Helyőrség: Quasimodo költőverseny és Szőcs Géza

Rendhagyó sajtótájékoztató volt Balatonfüreden, a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban, melyen az intézmény idei programtervezetét ismertették, de bemutatták a város önkormányzata fontosabb kulturális programjainak tervezetét is. Szőcs Gézának, a szalon névadójának tiszteletére több eseményt is szerveznek, ezek közül az első, egy rendhagyó hangoskönyv-bemutató, a sajtótájékoztatóval egyben zajlott le: Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas színésznő és Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas költő mutatta be azt a hangoskönyvet, amelynek szerkesztését még maga Szőcs Géza kezdte el. A kolozsvári sétatér című szép kivitelű hangoskönyvet Szilágyi Enikő szerkesztette elhunyt barátja születésének 70. évfordulójára.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy bár Balatonfüredet több szlogennel is jellemezhetjük, de mégiscsak az egyik legjelentősebb talán, hogy ez a város a kultúra városa” – kezdte köszöntőbeszédét dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere, aki a város irodalmi és kulturális hagyományainak ápolásáról tett említést, kezdve a megújított Esterházy-villa és az ebben berendezett interaktív kiállítóhely közelgő átadásával a Tempevölgy folyóiraton át egészen a Lipták-ház, illetve a Lipták-hagyatékig, melyek mind kulcsfontosságú szerepet játszanak a város szellemi fejlődésében. „A Szőcs Géza Irodalmi Szalon is egyedülálló a magyar irodalom történetében” – tette hozzá a város polgármestere, s ugyanennyire unikális a Quasimodo költőverseny is, melyet immár 31. alkalommal írnak ki, Balatonfüred imázsának meghatározó eseményeként.

A sajtótájékoztató folytatásában Széchenyi Ágnes irodalomtörténész és zsűritag ismertette a 2023. évi Quasimodo költőverseny pályázati kiírásainak részleteit, mindenekelőtt azonban kiemelte, hogy bár a vidéki városok kulturális jelentősége folyamatos mozgásban van, Balatonfüred látszólag – töretlen fejlődése révén – kezdi átvenni a köztudatban eddig Pécsnek tulajdonított kitüntető minősítést, mely Magyarország egyik legjelentékenyebb kulturális városaként tartotta számon. Széchenyi Ágnes elmondása szerint általában 200 és 400 között van a beadott pályázatok száma, s lévén, hogy nyitott versenyről van szó, bátran próbálkozhatnak a verstan és ritmika világában bátortalanabbul mozgó lírai lelkületű pályakezdő alkotók is. Megemlítette a Kemény Tamás-féle kétnyelvű antológiát, mely a Quasimodo költőverseny eddigi nyerteseit mutatja be; köztük van az első díjazott Gömöri György, de Határ Győző, Orbán Ottó, Gergely Ágnes, Székely Magda és még sokan mások is. A pályázatra mindenki két verset küldhet be elektronikusan és nyomtatott formában is, majd a zsűri együttesen hozza meg döntését a díjak kiosztását illetően. Általában egy nagydíjat adnak ki, ezenkívül egy különdíjat, illetve a debreceniek megbízásából a Térey János-díjat is a Quasimodo költőverseny zsűritagjai ítélik oda a versenyzőknek. Mindemellett további 8-10 különdíjat, illetve oklevelet is kiosztanak. Széchenyi Ágnes ismertetőjének zárásaként egy fontos új kezdeményezésről is beszámolt a jelenlévőknek, mégpedig a dalversenyről, melyet idén harmadik alkalommal hirdet meg Balatonfüred városa. A zeneszerzők lehetőséget kapnak, hogy a Quasimodo-díjas költemények közül megzenésítsenek egy általuk választott alkotást. „Egy olyan lehetőség ez, melyre nagy szüksége van a magyar zenei életnek” – tette hozzá Széchenyi Ágnes.

