Ki és miért foglalkozik a versek megéneklésével? Erre a kérdésre kereste a választ Török Máté, a Liszt Ferenc- és Magyar Örökség díjas Misztrál együttes alapító tagja, aki fotográfusként a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasaként 2020 és 2023 között felkereste azokat a hatvan évnél idősebb verséneklőket és énekmondókat, akik ezt a hivatást választották.
Az igaz, hogy Magyarországon a verséneklés mint alkotói és előadói gyakorlat erőteljesen jelen van, ám műfaji meghatározottsága még mindig tisztázatlan: zenei stílusát tekintve nem kategorizálható, előadói megítélése egyik művészeti ágba se sorolható be.
,,Ma magyar nyelven viszonylag sokan énekelnek verseket, de pontos adat nincs arról, hogy ki érzi magát verséneklőnek, énekmondónak vagy versekkel is foglalkozó muzsikusnak. Mivel hivatalosan ilyen végzettséget nem lehet szerezni, kevés információ gyűlt össze arról, hogy ki, mióta érzi ezt hivatásának, hol alkot és zenél. 2020-ban Török Máté egy online regisztrációs felületen feltette ezt a kérdést s azóta számosan csatlakoztak és csatlakoznak a verséneklők, énekmondók, verssel foglalkozó muzsikusok regisztrált táborába, akiknek névsora és néhány regisztrált adata a kötetben publikálásra is került.”
A kötetben megjelenő beszélgetőpartnerek:
Becze Gábor, Dévai Nagy Kamilla, Fábri Géza, Fenyvesi Béla, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Huzella Péter, Ivaskovics József, Kátai Zoltán, Kiss Ferenc, Kobzos Kiss Tamás, Krulik Zoltán, L. Kecskés András, Lakner Tamás, Mikó István, Nagy Tivadar, Radványi Balázs, Rozs Tamás, Savanya István, Sebő Ferenc, (Lantos) Szabó István, Tolcsvay Béla, Vitai Ildikó.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.