„Még korábban főigazgató kollégáimmal azon ötleteltünk, hogy létre kellene hoznunk egy magyar Disneylandet, ami tulajdonképpen a magyar hősökre alapszik; egy olyan parkot, ahová a szülők szívesen hozzák a gyermekeiket, s ahol magyar hőseinkkel kreatív módon tudnak játszani, időt tölteni” – hangzottak Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának és egyben a sajtótájékoztató vezénylőjének bevezető gondolatai. Az ötletgazdák egy olyan élményparkot álmodtak meg, ahol a gyermekek akár egy-két órát is el tudnak tölteni magyar hőseinkkel, s mindeközben észrevétlenül is – s a legfontosabb, mindenféle kényszer nélkül – boldogan magukba szívják a róluk szóló információkat. A magyar hősök univerzumának egy tízezer négyzetméteres nagy csarnok adna otthont, egy fedett játszóteret lehetne kialakítani benne a fiataloknak, gyermekeknek, családoknak. Demeter Szilárd azt is elárulta, hogy a Kajla kutya elnevezésű sorozat – amely egyébként nagyon nagy sikernek örvendett, s azóta is a Kárpát-medencei múzeumokat járja, ahová a lelkes rajongóit is magával viszi – által került kapcsolatba Walton Tamással, akinek fel is vetette az ötletet: „Hogyan is tudnánk mi a saját gyermekeinknek saját hősöket fabrikálni?” – s tulajdonképpen így kezdődött minden.
„Amit ma megnyitunk, amit ma ünneplünk, az egy valóságos igényre ad választ. Legtöbbször ugyanis az történik, hogy vannak szalmalángötleteink és megharagszunk a világra, ha nem veszik észre, hogy milyen jó is ez. Kajla annak idején, s most Petőfi Sanyika, Széchenyi Pisti, Wesselényi Miki, egyszerűen zseniális” – kezdte meg ünnepi beszédét Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki ezt követően a kultúra fontosságának, jelentőségének összefoglalására tett kísérletet. Elmondása szerint nekünk, magyaroknak többféle anyanyelvünk is van, melyben a beszélt, a vizuális, a mozgási, valamint a zenei anyanyelv a mindennapjainkban egyként foglal helyet. S a reformkor nagyjai kicsiknek elnevezésű „ideában” ez mind benne van, ráadásul modern technológiákkal kiegészítve. „Ez az innovációs kultúra, ez a kultúra innovációja.” A kultúrának elképesztő közösségteremtő ereje van, a kultúra az élményeink kifejezésének az eszköze, de a kultúra a közös szellemi örömöknek a megteremtője, s egyben vigasztal, bátorít, ha kell. Ezen gondolatok mentén haladva pedig a miniszter úr kitért arra is, hogy a magyar kormány éppen emiatt rengeteg anyagi forrást áldoz a családpolitikára; intézményrendszereket, bölcsődéket hoznak létre, hogy a családok testi, lelki és szellemi egészségét is elősegítsék. Hozzátette azonban azt is, hogy mindezt nem a kormány teremti meg, hanem – ahogyan a Reformkor nagyjai – kicsiknek programsorozat esetében is – támogatják, s esélyt adnak a jó ügy érdekében tett nagyszerű ötleteknek. Ünnepi gondolatainak zárásaképp Csák János miniszer hozzátette: „Ezennel szárnyára bocsátom a Reformkor nagyjai – kicsiknek projektet. Éljen a magyar kultúra, éljen a haza!”
„Én sem gondoltam, hogy el fog érkezni ez a pillanat, csupán reméltem, de ez most valóban megvalósult.” – jegyezte meg Walton Tamás, a program kreatív producere, aki immáron 15 éve foglalkozik kommunikációval, amelyből az elmúlt öt-hat évben már kifejezetten a gyermekek célcsoportjára, s azon belül is az alsó tagozatosokra koncentrálnak munkájuk során. Walton – egyetértve Csák János szavaival – hangsúlyozta, hogy ők is mindenképp családban gondolkodnak, amely alapvető bázisa a társadalomnak, s amelyből a magyar nemzet is építkezik.
„Mindent visszakaptam, amit elkövettem a történelemtanárom ellen, Gábor bácsi már valószínűleg a mennyországból néz minket és rettenetesen csodálkozik” – folytatta Walton. Számos történelemórán vettek ugyanis részt, s mindemellett rengeteg szakember, köztük Katona Csaba, Fónagy Zoltán, Csorba László, s még sokan mások is hozzájárultak ahhoz, hogy a Reformkor nagyjai – kicsiknek című programsorozat az utolsó szoknyáig hiteles lehessen. A programsorozat létrehozóinak szakértelme főként abban rejlik, hogy úgy mesélnek el egy történetet, hogy a gyermekek szinte észre sem veszik, hogy közben megértették, megjegyezték, s egyben meg is szerették azokat. Nagyon fontos továbbá, hogy nem tananyagot készítenek, sokkal inkább információmorzsákat szórnak el, melyeket a gyermekek könnyedén be tudnak fogadni.