A továbbiakban Cserép László kuratóriumi titkár foglalta össze a Szőcs Géza Irodalmi Szalon 2023. évi programjait; elmondása szerint májusban várhatóan két beszélgetés lesz, az egyik Szomráky Bélával, aki már több éve a Quasimodo költőverseny hivatalos fordítója, tolmácsa és segítője, a másik pedig Geskó Judit művészettörténésszel. Június elejére várhatók a könyvheti rendezvények, melyek egyik programja az Édes, áldott haza – A mennyország keresztény reménye című John Saward-könyv bemutatója lesz. Megemlékeznek továbbá a 200 éve született Madáchról is a Tragédián innen és túl című előadással. Júliusban egy nemzeti liberalizmus kerekasztal megszervezésére készül az irodalmi szalon, melyen Wesselényi, Eötvös és Deák alakja elevenedik meg. Augusztusban Szőcs Géza 70. születésnapjára emlékezik a balatonfüredi barátok és tisztelők közössége, az esemény feltehetőleg a hónap végén lesz. Szeptemberben a Quasimodo költőverseny gálája lesz a fő kulturális program, amelyen már biztosan ott lesz az Ethnokor zenekar, szabadkai és csantavéri zenészek is vannak a meghívottak között, illetve az olasz Teatro del Baracanno is. Az október a Cseh Tamásra való emlékezés jegyében telik, akinek emlékére Bereményi Géza ültetett fát a Tagore sétányon, de még Szőcs Géza is megörökítette egyik versében. Novemberben a magyar nyelv napjára, illetve Csokonaira emlékezünk; a magyar nyelv napja alkalmából pedig a Szőcs Géza Irodalmi Szalon közös versmondással, szavalóversennyel, koncertekkel, nyelvjátékokkal és különféle előadásokkal várja majd az érdeklődőket.

,,Ezeket gondolom, rózsaszállal a fogaim között.”
(Szőcs Géza: Credo)

Nem hiába épült be a köztudatba Fekete István sokat idézett gondolata: ,,Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá.” Ez a gondolat juthat eszünkbe akkor is, amikor Szőcs Géza költő emlékét szeretnénk felidézni: tanítványai és barátai visszaemlékező történeteiben, kisebb és nagyobb szövegfoszlányaiban újra jelenvalóvá válik, de legfőképpen a költő saját líráján keresztül megteremtődik egy olyan atmoszféra, amelyben Szőcs Géza – ha fizikai valójában már nem is, de – tovább él köztünk. S nagy a valószínűsége, hogy a költői bravúrokkal átszőtt Szőcs-életmű sokunk életét még hosszú ideig befolyásolni fogja.

,,Szőcs Gézát Balatonfüreden nem kell bemutatni. Úgy hiszem, mindenki volt az elmúlt években legalább egy olyan rendezvényen itt, ahol találkozott Szőcs Gézával személyesen. Én Géza révén ismertem meg közelebbről Balatonfüredet. A halála óta már többször álltam itt a szalon főasztala mellett, amely az irodájából származó eredeti bútordarab, és amely egyúttal az otthonosságot is jelképezi, egy számomra is kedves helyszínt – ugyanakkor elevenné teszi azt a hiányt, amit Géza elvesztése, eltűnése jelent” – hangzottak Farkas Wellmann Endre bevezető gondolatai. Szőcs Géza tanítványa és barátja hozzátette: ,,Egyike vagyok azoknak, akinek feladata az, hogy az ő emlékével foglalkozzon, az ő emlékét ápolja.” Ennek apropóján be is mutatta vendégét, Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas színművészt, akivel együtt, Szőcs Géza születésének 70. évfordulója alkalmából, a költő tiszteletére és megemlékezésére elkészített hangoskönyv bemutatóját elhozták Balatonfüredre is. A kolozsvári sétatér című hangoskönyv ötletének kitalálója és megvalósítója is maga Szilágyi Enikő, Szőcs Géza gyerekkori barátja. A színművésznő a Hitvallás című Szőcs-verssel hangolta rá a közönséget a beszélgetésre, majd beavatott minket a kötet létrejöttének rejtelmeibe is. Szőcs Géza utolsó, Kolozsvárról szóló, a város történetét elmesélő kötetén halála pillanatáig dolgozott – a könyv megjelenése viszont elmaradt. A költő terveiben a Sétatér-kötet első bemutatójának helyszíne Kolozsvár lett volna, amelynek része lett volna Szilágyi Enikő előadása is. Bár a kiadásra készen álló kötet máig nem jutott ki a nyomdából, Szilágyi Enikő színművész kiutat talált: az elmaradt előadást e hangoskönyv létrehozásával pótolta. ,,Kötelességemnek éreztem, emberi, baráti és művészi kötelességnek is, hogy ezt az anyagot a közönség elé vigyem, szeretetem és nagyrabecsülésem jeléül rögzítsem hanganyagként, hogy a nagyközönségnek ajándékozzam. A versgyűjteményben az erdélyi korszakából vannak a legkeményebb és legmélyebb versek. Ezekhez hozzáfűztem azokat is, amelyeket már Magyarországon írt.”