A Nemzeti Színház és az Aranyhajú hármasok produkció könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatójára került sor szerda délután, melyet Völgyi Tóth Zsuzsa szerkesztő és műsorvezető moderált. A beszélgetésen részt vett Toót-Holló Tamás, az Aranyhajú hármasok című kötet szerzője, Vidnyánszky Attila színházi rendező, Bársony Bálint szaxofonművész, az Aranyhajú hármasok folkopera zeneszerzője és Elek Norbert zongoraművész, aki szintén az említett alkotás jeles zeneszerzője. Jelen volt még a folkopera stúdió felvételére felkért művészek csoportjából három főszereplő is, akik – a darabban elhangzó – csodálatos dalokkal kápráztatták el a közönséget: Szemerédi Bernadett, Molnár Levente, Vadkert Imre, illetve Szondi György író, költő, műfordító, bolgarista. A sajtótájékoztatót megelőzően bemutatásra került a folkopera első és egyben kulcsdala, melynek cselekménye a teljes darab alapjául szolgált: a történet szerint három lány tesz ajánlatot a királynak házasságért cserébe, s természetesen – ahogyan annak lennie is kell – a legkisebb hölgy fogadalma tűnik a legvonzóbbnak: az aranykor visszatérését ígéri. A videóklipben többek között Kubinyi Júlia, Simon Barna Bogi, valamint Czigány Judit produkcióját hallgathatta a közönség. – Akárhányszor megnézem a klipet, mindig azt érzem, hogy ebben az alkotó közösségben minden lélektől lélekig ér, és talán ettől borsódzik meg minden ember háta, amikor megtekinti – jegyezte meg Toót-Holló Tamás.
A beszélgetés Vidnyánszky Attila faggatásával folytatódott – Völgyi Tóth Zsuzsa a két alkotó találkozásáról, illetve a meghívóban feltüntetett nagy bejelentésről érdeklődött. A megismerkedés pillanatainak részletezését követően pedig így szólt a rendező: – Régen kaptam ilyen inspiráló szöveget.
S így már el is jött a bejelentés pillanata: a következő évadban – Vidnyánszky Attila rendezésében – előadják a művet a Nemzeti Színházban. Az Aranyhajú hármasok című alkotás ugyanis tökéletesen illeszkedik a színház korábbi igyekezetéhez – a saját gyökereiből táplálkozó színpadi világhoz –, ami nagyszerű alapja lehet egy „igazi nagy ünnepnek” is. A rendező még maga sem látja át teljesen a mű színpadra vitelének különféle metódusait, azt viszont bátran kijelentette: az Aranyhajú hármasok – és általában a kortárs művek – kiemelt szerepet fognak kapni a Nemzeti Színház új arculatában. A beszélgetést pár percre Molnár Leventének – a világ egyik legnagyobb baritonjának – csodálatos produkciója szakította meg, aki a Magamnak marasztom című dallal nyűgözte le a közönséget.
Toót-Holló Tamás már nagyon régóta kutatja ezt a mítoszt, ami, bár sokan nem tudják: nem konstrukciója, hanem rekonstrukciója ősi magyar történelmünknek. Toót-Holló szerint életre kell kelteni ősmítoszunkat, ugyanis a magyar megmaradás olyan titkai rejtőznek benne, amelyekből ma is okulhatunk. Éppen ebben az életre keltésben válik kulcsfontosságúvá a zenei, illetve színpadi átültetése a műnek, melyeken keresztül szélesebb közönséghez is eljuthat a megfogalmazott üzenet: hogy hogyan is kell magyarnak megmaradni. – És ha valamikor ezt el kell mondani, akkor ebben a beteg közegben kell megtenni, ahol az abnormalitás erői tombolnak körülöttünk, és érdemes velük szembeszegezni azt a csodálatos normalitást, azt az ősi rendet, a magyar történet rejtelmes és titkos örökségét, amiből mi építkezhetünk – jelentette ki Toót-Holló Tamás, a közönség pedig vastapssal helyeselte az elhangzottakat. Ezt követően a szerző bemutatta az Aranyhajú hármasok – többek között – tudástárként emlegetett weboldalát. Az aranyhajuharmasok.hu-n számos funkció között helyet kapott egy térkép is, ahova felkerült az összes olyan meseváltozat, ami ezen túl elérhető. – Az ég szerelmére, ez a tudás itt él velünk, térképre is kivetül elénk – folytatta Toót-Holló. A weboldalon a zene menüpont alatt megtekinthető a folkopera videóklipje is, valamint a teljes zenei anyag elérhető az összes zenemegosztó felületen (YouTube, Spotify, Apple Music).
A szerző beavatta közönségét a műalkotás vízióiba is: az egyetemes olvasat szerint – amit a világon bárhol értenének – volt egy aranykor, ami elveszett, és a fény lassan elkezdett kimúlni. Jött utána az ezüstkor, bronzkor, vaskor, de egy örök körforgásban a fény mégis visszatalált. A második vízió a magyarok titkain keresztül értelmezhető – „van egy sajátos metatörténeti olvasatunk, amely az Árpád-korról szól, és annak összes királyáról, jókról, rosszakról, hogy miként sáfárkodtak őseik örökségével, a turul nemzetség valaha volt szellemi kincseivel – tette hozzá a szerző. A beszélgetést követően ismét egy dal csendült fel: Tündér Ilona szerepében Szemerédi Bernadett tündökölt a színpadon.
A sajtótájékoztató végéhez közeledve a két zenész, Bársony Bálint és Elek Norbert is elmesélte kötődéseit az Aranyhajú hármasokhoz, illetve Tóth-Holló Tamáshoz, melyből kiderült, hogy hasonló utat jártak be ők is, az őstörténetek, ősi hangszerek keresésében. A beszélgetést a folkoperából származó dal zárta.