A projekt különlegességéhez tartozik, hogy a magyar hőseink gyerekkori énjeit formázták meg, akik saját történeteiket mesélik el a gyermekeknek. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a célközönség megszeresse ezeket a figurákat, azonosuljon velük, melyet rögtön a példaképválasztás követ. S valóban, elképesztő eredmény volna, ha akár néhány gyermek is saját magát láthatná meg egy Deák Ferikén, vagy akár egy Széchenyi Misin keresztül. „Húsz fölött van a reformkori hősök azonnal említésre méltó listája, de ennél is többet szeretnénk majd megmutatni” – tette hozzá Walton Tamás, azonban egyelőre mindössze nyolc karakterrel fognak elindulni, egy nagy- és öt kifilmmel. Lesznek még továbbá magazinok, YouTube-shortsok, mobilapplikáció, matricagyűjtő-album, s ami talán a legfontosabb: „valódi hősöket szeretnénk életre kelteni, a Nemzeti Múzeumban már három kör egyeztetésen is túlvagyunk, s ott fogjuk a reformkor nagyjainak bázisát megépíteni, ott fogunk egy olyan kiállítást előállítani, amilyet még sosem csinált senki; belehelyezzük a gyermekeket abba a világba, amit itt álmodtunk meg.” A sajtótájékoztató bemutattak két kisfilmet is, amelyek Petőfi és Széchenyi rövid, de információdús, s mégis tökéletesen befogadható, élvezhető történetét elevenítették meg.
A sajtótájékoztatót Walton Tamás a következőképp zárta: „biztos vagyok benne, hogy ezzel a projekttel valami jót teszünk, és most talán az égből néznek minket ezek a reformkori hősök, akik szintén nagyon örülnek”.
Április 25-én, kedd este hét órától Lövétei Lázár László József Attila- és Baumgarten-emlékdíjas költővel Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszélget. A 2021-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Feketemunka című kötetére reflektáló estet a színház stúdiótermében tartják.
„A hetven éve született Szőcs Gézára emlékezünk. Azt gondoltuk, hogy nagyon-nagyon fontos beszélgetni, nagyon fontos egy életművet megidézni, nagyon fontos verseket és hozzá kapcsolódó zenét hallgatni” – Juhász Anna szavaival indult a XX. című sorozat harmadik, Szőcs Géza költőre emlékező estje, s a hangulat megalapozásaként Szilágyi Enikő színművésznő kitűnő előadásában hangzott el az Add rá a benned alvó gyanútlan kisgyerekre című Szőcs-vers.
Az a vers, amely képes önmaga jelentésén túlmutatni, az olvasóban elindítani valamit, nem hiábavalóan született meg. A kortárs költészet burjánzó ligeteiben megannyi egzotikus növény a csodálat tárgyát képezi, mégsem emlékszünk egy időn túl sem formájára, sem illatára, elmosódik.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama idei negyedik számának képzőművésze Jakobovits Márta, akivel Tóth Hajnal beszélgetett el legutóbbi tárlatairól, sikereiről, törekvéseiről, a riport címe is vallomásos: Minden színnek és formának megvan a maga titokzatossága. A lapindító Restitutio in integrum sorozat ezúttal Petőfi Sándor két költeményét hozza előtérbe, a bicentenáriumi emlékév jegyében is.
Most már biztos, hogy programsorozattá növi ki magát a székelyföldi Etéd faluban útjára indított kezdeményezés, amelyet Szilveszter Attila polgármesterrel közösen indított el a Helyőrség.ma portál. Ma délután a sorozat második sikeres rendezvényét zártuk: a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján Bonczidai Éva főszerkesztő vendége Szász Mátyás méhészspecialista volt.
Alig egy hónappal ezelőtt a Helyőrség.ma sikeres közönségtalálkozót tartott a székelyföldi Etéden, nemsokára pedig a Magyar Kultúra lapbemutatója lesz ugyanazon a helyszínen, eleget téve a polgármester és a helyi közösség visszahívásának. A lapot Bonczidai Éva főszerkesztő mutatja be, vendége pedig Szász Mátyás méhészspecialista lesz, akivel a méhek szerepéről és fontosságáról fognak beszélgetni.
Kedd délután tartották az Anyanyelvápolók Szövetsége legnagyobb múltú rendezvénysorozatának, A magyar nyelv hetének beharangozóját, melyen az intézmény munkatársai ismertették a program fontosabb részleteit a sajtó képviselőivel.
A Szentendrei Régi Művésztelep alkotói éves kiállításának megnyitójára látogathattak el az érdeklődők péntek este a MANK Galériába, ahol elsőként Sipos Tünde művészettörténész osztotta meg gondolatait. „Egy nagyon különleges helyszínen vagyunk, és a megjelentek számából is látszik, hogy mennyire emblematikus ez a kert, ez a hely, a Szentendrei Régi Művésztelep, ahol minden évben megcsodálhatjuk az elmélyült alkotói tevékenységeket, illetve ezeknek a megjelenését, a műalkotásokat festmények formájában.”
Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely – amellett, hogy Közép-Európa közgyűjteményei közül ott található a legnagyobb és legmodernebb eszközpark – most a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal kötött együttműködést. Ennek a szövetségnek a gyümölcse az első tízezer oldal, amire mindannyian büszkék lehetünk.