A PesText világirodalmi fesztiválon mára már hagyományszerűen jelenik meg a PesText Zin, amely a többnapos rendezvény saját magazinjaként egy reprezentatív válogatást közöl a magyar és nemzetközi alkotók által beküldött irodalmi pályázat anyagaiból. Az idei PesText Zin tartalma a Forrás/Source címszó köré fonódott – a zsűri által kiválasztott – a Zinben is megjelenő – tizenkét alkotóval és írásaikkal is megismerkedhettünk a szerda esti bemutatón.
A közönséget a fesztivál házigazdája, Tarr Ferenc köszöntötte, aki elsőként a PesText különleges arculatáról beszélt, hiszen a néhány napos rendezvényen a kortárs irodalom mellett a műfordítás is kiemelt szerepet kap, a Forrás-tematika pedig végigvonul az egész fesztiválon.
A Zin szerkesztője, Borbáth Péter a közönség soraiban ülő, nyertes alkotókra mutatva mondott köszönetet, ugyanis az ő munkájuk nélkül nem jöhetett volna létre a kötet. Ezután a pályázat egyik bírálójának, Vass Norbertnek az olvasásélményére, benyomásaira volt kíváncsi. Vass a zsűrizést folyamatát az aranymosáshoz hasonlította – szerkesztőként és olyan emberként, akinek fontos az olvasás, a mindennapi mentális gyakorlat, elengedhetetlennek tartja az irodalmi kánon ismeretét, viszont azért volt számára izgalmas a Zin pályázatára benyújtott anyagok olvasása, mert a nevek helyett csupán jeligékkel találkozott, s mint mondja, „a tizenkét szerző úgy mosódott ki, mint az aranyrögök. Nem ismertünk benneteket, itt tényleg a szövegek, a sorok, a mondatok, a frappáns befejezések beszéltek és beszélnek magukért.”
Borbáth ezután a kötet egyik tervezőjéhez, Remsey Dávidhoz fordult, őt a zine műfajú kiadvány különlegességeiről faggatta. Remsey a zine-t szubjektív, átéléssel teli műfajként jellemezte, amelynek megalkotása sok időt vesz igénybe. „Időre van szükség, hogy a tervező elmerülhessen a szövegekben, s majd ennek eredményeként mutatkozhasson meg a kötet vizuális tartalma is.” Ez a felkérés viszont rövid határidőre volt bezsúfolva, az alig két és fél hetes munkát végül ketten oldották meg Belső Angélával. Ilyen időkeretek között viszont a zine másik jellemzőjére, kézművessé tételére sem maradt idő – ezt végül Remsey az oldalak eltérő látványvilágának kivitelezésével oldotta meg.
Az est további részében a pályázat szakmai győztesének, Szarvas Ferencnek a Outsourcing című alkotását és a közönségdíjas Posta Marianna Elérni a forráspontot írását hallhattuk, de a többi döntős-shortlistes egy-egy szövegrészletéből is kaptunk ízelítőt. A felolvasás különleges hangulatáért DJ Panda volt felelős.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.