közé tartozik, nem fenyegeti kihalás veszélye, azonban a szórványban, a diaszpórában mi is érzékeljük az anyanyelvi beszélők számának jelentős csökkenését. Mai esténket ezért szenteltük a magyar diaszpóra nyelvhasználatának” – emelte ki Török Annamária, az ünnepély műsorvezetője.
A magyar széppróza napjának ünneplése alkalmából gyűlt össze az irodalomkedvelő közönség Budapesten a Kárpátaljai Szövetség székházában szerda délután. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Szövetség közös irodalmi-zenés estje – Dupka György író, történész vezénylésével – elsősorban a kortárs kárpátaljai magyar prózairodalomnak a fontosságát és összetartó erejét hangsúlyozta.
Molnár Pál újságíró 1997-ben – a 16. század európai költészet kiemelkedő alakjára, Balassi Bálintra emlékezve – megalapította a Balassi Bálint-emlékkardot, amellyel minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító munkásságát ismerik el. A magyar alapítású nemzetközi díjat 28. alkalommal adták át, melyet idén Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Adbel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító érdemelt ki.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet szervezésében tartják meg Zorkóczy Zenóbia A gyermekelőadás készítésének fifikái című könyvbemutatóját, melyre szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt.
Az Irodalmi Magazin konferenciát szervez február 23-án, amelynek témája Pázmány Péter életműve. A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében tartandó esemény célja, hogy Pázmány Péter munkásságát, emlékezetét, kultuszát az újabb kutatások tükrében mutassa be.
A magyar kultúra hete alkalmából Cigánd Városi Művelődési Központja író-költő pályázatot hirdet. A pályázatra személyenként egy-egy verssel és maximum 5 oldal terjedelmű prózai elbeszéléssel lehet nevezni szabadon választott témában.