Sárközy Bence szerkesztő, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatója, az Összegyűjtött versek tulajdonképpeni ötletgazdája úgy véli, a kötettel útjára indíthatunk egy olyan értelmezési folyamatot, amely alapjaiban határozza meg mindazt, hogy mit is gondolunk az elmúlt évtizedek irodalmáról.
„Közös ügyünk az, hogy ez a könyv olvasva legyen” – értett egyet az igazgató szavaival Korpa Tamás, aki a beszélgetés tematikáját is ennek függvényében állította össze, s így az életmű-tapasztalatokat, a dallamtapadásokat és a versdinamikát célzó gondolatsorok mellett a kötet filológiai értelmezői kihívásairól, újdonságairól is hallhattunk olyan megközelítéseket, amelyekkel közelebb kerülhettünk Szőcs Géza világlátásához.
Az Összegyűjtött versek szerkesztője szerint a költői életmű lezárása elég indok ahhoz, hogy újraértelmezzük nemcsak egyes szövegeit, könyveit, hanem a teljes költői munkásságát, s részint e törekvésnek a gyümölcse Szőcs Géza verseinek gyűjteménybe rendezése is. „Én azt éreztem mindig Szőcs Géza versei esetében, különösen a pályakezdés környékén, az első három kötetnél, hogy azt kereste, mi hiányzik a magyar költészetből.” Ez a keresés pedig talán azért is különleges, mert a költő a feltett kérdéseivel olyan költészetet hozott létre, amelyben a beszédmód nem szimbolikus, sokkal inkább materiális, „a nyelv anyagában kell megfejtenünk Szőcs Géza verseit”.
Ez a nyelvi megformáltság pedig egyfajta mítoszteremtési lehetőséget is kínál. Szőcs a mítoszokról való gondolkodásával viszont azt is mondja, hogy nem mindig racionális az a kép, amit meg tudunk érteni a világról. „Néha azt, ahogyan eljutunk a megértéshez, pont a mítoszokon keresztül tudjuk megtenni” – vélte Balázs Imre József a költő alkotási technikáját elemezve. Azt is elárulta, hogy a költemények számbavétele és kötetbe rendezése a szőcsi életműre jellemző megoldások miatt sem volt túl egyszerű feladat, hiszen olyan nehézségekkel is szembe kellett néznie, amely nemcsak tartalmilag, de formailag is kérdéseket vetett fel az előző kiadásokat tekintve, hiszen arra törekedett, hogy a gyűjteményes kötet is megőrizze a korábbiak tipográfiai megoldásait.
A Térségi Kulturális Szolgáltatások Mintaprogram jóvoltából ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Pilismaróton mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Kertész Dávid – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
2023 őszén Összegyűjtött versek címmel jelent meg Szőcs Géza munkásságának egyedülálló gyűjteménye, amelyet 2024. február 1-jén, csütörtökön, 17 órakor az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45.) mutatnak be. A kötet szerkesztőjével, Balázs Imre Józseffel Korpa Tamás beszélget.
A Térségi Kulturális Szolgáltatások Mintaprogramban a tavalyi budapesti Ünnepi könyvhét alkalmából megjelent Helyőrség.ma antológia is körbejárja Magyarország különböző területeit, ahol a szöveggyűjteményben szereplő negyvenkét fiatal szerző valamelyikével biztosan találkozhat az érdeklődő közönség.
A mai nap ünnep az unitáriusoknak. Ez a nap egyházuk születésnapja, de ünnep nekünk, magyaroknak is, idebenn és odakünn, hiszen 456 évvel ezelőtt a Tündérkert ezen a napon mutatott példát a világnak vallási türelemből és lelkiismereti szabadságból. Olyan példát, minőt amerikai barátaink a Függetlenségi nyilatkozattal csak 1776-ban, a franciák pedig az Emberi és polgári jogok nyilatkozatával csak 1789-ben tudtak fölmutatni. 1568-ban Tordán a tekintetes erdélyi karok és rendek kijelentették, hogy „ki-ki tartsa meg hitét, amelyet akar, az új és a régi szertartásokkal, megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tetszik, de bárkinek a sérelme nélkül.”