„Szabadság, szerelem – ehhez kapcsolódva elmesélhető a teljes történetünk. Erről szólnak a dalaink, verseink, regényeink, harcaink, álmaink, tenni akarásunk. A Petőfi.hu ennek jegyében reflektál Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára: követjük a bicentenáriumi eseményeket, új szempontokat kínálunk e kivételes életműhöz, és bemutatjuk, Petőfi hogyan van jelen a kultúránkban. Még az is kiderülhet, hogy mindannyian Petőfi köpönyegéből bújtunk elő” – hirdeti a megújult Petőfi.hu, s bár valóban, Petőfit föltámasztani nem lehet, az őt eltakaró szobrot, az erőteljesen ránehezedő kultuszt meg lehet mozgatni, arrébb lehet tolni, hogy tér nyíljék bepillantani mögé. S ez a bizonyos tér lenne a Petőfi.hu. – mondja Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, aki továbbá azt is hozzá tette: Ez a tér „lehetőség arra, hogy mindenkinek legyen egy eleven Petőfije.”
Folyamatos jelenlétet ígér az új Petőfi.hu, elmondásuk szerint „naponta érzékelhetővé teszik a Petőfi-univerzum mozgásait és erővonalait a Petőfi-hírfolyamban.” Számos más kulturális szerkesztőség is részt vállal az említett Petőfi-univerzum felderítésében; az egy éven át tartó Petőfi-kaland során pedig elsődleges szempontként lép színre a költő hagyatéka, a reformkor eszméi, illetve a szakemberek perspektívája mindezekről; népszerű előadók, ismert művészek állnak a Petőfi.hu – és az egyéb kulturális szerkesztőségek – rendelkezésére, hogy elmondják, miként kötődnek a szabadságharcos poétához, s milyen könyveket, dalokat, képeket tudnak ajánlani, amelyek mintegy hordozzák a Petőfivel is rokonítható gondolatokat.
Létrejött egy Petőfi-kalendárium is, amelyről a Petőfi.hu a következőképp nyilatkozott: „…a költő életéből kiválasztott eseményekhez verseket, képeket, olykor kortárs reflexiókat társítottunk, és kétszáz napon át, az adott események évfordulóján összekapcsolva mutatjuk be ezt a sajátos csokrot.” Mindezek mellett ismeretterjesztő cikkek beszélnek majd a reformkor kontextusairól, főként arra a pár évtizedre koncentrálva, amelyet maga Petőfi is ismert, s amelyek a jelenünkről is sok mindent elárulhatnak.
A bicentenárium programjai is áttekinthetővé válnak egy olyan eseménynaptár segítségével, amelyben az érdeklődő könnyedén tájékozódhat arról, hogy a Kárpát-medence különböző pontjain mikor kik és milyen módon emlékeznek Petőfire.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.