Ilyés Krisztinka: Szőcs Géza: Összegyűjtött versek könyvbemutató az Írók Boltjában

2024. február 02., 12:06

„Már indulása, majd első kötetei is valóságos paradigmaváltást jelentettek. Hatása messze túlterjedt a költői iskolákon, műhelyeken és az országhatárokon” – ilyen és ehhez hasonló gondolatok csalogatták az irodalomkedvelő közönséget csütörtök este az Írók Boltjába, ahol Korpa Tamás Balázs Imre Józseffel, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek szerkesztőjével beszélgetett a költő hetvenedik születésnapja alkalmából megjelent kiadványról és mindarról, amit Szőcs Géza akarva-akaratlanul itt hagyott nekünk, mindenkori olvasóknak.

Korpa Tamás, Balázs Imre József/Fotó: Helyőrség

Sárközy Bence szerkesztő, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatója, az Összegyűjtött versek tulajdonképpeni ötletgazdája úgy véli, a kötettel útjára indíthatunk egy olyan értelmezési folyamatot, amely alapjaiban határozza meg mindazt, hogy mit is gondolunk az elmúlt évtizedek irodalmáról.

„Közös ügyünk az, hogy ez a könyv olvasva legyen” – értett egyet az igazgató szavaival Korpa Tamás, aki a beszélgetés tematikáját is ennek függvényében állította össze, s így az életmű-tapasztalatokat, a dallamtapadásokat és a versdinamikát célzó gondolatsorok mellett a kötet filológiai értelmezői kihívásairól, újdonságairól is hallhattunk olyan megközelítéseket,  amelyekkel közelebb kerülhettünk Szőcs Géza világlátásához.

Az Összegyűjtött versek szerkesztője szerint a költői életmű lezárása elég indok ahhoz, hogy újraértelmezzük nemcsak egyes szövegeit, könyveit, hanem a teljes költői munkásságát, s részint e törekvésnek a gyümölcse Szőcs Géza verseinek gyűjteménybe rendezése is. „Én azt éreztem mindig Szőcs Géza versei esetében, különösen a pályakezdés környékén, az első három kötetnél, hogy azt kereste, mi hiányzik a magyar költészetből.” Ez a keresés pedig talán azért is különleges, mert a költő a feltett kérdéseivel olyan költészetet hozott létre, amelyben a beszédmód nem szimbolikus, sokkal inkább materiális, „a nyelv anyagában kell megfejtenünk Szőcs Géza verseit”.

Ez a nyelvi megformáltság pedig egyfajta mítoszteremtési lehetőséget is kínál. Szőcs a mítoszokról való gondolkodásával viszont azt is mondja, hogy nem mindig racionális az a kép, amit meg tudunk érteni a világról. „Néha azt, ahogyan eljutunk a megértéshez, pont a mítoszokon keresztül tudjuk megtenni” – vélte Balázs Imre József a költő alkotási technikáját elemezve. Azt is elárulta, hogy a költemények számbavétele és kötetbe rendezése a szőcsi életműre jellemző megoldások miatt sem volt túl egyszerű feladat, hiszen olyan nehézségekkel is szembe kellett néznie, amely nemcsak tartalmilag, de formailag is kérdéseket vetett fel az előző kiadásokat tekintve, hiszen arra törekedett, hogy a gyűjteményes kötet is megőrizze a korábbiak tipográfiai megoldásait.